Kiemelt állami szerepvállalás az erdősítésben - Interjú Ugron Ákos Gáborral

A fenntarthatóságot és a természeti értékek megőrzését kell szem előtt tartani az állami erdők esetében, s nem a gazdasági, piaci érdekeket – mondta a lapunknak adott interjúban Ugron Ákos, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért és erdőgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára, aki pályája során mindig a természet védelmében munkálkodott. Kiemelte: fontos cél az erdőterületek növelése, az Alföld fásítása, valamint a klímaváltozás mérséklése.

– Mekkora erdőterülettel rendelkezik hazánk, és mit kell tudnunk ennek fenntartásáról? – Nagyjából kétmillió hektár erdőterület található Magyarországon, s ennek tötvenhat-ötvenhét százaléka állami tulajdon. Az állami erdők jelentős részét huszonkét erdőgazdálkodási társaság kezeli. Fontos változás, hogy ettől az évtől került az állami erdők fenntartása, tulajdonjoga a Földművelésügyi Minisztériumhoz. Az előző négy évben a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartoztak, azt megelőzően pedig a vagyonkezelőhöz. Utoljára a kilencvenes évek elején volt arra példa, hogy az agrártárca látta el az állami erdők fenntartását és a kapcsolódó erdőgazdálkodási feladatokat. Most azon dolgozunk, hogy még inkább érvényesülhessenek céljaink, ehhez nyújtunk szakmai támogatást és programokat. – Melyek ezek a célok, programok? – Ide tartoznak a turizmussal kapcsolatos fejlesztések. Jelenleg tizenöt kisvasút van az erdőgazdaságok területén, s ezeket maguk üzemeltetik. Szinte mindegyikük veszteséges, fenntartásukat azonban elvárja az állam, és igénylik az emberek. Az alapvető természeti nevelést is erősítenünk kell, amelyhez segítenünk kell az erdei iskolák működését. Az erdei turizmushoz szükséges egyéb létesítmények gondozása is ránk hárult, ilyenek például az úgynevezett kulcsos házak, erdei szállások. A természetjáró szövetség most újította meg a méltán híres Kék túra mozgalmat, amelyhez a szálláshelyeket kell illesztenünk. A kisebb turisztikai szolgáltatásokra is figyelünk kell, mint az erdőkben elhelyezett asztalok, szalonnasütő helyek, kilátók. A fenntarthatóságot mindig szem előtt tartjuk, gondoskodunk a területek tisztaságáról, a hulladék elszállításáról. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az állami erdők egyik fontos feladata a munkahelyteremtés, az életfeltételek megteremtése. – Említette, hogy az erdőterületek több mint fele az állam tulajdona. Ez jó lehetőség egy nagyobb, akár tízszázalékos tűzifaár-csökkentésre? – A tűzifa jelentős részét nem csak a lakosság, az ipar is használja, egy részét pedig exportáljuk. Kimondottan jó minőségű, tüzelésre alkalmas fát tudunk termelni, itt emelném ki az akácot. Hatalmas állománnyal rendelkezünk, de még így is kevés van belőle, s nem elégíti ki az igényeket. Hozzáteszem, nem is az az állami erdészet célja, hogy megoldja a tűzifaellátást: az erdő nyújtotta lehetőségeket figyelembe véve, a fenntarthatóság meghagyásával gazdálkodunk, nem pedig piaci alapon. – Milyen távlati célokat tűzött ki az állami erdőgazdálkodás? – Nagyobb erdőtelepítési program van folyamatban. Ehhez ismernünk kell Magyarország erdőgazdálkodásának történelmi hátterét. Az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében elveszítette az ország erdeinek legnagyobb részét. Az új határok meghúzása után mindössze hazánk tizenegy-tizenkét százalékát borította erdőség. Most húsz-huszonegy százalék ez az arány, azonban még ez is kevés, a cél az, hogy területünk huszonhét százaléka erdő legyen. Ehhez az Alföld fásítása nélkülözhetetlen, ez igen nagy feladat. Elsősorban a rosszabb talajú mezőgazdasági területeket érintik a terveink. Azért nagy feladat az Alföld erdeinek növelése, mert hagyományosan a hegy- és domboldalak alkalmasak erre. Hangsúlyozom, az erdőtelepítés nem csak a gazdálkodás, de az élőhelyek megőrzése, valamint a klímaváltozás okozta kihívások mérséklésének is fontos eszköze. – Ki ad erre pénzt? – Szerencsére az Európai Unió. A területalapú támogatási rendszerben jelentős összegeket lehet erdőtelepítésre igénybe venni. Elsősorban a már említett rossz minőségű mezőgazdasági területek fásítására, az agrárgazdálkodási lehetőségek figyelembevételével. Ez elsősorban a határtermőhelyeket érinti. Szempont emellett nekünk is és az uniónak is az őshonos fafajták telepítése, Brüsszel nagyobb arányban támogatja az ilyen beruházásokat. Ugyanakkor be kell látnunk, azokban a magánerdőkben, ahol tisztán gazdasági fakitermelés folyik, jobban járnak a nem őshonos fajtákkal, mint például az akác vagy egy nemesnyár. ugron_akos

