Erdőtüzek, vízhiány, meleg és szélsőséges időjárás - Ilyen volt 2019
Meleg és szélsőséges volt tavaly a világ időjárása - mondta Tóth Tamás meteorológus az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Elmondta, a Meteorológiai Világszervezet szerint ha nem is a legmelegebb év lesz 2019 globális átlagban, de a második, vagy a harmadik lehet.
Nagyon sok helyen nemzeti rekordok dőltek meg. 2019-ben 13 országban jelentettek új nemzeti hőmérsékleti rekordot. Európában két komoly hőhullám is volt. Szíriában pedig idén először 50 fokot is mértek - közölte.
Emlékeztetett arra is, hogy szélsőséges időjárási eseményből is sok volt tavaly. Példaként említette, hogy a Bahamákon a szigetek történetének legerősebb hurrikánja csapott le, sok helyen pedig erdőtüzek pusztítottak.

Magyarországon is jóval melegebb volt az átlaghoz képest. Az adatok összesítése után nagy valószínűséggel az derül majd ki, hogy 2019 még melegebb volt, mint 2018 - mondta a meteorológus.
Sok volt az erdőtűz
Nagy erdőtüzek, vízhiány és gyakoribb trópusi ciklonok jellemezték az évet - ezt már Juhász Árpád geológus mondta szintén az M1 aktuális csatornán. A természeti katasztrófák közül a szakértő kiemelte a nagy erdőtüzeket. Példaként említette, hogy Ausztráliában három hónapja képtelenek megbirkózni a lángokkal, de Szibériában, a mediterrán térségben és Chilében is komoly tüzek pusztítottak.
Juhász Árpád azt mondta: annyira szárazak az erdők, hogy a nagy erdőtüzekkel, főleg ha erős szél is társul hozzájuk, a modern technika ellenére nem lehet mit kezdeni.

Komoly problémának nevezte a vízhiányt, amelyre példaként említette, hogy egy Indiában ötmilliós városba kellett tartálykocsikkal vinni a vizet. Ez a szakértő szerint egyértelműen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel. Világszerte egyre gyakoribbak az aszályok, egyre több az extrém meleg napok száma - emelte ki.
Hozzátette: vannak olyan katasztrófák - például földrengések, vulkánkitörések - amelyek kialakulását az emberek nem befolyásolhatják, és azokat nem is tudják előre jelezni.
Ebből a szempontból csendes volt az év, viszont látható, hogy a nagy trópusi ciklonok - hurrikánok, tájfunok - gyakoribbá válnak és kitolódik a szezonjuk. Ezek azonban kialakulásuktól kezdve követhetők, így a lakosságot fel lehet készíteni rájuk - mondta.
Juhász Árpád hangsúlyozta: az, hogy ennyi katasztrófát látunk nap mint nap, a tömegkommunikációnak is köszönhető. Régebben hetek, hónapok is elteltek, amíg hír érkezett a világ más részén történt természeti katasztrófáról.
(MTI)