Japán legészakibb kísérleti erdeje a jövő fejlődését mutatja be

Japán kísérlei erdejében rengeteg kutatás zajlik, miközben egyensúlyt kívánnak teremteni a fakitermelés és a fenntarthatóság között.

Japán legészakibb egyetemi kutatóerdeje

A Teshio Kísérleti Erdő Japán legészakibb, egyetemi tulajdonú erdeje, mely az északi szélesség 45°-án található, és körülbelül 22 500 hektáron terül el. 1912-ben hozták létre a Tohoku Imperial University Mezőgazdasági Főiskola kísérleti erdejeként. Ez, és a szomszédos Nakagawa és Uryu kísérleti erdők az északi erdők hármasaként híresek, összesen több mint 60 000 hektárt foglalnak magukba. A Teshio Experimental Forest a világ egyik legnagyobb kutatóerdeje, amely egyetlen egyetem tulajdonában van.

Egyedi körülmények és virágok, amelyek csak itt nyílnak

Az erdőterületen erős havazás van, az éves átlaghőmérséklet 5°C körül mozog. Az erdő nyugati része tűlevelű és lombos fák keverékéből áll, míg a keleti részen a szahalini lucfenyő tiszta erdeje található.

Ez a három északi erdő hasonló vegetatív összetételt mutat, de a Teshio Kísérleti Erdőben több a hideg éghajlatnak megfelelő tűlevelű, mint a másik kettőben. A szahalini lucfenyő uralmának oka nemcsak az éghajlatra, hanem a geológiai viszonyokra is visszavezethető

– mondja Kentaro Takagi professzor, a Teshio Kísérleti Erdő igazgatója.

Az erdő keleti részén elterjedt a szerpentinit nevű ultramafikus kőzet. A különleges talajviszonyok alkalmatlanok a legtöbb fafaj növekedéséhez, azonban a több száz év alatt lassan növő szahalini lucfenyőnek ideális ez a környezet. A kísérleti erdő 500 évesnél is idősebb példányokat őriz.

Primula takedana

A szerpentinzónákban a növényzet egyedi, a szahalini lucfenyő mellett számos más endemikus faj is megtalálható itt. A kankalinfélék családjába tartozó Teshio-kozakura (Primula takedana) csak itt virágzik, az Ozeso (Japonolirion osense) csak Teshióban, a Shibutsu-hegyen, az Ozegahara közelében Nikko-ban és a Tanigawa-hegyen található. A csak elszigetelt területeken virágzó Ozeso nagy tudományos érdeklődést vált ki, és más egyetemek kutatói rendszeresen ellátogatnak a kísérleti erdőbe, hogy tanulmányozzák a növényt.

Japonolirion osense (Fotó: plantsystematics.org)

Kutatási terület

A Teshio Kísérleti Erdő bővelkedik vadon élő állatokban, beleértve az ezo, vagy más néven ussuri barna medvét (Ursus arctos lasiotus), az óriás rétisast (Haliaeetus pelagicus), a szahalini pisztrángot (Parahucho perryi) és a japán lazacot (Oncorhynchus masou). Az erdő egyedülálló értéke ide vonzza a kutatókat. Az itteni természeti környezetet a Hokkaido Egyetem egyetemi és posztgraduális hallgatóinak gyakorlati képzésére használják, valamint más intézmények is képviseltetik magukat Japánból és más országokból is. A COVID-19 világjárvány előtt az erdőt évente összesen több mint 3000 ember használta.

A számítástechnikai teremben a kutatók különféle megfigyelési adatkészleteket elemeznek. (Fotó: Litterae Populi)

A Hokkaido Egyetem Barna Medve Kutatócsoportja, egy diákklub, szintén a Teshio Kísérleti Erdőt használja kutatási területként. A csoport 1975 óta több mint 40 éven keresztül végzett a barna medve populációhoz köthető felméréseket. 2021 júliusában a kutatócsoport öregdiákjainak kezdeményezésére publikáltak egy tanulmányt, amelyben a barna medve nyomokra vonatkozó 40 évnyi adatelemzést foglalták össze.