– Akkor az akác is gyorsan terjed? – Igen, pontosan ezért számtalan felhasználási formája létezik. Emellett fontos, hogy kordában lehet tartani. Van olyan fafajta, például a bálványfa, amely sokkal több gondot okoz, s nagy konkurenciája az őshonos fajtáknak. Az akác nagyon fontos tüzelőanyag, gazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen. – Van-e olyan őshonos fafajtánk, amelyet komolyan veszélyeztet a szélsőséges időjárás? – Sajnos van. A Nyugat-Magyarországi Egyetem szakemberei jelenleg is kutatják ezeket a változásokat, már amennyire előre lehet jelezni azokat. Akkor is nagy a baj, ha nem a legkedvezőtlenebb változások jönnek be. Akár már két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is elegendő ahhoz, hogy a bükkösök szinte teljesen eltűnjenek hazánkból. Ez ellen tenni kell. Nagy gond például az Alföldön az aszály. Kérdés, hogy az egyre szárazabb időjáráshoz milyen növényfajták tudnak alkalmazkodni. Ugyanez a kérdés a hegyvidékeken a patakok mentén, mivel nem mindegy, mekkora a páratartalom, s annak változása milyen következményekkel jár. Meg kell próbálni úrrá lenni a klímaváltozáson, ezt pedig részben erdőtelepítésekkel lehet elérni. – A hazai erdészeti képzés megfelelő a célok teljesítéséhez? – Igen, meg tudja oldani a hazai oktatás a szakmai képzést. Mérnökképzés egyedül a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Sopronban működik. Erdészszakképzés és technikusi képzés azonban több helyen várja a jelentkezőket országszerte. Fontos megjegyeznem, hogy a nyáron több száz közmunkás vette ki a részét az erdők rendben tartásából. – Nézzünk egy konkrét példát! Tegyük fel, megszereztem az erdészeti képesítésemet. Ezek után mit tegyek, hova forduljak? – Két oldalról lehet megközelíteni a szakmát. Ha frissen végzett erdészként szeretne elhelyezkedni, az állami szférában leginkább technikusként vagy mérnökként teheti meg. Lehet pályázni, fel kell venni a kapcsolatot a kívánt erdészet vezetőjével. A magánszektorban nehezebb elhelyezkedni például szakmunkásként, mivel általában magasabban képzett szakembereket szeretne alkalmazni a vállalkozó. – Most van az erdők hete. Ez mit jelent? – Azt, hogy számos szakmai és kulturális programmal várják a kollégák az erdőkbe látogatókat. Körülbelül száz rendezvényt szerveznek az állami erdőgazdaságokban. – A szakmán túl mit jelent önnek az erdő? – Mindent. Vidéken nőttem föl, gyermekéveimet Budapest mellett, Solymáron töltöttem, gyönyörű, erdős környezetben. Így már fiatalon kialakult a természethez való kötődésem, és jelenleg is vidéken élek. A gyermekeimmel sok időt töltünk a természetben, rengeteget kirándulunk. A középiskola után a soproni egyetemre kerültem, ott ismerkedtem meg a szakma alapjaival. Erdőgazdaságnál kezdtem a pályámat, majd a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerültem. Természetvédelemmel is foglalkoztam. Ettől az évtől kért fel helyettesének Bitay Márton állami földekért és erdőgazdálkodásért felelős államtitkár, mivel az erdészet is a tárcához került. Lényegében főiskolás korom óta ezen a területen tevékenykedem. (Magyar Hírlap)