Megszűnhet a természetvédelmi mérnök szak is
Egyetemi körökből származó információk szerint elképzelhető, hogy a természetvédelmi mérnök, illetve a környezetgazdálkodási agrármérnöki képzést megszüntetné az oktatási államtitkárság. Aggasztónak tartja az ötletet három hazai természetvédelmi szervezet, mert a lépés szerintük gyengítené a hazai természetvédelmet szolgáló intézményrendszert. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság az Origónak a képzés megszűnéséről azt írta, az új szakstruktúrára vonatkozó javaslatok előkészítése folyamatban van, döntés még nincs, így szerintük teljes mértékben megalapozatlan bármely képzés megszűnéséről a sajtóban rémhíreket kelteni.
Hatalmas veszteség lenne
Mind a környezetgazdálkodási agrármérnöki, mind a természetvédelmi mérnöki képzés viszonylag új, speciális szak, sokféle különböző ismeretanyagot nyújtó, úgynevezett interdiszciplináris szakok - mondta az Origónak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
Halmos Gergő hozzátette, sok időbe és energiába tellett ezeknek a speciális alkalmazott képzéseknek a megvalósítása. A szakember azt el tudja képzelni, hogy a jövőben a mostaninál kevesebb egyetemen lehet majd természetvédelmi mérnöknek tanulni, de szerinte hatalmas veszteség lenne teljesen megszüntetni a szakot.
Nem helyettesíthető más képzéssel
Nem helyettesítheti a speciális ismereteket átadó természetvédelmi mérnök képzést sem az általános agrármérnök képzés, sem a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés - véli Sipos Katalin, a Természetvédelmi Világalap, a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország igazgatója.
Hozzáfűzte, hogy a természetvédelmi mérnök képzés a védett területek kezelését irányító szakembergárdát biztosítja. Információik szerint a felsőoktatási szakok számának csökkentése az összes alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzést érintené.
A vidékstratégia megvalósítását is segítik
Farkas István, a Magyar Természetvédők ügyvezető elnöke úgy véli: a szakképzések megtartása nemcsak a természetvédelmi ágazat ügye. Az agrár- és vidékfejlesztés egészét, kiemelten a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítását segítik a képzett természetvédelmi mérnökök és környezetgazdálkodási agrármérnökök.
Hány marad?
Jelenleg az ország öt felsőoktatási intézményében: Debrecenben, Gödöllőn, Kaposváron, Keszthelyen és Sopronban választható természetvédelmi mérnök képzés.
Az Origo korábban írt arról, hogy a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság „Fokozatváltás a felsőoktatásban" című stratégiája értelmében a főiskolai, egyetemi képzések számát körülbelül 15%-kal csökkentenék. Néhány szak teljesen megszűnne, másoknál az állami finanszírozást vennék vissza. Ilyen például a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok szak.
Rémhír?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága az Origónak az ügyben azt írta, a Magyar Rektori Konferencia tagjaival egyeztetnek a képzések racionalizálásáról, az új szakstruktúrára vonatkozó javaslatok előkészítése folyamatban van, döntés azonban még nincs, így szerintük teljes mértékben megalapozatlan bármely képzés megszűnéséről a sajtóban rémhíreket kelteni.
A minisztérium a válaszlevélben azt is írja, hogy az új képzési struktúrára a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot, amelynek illetékes szakbizottságaival folyamatosan egyeztet a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság - a 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésekor hozott kormányrendelet felülvizsgálata zajlik. Minden szakot megnéz az adott szakbizottság, megvizsgálják többek közt, hogy annak tartalma kielégíti-e azokat a feltételeket, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor meghatároztak. Ez a szakmai grémium tehet javaslatot egy adott szak megszüntetésére, vagy tartalmának módosítására.
Variációk egy témára
Az egyeztetések zajlanak, végleges döntés még nincs - írja a minisztérium hozzátéve, a vizsgálatnak többféle kimenetele lehet: a grémium javaslatot tehet arra, hogy egy adott szakra nincs szükség, vagy módosíthatja a tartalmát, vagy másikat hozhat létre helyette.
(origo.hu)