Évente százmilliós kárt okoznak az erdőgazdálkodók számára a cserebogarak
A földben élő lárva ugyanis elrágja a csemeték gyökerét, ami miatt a fák kiszáradnak és elpusztulnak. A somogyi erdőgazdák a napokban egy országos konferencián keresték a megoldást.
Kapcsolódó cikkeink:
Csöves ültetés – Facsemeték védelme a cserebogarak károsítása ellen
Huniper-100 erdészeti injektáló a cserebogarak ellen
A Zselicben évente több ezer facsemetét növesztenek magról. A gondosan elvetett magoknak hosszú évek kellenek ahhoz, hogy csemetékké nőjenek. A cserebogárpajor pedig épp ezeknek a fiatal fáknak a gyökerét támadja meg. Az elszáradt és elpusztított fákat az erdészeknek pótolniuk kell, ám a kártételek miatti kiesés pénzben és időben is jelentős.
"Hogyha egy évvel elodázódik egy hektár erdőnek a felújítása, az hét köbméter kiesés majd a végeken. Ezt beszorozva, meg lehet határozni azt, hogy mekkora az az összeg, ami kiesik minden egyes hektáron." - mondja Dr. Mózes Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A cserebogár Somogy megyében is hatalmas károkat okoz, elsősorban a dél-somogyi területeken. Dr. Vidóczi Henriett, a Sefag Zrt. erdőművelési ágazatvezetője elmondta; Somogyban kiemelt jelentőségű erdővédelmi probléma a cserebogár pajor, leginkább a fiatal erdősítéseket teszi tönkre. Somogy megyének és a mi gazdálkodási területünknek körülbelül egyharmada homok területre esik, gyakorlatilag itt mindenütt előfordul a kártevő és több milliós, több tízmilliós károkat okoz - tette hozzá.
A klímaváltozással együtt növekvő problémát felismerve a somogyi erdőgazdaság egy országos konferenciát szervezett a napokban Kardosfán. Itt a védekezéssel kapcsolatos jogszabályi ellentmondások is szóba kerültek.
"Korábban elterjedten alkalmazták-alkalmaztuk a cserebogár ellen a nemző elleni védekezést. Az viszonylag jó hatékonysággal működött, a jelenlegi szabályozások azonban ezt nem teszik lehetővé. Nincs igazából olyan megfelelő technológia, illetve szer, amit használni lehetne ellene. Viszont azt figyelembe kell venni, hogy a pajor ellen sokkal nehezebb védekezni" - mondta el a kapos.hu kérdésére a Nyugat-magyarországi Egyetem professzora, Dr. Lakatos Ferenc.
A konferencián elhangzott: hosszú távon megoldást jelenthetne a homokos talajok vízháztartásának javítása. A szakértők szerint ezeket a munkálatokat célszerű lenne a mezőgazdasági területek hasonló irányú fejlesztéseivel összehangolni.
(kapos.hu)
