Fekete nyár és fűz fajták génmegőrzése a gemenci csemetekertben – Szakmai beszámoló a NÉBIH rendezvényéről
2017. augusztus 29-én, kedden tartott nyár és fűz fajtabemutatót a Gemenc Zrt. területén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága. A programot a ’125 éves a növényfajtakísérlet’ rendezvénysorozat részeként szervezték meg.
Erdőgazdálkodás, természetvédelem és árvízvédelem
A vendégeket
Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója köszöntötte: „Fontosnak tartom a mai szakmai napot, hiszen többek között gyakorlati példák segítségével is be tudjuk mutatni, hogy a lecsökkent talajvízszint és a folyószabályozás miatt jelentősen megváltozott adottságok, valamint a klímaváltozás szélsőséges jelenségei – extrém árhullámok, aszályos periódusok – kölcsönhatásában milyen erdőgazdálkodási tapasztalatokra tettünk szert.”
Ugron Ákos Gábor, az FM Állami Földekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az erdészeti politika alapja a további erdősültség növelése, annak fenntartása és a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása, ezeket szolgálja az ilyen jellegű kezdeményezés is. A Gemenc Zrt.-nél a hullámtéri és védett erdők tekintetében az árvízvédelmi, erdészeti és természetvédelmi elvárások, irányelvek összehangolásában nagy szerepe van a hazai fajoknak, köztük kiemelkedően a jelen bemutató témáját is képző fekete nyárnak. Kiugró lehetőséget biztosít többek között a Tolnai Csemetekert is, hogy megfelelően szelektálva, jó alapanyagot biztosítson az erdősítések kivitelezésében, és azon problémák megoldására. Köztudott, hogy őshonos fafajjal az árvízvédelmi előírásoknak is megfelelően tudjunk az erdőt fenntartani.
Növényfajtakísérletek 125 éve
Dr. Bordács Sándor, a NÉBIH osztályvezetője kiemelte nyitó beszédében, hogy a jubileumi rendezvénysorozat fő célja, hogy a mindennapokat érintő problémákat, feladatokat meg lehessen beszélni, illetve élő példákon keresztül megismertessék az érdeklődőkkel, hogy miről szól a génmegőrzés, a fajtanemesítés, - kísérlet, -használat, szaporítóanyag felhasználás.
125 évvel ezelőtt, 1892-ben Mosonmagyaróváron, az akkori Királyi Növényfajta Kísérleti Intézetben indult el a növényfajta kísérlet Magyarországon, ez Európában és a világon is úttörőnek számító tudományos, szakmai kezdeményezés már a magyar mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítékává vált. A növényfajta kísérletek, a növényfajták elismerése, állami nyilvántartása és forgalomba hozása, valamint engedélyezése jelenti az alapját a magyar mezőgazdaságnak - beleértve a magyar erdőgazdálkodásnak is.
A Tolnai Csemetekertben a gemenci erdészek úttörőként kezdték el évtizedekkel ezelőtt a fehér fűz, majd pedig a fekete nyár génmegőrzését. Nagy segítséget nyújt a génmegőrzésben és az anyatelep fenntartásában ez a régió. Mint kiderült, a legfontosabb az ilyen anyatelepek esetében: ismerni, tudni, hogy az a szaporítóanyag, amelyet felhasználunk az erdősítések, telepítések során, milyen genetikai és biológiai képességekkel rendelkezik.
Fekete nyár a Tolnai Csemetekertben
A csemetekertben a bemutató során 5 állomáson keresztül ismerhették meg az érdeklődök az ott zajló munkákat, génmegőrzési és kísérleti területeket.
Az országban több helyen is található hasonló genetikai gyűjtemény. Az itt találhatók fekete nyár egyedek mindegyike a gemenci árterületről került be, szelekció útján. Az elmúlt évszázadban a puhafás erdők egyik fő fajaja volt, azonban napjainkra visszaszorult térhódítása, köszönhetően a folyószabályozásnak, lecsapolásoknak, amely során termőhelyük szárazzá vált.
Minden, a csemetekertben található egyedről készült leírás, hogy néz ki, hol áll, hím ivarú vagy nő ivarú, illetve azt is el kellett dönteni, hogy tiszta fekete nyár –e. Mivel majdnem 100 éve a hazánkban is hasznosított nemes nyár fajtákkal könnyen kereszteződik, sok helyen a természetes újulatok, vagy azok a vetényülések, amelyek a nyárra jellemzőek, bizonytalan eredetűek, nem egyértelmű, hogy tiszta fekete nyár-e vagy pedig hibrid. Így a géngyűjteménybe elhelyezett egyedekről különösen fontos tudni, hogy ténylegesen fajazonosak vagy sem. Így minden egyes anyafa bevizsgálása szükséges volt egy gyors DNS vizsgálati teszttel, és csak azokat a genotípusokat engedélyezte a Növénytermesztési Hatóság bárhol elhelyezni géngyűjteményben, amelyek ezen a vizsgálaton „átmentek”.