Nagyszabású, hosszú távú kutatások

A Teshio Kísérleti Erdő hatalmas földterületeivel, gépeivel és műszaki személyzetével nagyszabású, hosszú távú terepkutatások helyszíne. Az egyik kutatási projekt az erdei ökoszisztémák szénciklus-funkcióját figyeli. Ezt a projektet 2001-ben indítotották el, hogy tisztázzák, hogyan befolyásolják az emberi tevékenységek az erdő CO2-elnyelő képességét. Ebben a projektben a kutatók 13,7 hektáros területen vágták ki a fákat, és mintegy 30 000 csemetét ültettek el a tarvágásra. Figyelemmel kísérték, hogyan változik az erdő CO2-felvétele a fakitermelés, az ültetés és a fák termesztése során hosszú távon. A fakitermelést követő első hét évben több CO2-t bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek, de a nyolcadik évben ez a tendencia megfordult, és a CO2-elnyelés kezdte meghaladni a CO2-kibocsátást. 18 évbe telt, mire az erdő visszanyerte a fakitermelés miatt a légkörbe kibocsátott összes szén-dioxid.

Egy másik projekt egy 2007-ben megkezdett talajmelegedési kísérlet. Ez a terepvizsgálat azt vizsgálja, hogy a talajhőmérséklet hosszú távú, 3°C-os emelkedése felgyorsítja-e a talaj szénlebomlását. A teljes Teshio Kísérleti Erdőre vonatkozó erdőleltári tanulmányokat is végeznek földi és repülőgépes mérésekből. Az erdő ökológiájával és környezetével kapcsolatos hosszú távú monitoring adatokat gyűjtöttek össze és tettek nyilvánosan hozzáférhetővé a kutatók számára világszerte.

A legmodernebb gépekkel

Takagi professzor szerint a terület egyik másik vonzereje a fakitermeléshez köthető. A Field Science Center for Northern Biosphere, amelynek a Teshio Kísérleti Erdő is része, mintegy két éve vezette be a legmodernebb, nagy teljesítményű erdészeti gépeket, melynek révén a fakitermelés hatékonysága az egekbe szökött. A gépeket a hagyományos láncfűrészes fakitermeléssel párhuzamosan használják.

Az itteni fakitermelésben döntő szerepet töltenek be a helyben alkalmazott, szakképzett erdészeti munkatársak. A csapat egyik tagja, Yoshinobu Koike magasan jártas a fák gyors és helyes kivágásában:

A munkám sokrétű, nehéz gépeket kezelek, csemetéket ültetek, néha segítek az oktatóknak és a hallgatóknak a kutatásban. Ennek eredményeként magam is sokat tanultam. Míg télen nehéz a fakitermelés, itt ilyenkor az igazán kifizetődő. Most, hogy vannak gépeink, kicsit könnyebbé vált. Azelőtt naponta körülbelül 20 fát vágtam ki láncfűrésszel.

A márciusban nyugdíjba vonuló Yoshinobu Koike tudását fiatalabb kollégáinak adja át. (Fotó: Litterae Populi)

A szakképzett, fiatal erdészeti munkatársak kollégáik támogatásával nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az utánpótlás-hiányt leküzdjék. Yurika Yamamoto, aki második évét tölti a Teshio Kísérleti Erdőben, középiskolai tanára javaslatára csatlakozott az erdészetben dolgozókhoz. Törekvéseit így fogalmazta meg:

Középiskolás korom óta mindig is környezetvédelemmel kapcsolatos karriert szerettem volna folytatni. Úgy gondolom, hogy fontos munkát végzek, mert a fák kivágása és az erdők ápolása segít megőrizni a környezetet.

Yurika Yamamoto munka közben (Fotó: Litterae Populi)

Változatos értékű és funkciójú erdők létrehozása

2017-ben a Hokkaido Egyetem és a Horonobe Town – ahol a Teshio Kísérleti Erdő található –, átfogó partnerségi megállapodást kötött a tanulmányok, az oktatás, a kultúra és a helyi ipar előmozdítása érdekében. A megállapodás alapján a kísérleti erdő japán tölgyfáiból boroshordókat készítenek. Az ezekben a hordókban érlelt bort, szakét és kézműves gint Horonobe-ban árusítják.

Takagi professzor az erdőgazdálkodás jövőjét hangsúlyozza:

A hatékony fatermelés biztosításához, miközben megóvjuk a Kísérleti Erdő tudományos és festői értékét, elengedhetetlen a hosszú távú gazdálkodás, figyelembe véve az erdő egyes részeinek ideális funkcióját.

A Teshio Kísérleti Erdőben összhangba került a profittermelés, miközben megóvják az értékes növényzetet is. Az itt dolgozók célja, hogy a kutatóerdő teljesen fenntarthatóvá váljon.

Ez a cikk a Litterae Populi 2023. tavaszi számában jelent meg. A teljes szám ITT érhető el.

Fotók: Litterae Populi