Nem folyik itt akácháború
A méhészek, erdészek, gazdálkodók számára ijesztő hír terjedt el az elmúlt hetekben egy brüsszeli rendelettervezet kapcsán. Eszerint csökkenteni kell az akácerdőket, mert tájidegennek számítanak az unióban, így hazánkban is.
– Nincs miért aggódni, ha tesszük a dolgunkat – mondta Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, akit az akácfa jövőjéről, a kemikáliák használatáról kérdeztünk. Emlékeztetett, hogy január 16-án írtak alá egy közös beadványt a különböző szerveztek – többek között az agrárkamara, a Magosz, egyetemek, kutatási intézmények, az OMME – képviselői, akik azt kérték, hogy az akácmézet hungarikummá nyilvánítsák. A közel hétezer aláírással is kiegészített kérelmet az OMME elnöke Glattfelder Béla európai parlamenti képviselőnek adta át.
Mészáros László elmondta, a közös beadvánnyal az a céljuk, hogy felhívják Brüsszel és az emberek figyelmét arra, mennyire fontos szerepet tölt be az akác a méhészetek életében. Hazánkban egyébként 450 ezer hektár akác-legelő van, ebből Tolna megyében 20 ezer hektár áll a méhcsaládok rendelkezésére. Az adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent ez a terület, a tervszerűen kitermelt akácfák helyét pótolták. Az erdészeti adatok alapján a megyében stabil a helyzet, országosan pedig némi növekedés is tapasztalható.
Mészáros László azt is hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók és a méhészek nem csak jól megférnek egymás mellett, hanem egymásra is vannak utalva. A méhészek azért, mert a gazdák által termelt növények – országosan 250 ezer hektáron virágzik őszi repce, közel 600 ezer hektáron a napraforgó, és nem is beszélve a gyümölcsfákról – mind kiváló méhlegelőt biztosítanak, ugyanakkor a gazdák is tudják, hogy a méhek nélkül nem lenne megfelelő hozamuk. A mézhozamok felét a mezőgazdasági növények alapozzák meg. Emiatt is fontos, hogy a gazdák milyen kemikáliákat használnak.
A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Program szigorúan szabályozza a vegyszerek használatát. Unión belül az egyik legszigorúbb a magyar szabályozás. A csávázószerek vitája kapcsán a NÉBIH az országos méhész egyesület kérésére több csávázó- és permetszer vizsgálatát végzi el, illetve az országba behozott viasztömbök állategészségügyi vizsgálatát is kezdeményezték. Az agrokemikáliák hatósági vizsgálatához konzulensként az OMME méhész tagot is delegált.
Arra a kérdésre, hogy a méhészek nem tartanak-e attól, hogy a szabályok betartatásának szigorúbb ellenőrzése miatt a gazdálkodók esetleg megneheztelnek, Mészáros László azt válaszolta, hogy nem, mert igyekeznek az eltérő véleményeket is megvitatni egymással, és ebben jó partner az agrárkamara. Azt tudomásul veszik a méhészek is, hogy profitorientált, intenzív termelést folytatnak az agrár gazdálkodók, és ehhez alkalmazkodni kell. Ugyanakkor hazánkban csakúgy, mint az unió többi országában kizárólag méhkímélő permetezésekkel védik a növényeket. Három csávázószer forgalmazását már sikerült felfüggesztetniük két évre, erről az uniós parlament döntött. További 7 csávázószer és 11 permetszer ügyében pedig a hatósági vizsgálatok már elkezdődtek.
Kevés mézet fogyasztunk, a megtermelt készlet közel háromnegyede külföldre megy
Hazánkban egy átlagos évben 22-25 ezer tonna körüli mézet termelnek a méhek, ennek 46 százaléka akác. A teljes mézkészlet 73 százalékát külföldön értékesítik. Sajnos itthon ma még nagyon alacsony az egy főre jutó évi mézfogyasztás, mindössze 80 deka. A méz kiszerelése, csomagolása az elmúlt években nagyon sokat változott előnyére. Megjelentek az OMME emblémával ellátott üvegek, a zárszalagok, melyek a minőséget garantálják, hiszen a termelő személye beazonosítható. Az országban egyébként 20 410 a méhészek száma, ebből 12 ezer fölötti az OMME tag. Az országos egyesület a tagságát segíti a pályázatok elkészítésében, továbbképzéseket is szerveznek. A 12 ezer OMME tag közül mindössze 1450 a profi méhész, aki ebből él, és legalább 150 méhcsaláddal rendelkezik. Hazánkban 1 millió 66 ezer méhcsaládot tartanak nyilván.
(teol.hu)