A megőrzés termőhelyen kívül, mesterséges körülmények között, azaz ex situ, egyik alapfeltétele hogy legyen olyan növényi szaporítóanyag, amit el tudunk helyezni a génbankba. Előfordul az is, hogy genetikailag megfelelő fajta csomorós, tiszta genotípus, de egyszerűen nem sikerül legyökereztetni, így nem is sikerülhet tovább szaporítani, körülbelül 10-15 % az ilyen egyed. A sikerességhez ez is elengedhetetlen tényező. Ezek a fák, klónok, genotípusok viszont még nem adják semmi bizonyítékát annak, hogy lehet-e üzemszerűen használni őket szaporítóanyag termesztésre, felújításokban, erdősítésekben.
Elengedhetetlen az adatkezelés
Gyakorlatban a vegetatívan szaporított fajok, azaz a nyarak és füzek esetében minden évben visszavágott, anyatelepek segítségével lehet szaporítóanyagot előállítani. Célszerű, hogy ezeket a telepeket jól gyökeresedő genotípusokból érdemes összeválogatni. A Tolnai Csemetekerten található anyatelep létesítése 2000-2001-ben történt, a fák 3-4 éves korukra fordulnak termőre, azonban 10-12 év után elöregednek, így fel kell újítani.
A génbankon esetében elengedhetetlen az adatkezelés, mint például a térképi alapon történő megjelenítés, hogy hol, melyik genotípus található meg. Ez akár GPS koordinátákkal is rögzíthető. Továbbá kiemelkedően fontos szerepe van, hogy az eredeti fáról, ahonnan a szaporítóanyagot a génbankba begyűjtötték, legyen dokumentáció. Ezek az információk mind a Növénytermesztési Hatóság központjában megtalálhatóak, de nemcsak a jelenleg a bemutató részét képező fafajok esetében, hanem az összes más területről is.
Kísérletek a csemetekertben
A csemetekert területén faalakú fekete nyár ültetvény is van, amely nagyon extenzív, erdőszerű körülmények közötti génmegőrzésre alkalmas. Ezen a területen több kísérletet is végeztek. Elsősorban a különböző klónok hozamát vizsgálták, amely során megállapították, hogy van olyan genotípus, amely átlagon felüli értékeket produkál hektárra számítva. Továbbá megfigyelhető, hogy a természetes szelekció során az állományban átlóban történt a faegyedek öngyérülése, amely alátámasztja az erdészek által is alkalmazott sematikus gyérítési tematikát.
További intenzív növekedésű nyár és fűzfajtákkal is folytatnak üzemi fajtakísérleteket 2012 óta. Sajnos, azonban az első években többször pótolni kellett. A klónonkénti átlag kihozatal alapján az ’I-214’ mellett a Koltay nemes nyár produkálja a magas értéket. A ’Dékány’ füzet pedig a ’Corvinus’ fűz fajta előzi meg, előbbi esetében a tapasztalatok alapján a vadkárosítás is számottevő.
Sikeres visszatelepítés bevizsgált szaporítóanyaggal
Terepi program során Őcsényben két erdőrészletet tekinthettek meg az érdeklődők, ezeken a területeken volt a fekete nyár első visszatelepítése. Első kivitele 1998-ban történt meg. Az állományban 40%-os elegyarányt képviselve, az eddig vizsgált hasonló létesítésű állományok közül a legnagyobb teljesítményt mutatja.
A másik erdőrészletben is hasonló elegyarányban található meg a fekete nyár, igaz, mélyebb fekvésű volt a terület, amelynek köszönhetően többször szenvedett árvízkárt, az első kivitel évében szinte teljesen megsemmisült. Az erdőrészlet 2004-ben lett befejezve, hamarosan törzskiválasztó gyérítés történik a területen.
Az 1996. évtől megjelent természetvédelmi jogszabályok védett területekre őshonos fajok erdősítését írják elő, ezért már a kezdetektől felvetődött a géngyűjtemények szaporítóanyag forrásként történő felhasználása. Az anyatelep formájú megőrzés technikája, kivitelezési módja, tehát a Gemenc Zrt. Tolnai Csemetekertje már eleve ennek az igénynek a kielégítésére lett létrehozva, ahol Magyarországon és Európában is elsőként végeztek üzemi szintű fekete nyár visszatelepítést bevizsgált szaporítóanyaggal.
(Szilágyi Annamária – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)
-
Cimkék:
vadhús, KITE Zrt., hulladék, favágás, erdészet, Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, tölgy, letolókocsi, Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer, Deutz-Fahr, Tatabányai Erőmű Kft.