NÉBIH: A mezei pocok elleni védekezési kötelezettség a földhasználók kiemelt feladata

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodása tapasztalható több megyében is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük a növényállományok fejlődését és a károsítók jelenlétét is.

h i r d e t é s

Az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben. Jelenleg Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyékben tapasztalható gócszerűen túlszaporodás. Mezei pocok elleni védekezéshez több készítmény is engedélyezett, ezek felhasználása azonban az év ezen szakában nem kivitelezhető, ezért a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó készítmény alkalmazására. A felhasználási előírásokat a növényvédelmi hatóság folyamatosan a változó körülményekhez igazítja, így – a kalászos kultúrák és repce után – többek között már kukoricában és napraforgóban is alkalmazható a betelepedés megakadályozása érdekében. mezei_pocok_

A termelőknek azonban tisztába kell lenniük a Redentin felhasználásából eredő környezeti kockázatokkal. Ez a rágcsálóirtó készítmény roppantott gabonaszemre felvitt véralvadás-gátló méreganyag, ezért nem csak a mezei pocokok fogyaszthatják el, hanem egyéb növényevő állatok, elsősorban a mezei nyulak is. A felhasználónak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a kijuttatott csalétek egyenletesen legyen szétterítve a területen, ne keletkezzenek csomók, amiből a nyulak jelentős mennyiséget fel tudnak venni. Gondoskodni kell továbbá a vadonélő állatok eltereléséről riasztással, illetve terelő etetéssel. Minden esetben elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársasággal való együttműködés. Fennáll az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye is, vagyis, amikor a méregtől elpusztult rágcsálót ragadozók vagy dögevők fogyasztják el, kitéve magukat a mérgezés lehetőségének. A gazdáknak minden esetben növényorvos szaktanácsadóval konzultálva kell dönteniük e csalétek felhasználásáról. A mezei rágcsálók elleni védekezésben segítségünkre lehet a természet is. „T”-alakú ülőfák kihelyezésével a táblára telepedett ragadozó madarak jelentős mértékben képesek csökkenteni a mezei pocok állományát. Ez a módszer azonban nem ad gyors, azonnali megoldást és nem tud felszámolni egy ilyen mértékű túlnépesedést. Hosszú távú alkalmazása viszont mindenképpen hasznos. Fontos, hogy a két módszert nem szabad együttesen alkalmazni, ahol méreggel védekeznek mezei pocok ellen, oda ne helyezzenek ki ülőfát a földhasználók! A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználón kiemelt feladata. (Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság) erdomezolike