Drágult a tűzifa az elmúlt egy évben

Miközben a gáz ára csökkent, az erdészetek emelték a tűzifa árát 2013-ról 2014-re, de így is sokkal olcsóbb lehet azzal fűteni, mint gázzal. A fa szabadáras, mégsem ment fel annyira az ára az utóbbi évtizedben, mint a gáz, és mégis az állami vállalatok határozzák meg az árát elsősorban.

A KSH szerint egy mázsa „egységes fűrészelt tűzifa” 2700-ról 2800 forintra drágult átlagosan Magyarországon 2012-ről 2013-ra, ami 3,7 százalékos emelkedés. Az állami tulajdonú, az MFB-hez tartozó erdőgazdaságok egy része januárban újra árat emelt, a meglátogatott tucatnyi honlap jelentős részén január első napjaitól érvényes új árszabást találtunk. (Néhány, pl. a Zalaerdő azonban már ősszel változtatott.) Ahol sok az erdő, olcsóbb A nem kevesebbet, mint a teljes internetet archiválni próbáló Web.archive.org segítségével begyűjtött 2013-as adatokból is az látszik, hogy 2013 eleje és 2014 eleje között cégenként és fafajtánként nagyon különböző mértékben ugyan, de emelték az erdőgazdaságok a tűzifa árát. Nulla és 7,7 százalék között sokféle mértéket találtunk. tuzifa_tabl

Az is megfigyelhető, hogy még egy erdőgazdaság különböző erdészetei között is lehetnek jelentős eltérések, az ország különböző vidékei között pedig még inkább. Éppen Zalában a legalacsonyabbak az árak, amely a leginkább erdősödött megyénk. Az Alföldön pedig, ahol kevés az erdő, egyes társaságok nem is foglalkoznak tűzifával, oda sok fát szállítanak a Dunántúlról. A 19 megyénkben 22 állami erdőgazdaság működik. (A táblázatban úgynevezett tő melletti árak szerepelnek, azaz ezért az árért az erdőből, a kivágás helyétől kell elszállítania az árut a vevőnek. A fa egy méretes darabokra van vágva. A fűrészelt – „kuglizott” – és belterületi telephelyekre vagy házhoz szállított fa ára általában pár ezer forinttal magasabb köbméterenként.) Piacvezetők az erdőgazdaságok A végfelhasználói árak emelkedésének egyik magyarázata, hogy amint arról az Országos Erdészeti Egyesület tavaly nyáron beszámolt, átlagosan 200-500 forintos áremelkedés következett be a tűzifa köbméterenkénti árában még tavaly júliusban az E-útdíj bevezetése miatt. Míg egyébként az erdészetek és a faipari vállalkozók köbméterben számolnak, addig a kiskereskedők, tüzépek általában már mázsára mérik a tűzifát. tuzifa

Egy tapasztalt vidéki faipari szakember szerint bár a tűzifa a szocializmusban hatósági áras volt, és az összes erdő állami vagy termelőszövetkezeti, nagyon gyakori volt a „feketevágás”, a nem hivatalosan, pult alatt értékesített fa, elsősorban a szövetkezeteknél. Azóta viszont a tűzifa hiába szabadáras, a piacot mégis alapvetően az állami erdőgazdaságok uralják, és az árat lényegében ők alakítják ki. Jelentős méretük, piaci súlyuk, az egész országban levő telephelyeik miatt az általuk szabott árak fölé a kisebb szereplőknek nem éri meg menni, mert akkor a vevők elpártolnának. Az alacsonyabb ár pedig csak bevételkiesést okozna nekik. Az erőművek is nyelik Az eltüzelhető belföldi tűzifa mennyisége pedig minden évben véges az országban, mert a jogszabályok meghatározzák, mikor van egy fa vágásérett korban, és korábban nem szabad kivágni. A szakértő szerint eddig jelentős mennyiségű tűzifát szállítottak az erdőgazdaságok a hőerőműveknek, szerződések alapján, annak érdekében, hogy az országban jelentős legyen a megújuló energia felhasználásának aránya. Ezért a kormány szociális tűzifaprogramjához hiába irányozták elő, hogy majd az állami cégektől olcsóbban vásárolnak az önkormányzatok a rászorulók számára, nem volt megfelelő mennyiség készleten vagy kivágható korban, és a hiányzó mennyiséget végül a szabad piacon, piaci áron kellett megvásárolni. (Azt is rebesgetik, hogy a megvett szociális famennyiségnek végül sokszor csak egy része jutott el a rászorulókhoz, a többi út közben eltűnt.) (privatbankar.hu)