Medveügy Romániában - Hivatali visszaélés gyanújával nyomoz az ügyészség a vadászati kvóták ügyében
A Brassói Táblabíróság ügyészsége vizsgálatot indított az 1700 védett ragadozó kilövését javasoló tanulmány kapcsán – jelentette a Digi 24 tévéadó. Az ügyészek azt vizsgálják, felmerül-e a szándékos hamisítás, hivatali visszaélés és érdekkonfliktus bűncselekményének elkövetése a tanulmány elkészítése kapcsán. A kutatók között, akik a tanulmányt írták, a brassói erdészeti kar alkalmazottai, a Nemzeti Erdészeti Kutató-Fejlesztő Intézet munkatársai és magán-vadásztársaságok alkalmazottai egyaránt megtalálhatóak.
Kedden Cristina Pasca-Palmer környezetvédelmi miniszter bejelentette, felfüggesztette a tanulmány alapján a ragadozók kilövését elrendelő miniszteri rendelet kibocsátását. Közölte, hiányzik a Román Akadémia engedélye, amely a törvény szerint a legfelsőbb tudományos testületként dönt arról, elfogadja-e a tanulmányt, amelyet a brassói Transilvania Egyetem, az ICAS és a Kárpátok Alapítvány (Fundaţia Carpaţi) neve alatt készítettek.
Erre reakcióként még aznap Dan Munteanu akadémikus, a Természeti Értékvédelmi Bizottság (CMN) elnöke azt nyilatkozta, nem hagyják jóvá a tervezetet, és azt tanácsolják a miniszternek, szervezzen tanácskozást a terület szakértőivel, a civil szervezetekkel, mindazokkal, akik ezeknek a vadállatoknak a viselkedését kutatták, hogy megfelelő döntés születhessen a témában – írja a Hotnews.ro.
A visszavont tervezetet korábban élesen bírálták a természetvédelmi szervezetek. A WWF közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tanulmány kiértékelését végző bizottság kilenc, nagyragadozókkal foglalkozó tagja közül hatan vitatták annak megállapításait. Számos petíció is indult, amelyek aláírói a rendelet visszavonását követelték.
Két tanácselnök tiltakozik
Még a trófeavadászat beszüntetésére vonatkozó döntés nyilvánosságra kerülése előtt, október 3-án Hargita és Kovászna megye vezetői közös sajtótájékoztatón tiltakoztak "a kilövési kvóták csökkentése" ellen. Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyék önkormányzati vezetői beadványt nyújtanak be a szakminisztériumhoz a vadak kilövési kvótáját illetően - jelentették be.
„Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit és a javak védelmét. A szakminisztériumhoz megfogalmazott javaslatainkban három fontos szempontot tartunk szem előtt: először is reális felmérést szeretnénk az elkövetkező időszakban a vadállományt illetően, ugyanis Kovászna megyében, a hivatalos adatok szerint, 650-700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben mostanáig 45 kilövési engedélyt adtak, ezt a számot legalább 60-70-re kellene emelni, hiszen a környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a vadak által okozott károk mértéke, és nő az emberi sérülések száma is. Továbbá javaslatunkban a kvóta elosztásánál országos szinten egyenlő megoldást kezdeményezünk, valamint a vadak által okozott károk gyors megtérítését, ugyanis a szakminisztérium évek óta nem fizette ki az embereket megillető összegeket, gyakran 2-3 évet késnek a kifizetések” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az elnök szerint mihamarabbi előrelépésre van szükség az ügyben, amely leginkább az egyszerű vidéki emberek, a mezőgazdaságból élők megélhetését veszélyezteti. Az elnök hangsúlyozta: Háromszéken vadmacskák és farkasok kilövése helyett a vaddisznók számának csökkentésére lenne inkább szükség.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt nyilatkozta, a Régiók Bizottsága természetvédelmi szakbizottságának tagjaként csodálkozva tapasztalta: Brüsszelben nem tudnak az emberi áldozatokról. Azzal vádolta a "sötétzöld" szervezeteket, hogy nem törődnek "az emberi élettel", és apokaliptikus képet festett a megyében uralkodó helyzetről: "nagyon nagy károk vannak a termésben, a Hargita megyeiek puskával mennek aratni", "nagyon sok településen a gyermekeket este hat után nem engedik ki az utcára, az erdőre nem járnak az emberek, nem merik megművelni területeiket, nem járnak túrázni, kirándulni", és azzal vádolta a romániai hatóságokat, szándékosan hallgatták el az emberáldozatok tényét. Szerinte a hivatalosan becsült 6500-as medvepopuláció "azóta már sokkal több lett".
