Értékes és érdekes információt rejtenek az évgyűrűk a fák szénmegkötéséről

Az éghajlatváltozás okozta folyamatok globális szintű számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy megbízható becslést kapjunk arról, hogy az erdők mekkora mennyiségű légköri szenet képesek elnyelni. Sokan gondolják úgy, hogy az erdők az antropogén szén nagy részét visszaforgatják a légkörből. A valóságban azonban az erdős területek szénmegkötő képessége nem olyan egyszerű jelenség, mint amilyennek az papíron tűnhet.

A sciencedaily.com oldal új kutatási összefoglalója szerint Justin DeRose, a Department of Wildland Resources munkatársa, és kollégái alternatív stratégiát ajánlottak, hogy választ adhassanak az erdők szénmegkötésével kapcsolatos bizonytalanságokra - méghozzá az évgyűrűadatok segítségével. Az óceánok, a talajok és az erdők úgynevezett ,,szén-dioxid-nyelők”, vagyis képesek több szenet kivonni a légkörből, mint amennyit kibocsátanak oda. A világ országai a szén-dioxid-nyelőkre támaszkodnak a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében. E rendszerek összetett és kényes ökológiája azonban továbbra is kiszámíthatatlan. Kérdéses, hogy az erdők hogyan reagálnak majd a változó éghajlatra, és hogy mennyiben ,számíthatunk rájuk a légköri szén-dioxid koncentrációjának csökkentése kapcsán a jövőben. evgyuru_2

A szén-dioxid-nyelők működésének mértékét általában az ember által termelt szén-dioxid és az óceánokban, valamint a légkörben található szén-dioxid mennyiségi különbségeként számszerűsítik. Ezek az információk, kibővítve a fák évgyűrűiből származó adatokkal éves pontossági szinten nyújthatnak információkat a megkötött szén mennyiségével kapcsolatban fa-, és erdőspecifikus szinten. Magyarul erdő-, illetve akár kontinensszintű ,,elnyelésbecslésre” is történhet, így világossá válhat, hogy milyen mértékben vesznek részt erdeink a klímaváltozással szemben folytatott harcban. A kutatás szerzői szerint, ha a szénkörforgásra vonatkozó egyenletekhez hozzáadnánk a fák évgyűrűiből származó adatokat, sokkal árnyaltabb és gazdagabb képet kaphatnánk arról, hogy az erdők miként reagálnak a változó éghajlati rendszerre, és emiatt szorgalmazzák is az ilyen adatok gyűjtését. (Erdő-Mező Online)