Vita az erdészek és földművelők között a gúthi erdő mentén
Miközben a dámbikák barcognak ezekben a napokban Gúthi erdőben, azalatt a vaddisznókondák a termést pusztítják: lelegelnek mindent. Mindez nagyon komoly kárral jár, amit a Nyírerdő Zrt. szerint ők mindig maradéktalanul megtérítenek a gazdáknak. A földművelők ennek ellenére is elégedetlenek.
A gúthi erdőben elejtett dámbikák trófeái a világranglista első, második és hetedik helyét birtokolják az első tízből. A dámon kívül gazdag a vaddisznó-, a gímszarvas- és az őzállomány, a térség népszerű úti cél a külföldi vadászok körében is. Az erdőtömb szomszédságában gazdálkodó termelők azonban nem mindig lelkesek, ha meglátnak egy-egy vaddisznó csapatot.
Papp Sándor, a nyírmártonfalvai mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta, amikor a konda belemegy például a napraforgótáblába, mindent ledönt, ami az útjába esik, a bugák földre kerülnek, magok kihullanak belőlük, amiket a kombájn már nem tud felszedni. Hozzátette: az őzek is jelentős kárt tesznek a napraforgóban, nagy számban vannak jelen a településhez tartozó területeken, úgy tűnik, alaposan túltartott az állomány.
Papp Sándor arról is beszélt, félő, hogy jövőre, ha kukorica kerül a napraforgó helyére, akkor a vaddisznók nemhogy lelegelik, hanem kikelni sem hagyják a magokat, vetés után rögtön mindet ki fogja túrni.
A Nyírerdő Zrt. gúthi erdészetének igazgatója, Bartucz Péter azt közölte, minden kár megtérül, de a vadgazdák és a földművelők érdekei sohasem fognak megegyezni. Hangsúlyozta, ennek a tájnak a vadjai a legjobb minőségűek közé tartoznak a világon, míg a helyi kukorica az ország leggyengébbjei közé sorolható. Az összevetés után, tehát, ha erősorrendet kellene felállítani, akkor a valószínű, nem a kukorica nyerne.
A helyi vadászterületnek 1200-1300 földtulajdonosa van, fejenként átlagban egy-két-három hektárral. Mint mondta, kivételes esetekben, többnyire nagyobb gazdákkal való vita esetén, külső szakértőt vonnak be, aki igyekszik igazságot tenni. Ha még ő sem tud, akkor maradna a bíróság, de az erdészetnek ilyen pere évtizedek óta nem volt, mindig meg tudnak egyezni a földtulajdonosokkal a kár mértékében. A megállapított összeget pedig a Nyírerdő maradéktalanul kifizeti, nem éri kár a földtulajdonosokat.
Hozzátette: az erdészet nagy erőfeszítéseket tesz a saját érdekében, hogy mérsékelje a károkat, a legegyszerűbb módszer, hogy a nagy összefüggő mezőgazdasági területeket egyszerűen kikerítik a vadászterületből. Ahol erre nincs lehetőség, ott nagy villanypásztorokkal védik a táblákat, de ha még ez sem használ, akkor intenzíven vadásszák az adott területet veszélyeztető állatokat, illetve őriztetik a táblát.
A Nyírerdő évente milliókat költ vadkárokra a sokmilliós védekezési költségek mellett is, együtt tízmilliós nagyságrendű kiadásról van szó. Papp Sándor, a nyírmártonfalvai mezőgazdasági bizottság elnöke szerint azonban a földművelők a nekik okozott kár teljes összegét általában nem szokták megkapni. Bartucz Péter pedig arról beszélt, hogy a gazdák általában túlbecsülik a veszteségeiket.
(hirado.hu; Országos Erdészeti Egyesület)