Többször felhívták a figyelmet a problémára, Dacian Cioloș miniszterelnökhöz is fordult, mert a hatóságok érdemben nem foglalkoznak az emberéletet veszélyeztető esetekkel - mondta. Személy szerint az uniós pályázat haszonélvezőit, megfogalmazásában "zöld bárókat" hibáztatja, akik "önös érdekből védik az állatokat". „Ha a kilövési kvótát visszavonják, az nagyon nagy veszélyt jelent az itt élő emberek számára. Gyermekeink kerülnek veszélybe" - nyilatkozta Borboly.
Rutinszerűen hagyták jóvá eddig a kvótákat
2007 és 2015 között mintegy 5.000 védett vadállat (2374 medve, 1586 farkas és 898 vadmacska) kilövését hajtották végre Romániában a miniszteri rendeletekben jóváhagyott vadászati kvóták alapján. A hiúz kilövésére 2013-ban moratóriumot hirdettek, így 2007-2012 között ebből a roppant ritka ragadozóból „csak” 120 példányt öltek meg – számolt be a Pro Tv a rendelet visszavonásának hátteréről szóló adásában.
A miniszter rámutatott, eddig – az utóbbi kilenc évben – az Akadémia rutinszerűen mindig jóváhagyta a vadászok által javasolt számokat, és eddig a hasonló miniszteri rendeletek automatikusan és hallgatólagosan érvénybe léptek. Ők most úgy gondolták, mivel egy kényes témáról van szó, közvitára bocsátják, főleg hogy a szóban forgó tanulmány „tartalmazott néhány gyanús elemet”.
A miniszter döntése voltaképpen azt jelenti, tilos ezentúl a trófeavadászat a farkas, medve, hiúz és vadmacska esetében. Csupán akkor lesznek kilőhetőek ezeknek a fajoknak egyes példányai, ha emberi életeket veszélyeztetnek vagy jelentős károkat okoznak, és másképp – például az áttelepítésükkel – nem lehet megoldani a problémát. A minisztériumnak kettős felelőssége van: biztosítania kell a védett fajok megőrzését, ugyanakkor a lakosság biztonságát is szavatolnia kell, valamint azt, hogy minimálisak legyenek a konfliktusok az emberek és vadállatok között – hangsúlyozta Pasca-Palmer.
E példányok kilövését kizárólag egy erre létrehozott testület – a Vadállományfelügyeleti Intervenciós Szolgálat, Serviciul de Interventie pentru Animale Salbatice (SUAS) – fogja elvégezni, amely csendőrökből fog állni.
Az 112-őn hívhatunk segítséget, ha udvarunkra betör a medve
A miniszter már beszélt a testület létrehozásáról a belügyminiszterrel, Dragos Tudoracheval is. „Gyakorlatilag a SUAS egy gyorsreagálású szolgálat lesz minden olyan esetben, amikor az ember vagy javai veszélybe kerülnek a medve, farkas vagy más nagyragadozók miatt. Az intervenciós alakulatok tagjait a belügyminisztérium adja, a környezetvédelmi tárca alkalmazottainak támogatásával” – mondta el a miniszter.
A szolgálatot bárki értesítheti majd az 112 sürgősségi hívószámon, a csapat a helyszínre siet, altatólövedékekkel felszerelkezve, és éles fegyvert csak végső esetben használ, ha valaki élete veszélybe kerül.
Létrehoznak a környezetvédelmi minisztérium biodiverzitásért felelős igazgatóságán belül egy sürgősségi bizottságot, amely a nap 24 órájából 24-ben működő- és döntésképes, és amely az ilyen esetekben a helyszínről kapott információk alapján dönt arról, hogy kilőhető-e az illető példány.
Hosszú távon ezt a bizottságot kibővítik minden olyan szereplővel, akik számára ez a téma fontos, beleértve az akadémia, a vadászegyesületek, a civil társadalom, a kutatóintézetek képviselőit, és ennek az lesz a feladata, hogy javasoljon egy módszert a nagyragadozók populációinak felmérésére, másrészt javasoljon kezelési tervet a kárt okozó ragadozók eseteire. A munkacsoport kibővítését és találkozóinak megszervezését már a napokban elkezdik, ígérte a miniszter.
Nemzetközi visszhang
A trófeavadászat betiltásának híre a nemzetközi sajtóba is bekerült. A Guardian azt emeli ki a döntés kapcsán, hogy „váratlan lépés volt” azok után, hogy az uniós csatlakozás óta Romániában évről évre emelték a vadászati kvótákat. Az utóbbi évtizedben a vadászat többmillió eurós üzletág lett Romániában, a világ minden részéről érkeztek vadászok, akik akár tízezer eurót is kifizettek egy-egy Kárpátokban elejtett vadállat trófeájáért.
“A pénzért folyó vadászat illegális volt ezelőtt is, mégis zöld utat kapott” – mondta a lapnak Pasca-Palmer. Az élőhely irányelvben szereplő kitétel, miszerint ha károkozás történik, a védett fajok is kilőhetőek, éveken keresztül gyakorlatilag ürügyként szolgáltak a trófeavadászatra – tette hozzá.
A lap ír arról is, hogy éveken keresztül a vadásztársaságok két becslést jelentettek le a minisztériumnak: a nagyragadozók számát, illetve azoknak számát, amelyek szerintük kárt okozhatnak. Ez a második szám szolgált alapul a kormány által jóváhagyott vadászati kvóták megállapításához. Ezeket a kvótákat aztán gyakorlatilag áruba bocsátották, mint vadászati jogot. Ez a módszer önmagában is problematikus, ráadásul a vadásztársaságok rendszerint felülbecsülték az általuk adminisztrált terület vadállományát. Az is kétségessé teszi a vadászterületenként leadott becslések hitelességét, hogy azok nem veszik figyelembe, sok vadállat nem marad egy helyben, több száz kilométert tehet meg néhány nap alatt, tehát valószínűleg többször is “megszámolják”.
A Guardian rámutat, a miniszter mostani döntése a trófeavadászat beszüntetéséről mélyen megosztja a romániai társadalmat: a városiak körében népszerűségnek örvend, az érintett hegyvidéki falvak főleg földművelésből és állattartásból élő lakossága azonban a vadászatot látja az egyetlen megoldásnak javai védelmében.
A lapnak Domokos Csaba, a Milvus Csoport medveszakértője elmondta, minden azon múlik, a kormánynak mennyire sikerül a falusi lakosság félelmére megfelelő választ adnia. A rendszer mostanáig sem működött, mivel a vadászat nem csökkentette a ragadozók és az ember közötti konfliktusokat, a vidéki lakosság mégis hiszi, hogy a vadászat a megoldás, és mindaddig, amíg meg nem győződik az ellenkezőjéről, sokan saját kezükbe veszik a megoldást – figyelmeztetett. “A betiltás jelentős lépés, de nem szeretnénk, hogy a vadászatot felváltsa az orvvadászat” – tette hozzá.
(Transindex.ro)
