Dél-Zalában már javában vágják a fenyőfákat

A Surd, Liszó, Belezna és Nemespátró határolta vidéket a fenyőfák hazájának is nevezik, mivel a környező hegyhátakon, de még a kiskertekben is tűlevelűeket nevelnek.

Egyes becslések szerint a térségben több mint egymillió fenyőfa található. Ennyiből, mármint az egy millió fenyőfából pedig bőven el lehetne látni az egész országot. Persze a dél-zalai gazdák nemcsak a hazai, hanem külföldi piacokra is termesztenek, a surdi, liszói, beleznai vagy nemespátrói fenyőkből jut például Ausztriába, Lengyelországba, Olaszországba is. [caption id="attachment_14244" align="aligncenter" width="597"]

Kanász János, Surd polgármestere is foglalkozik fenyőfákkal. Fotók: Szakony Attila[/caption] Surdon járva egyébként a vak is látja, hogy nem a szokásos mederben folyik ilyenkor az élet. A porták udvarán százával sorakoznak az összekötözött, vékony hálóba csomagolt fenyőfák, félóránként egy-egy utánfutós autó is érkezik, amelyről újabb árut pakolnak le a helyiek. November közepén és december elején a teherautó forgalom is jelentősen megnövekszik a faluban, hol magyar, hol külföldi rendszámú kamionok várakoznak az út mentén. [caption id="attachment_14243" align="aligncenter" width="598"]

Lakos József és felesége már a szállításra váró fenyőkre húzza a hálót. A család majdnem ezer darab fát visz Budapestre, hogy december elejétől karácsonyig eladják azokat a piacon.[/caption] - Ilyenkor nekünk is sokkal több a munkánk, tulajdonképpen 24 órás szolgálatot teljesítünk a fenyőszezon idején - hangsúlyozta Dömötör Géza, a surdi polgárőrök vezetője, aki elárulta, ha éppen nem lenne szolgálatban, akkor ő is a hegyen termelné ki az eladásra érett fenyőfákat. - Szerencsére az elmúlt néhány évben nem történt komolyabb falopás, korábban viszont sok kárt okoztak a tolvajok a gazdáknak. Ez részben nekünk is köszönhető, de ebben az időszakban a rendőrség is kiemelt figyelmet fordít a területre, napjában többször is járőröznek a kollégák. [caption id="attachment_14248" align="aligncenter" width="598"]

Pápai Ferenc (balról) elégedett a surdi polgárőrök, jelen esetben Dömötör Géza és Kincses Sándor munkájával.[/caption] - Elégedett vagyok a polgárőrökkel, a ﬁúk szerencsére komolyan veszik a szolgálatot - mondott pár szavas dicséretet Pápai Ferenc, akinek udvarán - nem meglepő módon - fenyőfák tömkelege várta a szállítást. - Az idén majdnem 500 fenyőfát vágtunk ki, miután megállapodtam egy kereskedővel. Jómagam nem megyek árulni a fővárosba, sok a kiadás meg a macera. Egyszerűbb, ha kicsit olcsóbban túladok a fenyőkön. Persze vannak a településen, akik másként gondolkodnak, és saját maguk értékesítik a karácsonyfának valót. - A hét elején kezdtük el a vágást, körülbelül 400 darab fenyőt viszek majd Budapestre - árulta el Simon Gábor, aki jelezte: az árak nem változnak tavalyhoz képest, a lucfenyő métere körülbelül 2 ezer forint, az ezüstfenyőé 4 ezer, míg a normann fenyőé 6 ezer forint lesz. - Budapesten egyébként a normann fenyő a legkeresettebb, a vásárlók 80-85 százaléka hajlandó kicsivel többet áldozni a fára, ha az szép és tartós.

fenyo_karacsony_zala_6

Hogy drága-e a fenyő vagy sem, arról mindig megoszlanak a vélemények. A gazdák szerint nyilván nem, a kispénzű tömegek ugyanakkor sokallják az árat. - Aki fenyőzéssel foglalkozik, az tudja, hogy az ültetéstől számított hat évig egy ﬁllért sem lát viszont, ennyi idő kell ugyanis a fának, hogy egy-másfél méteresre nőjön - így Simon Gábor. - Ezenkívül évente legalább kétszer kaszálni kell a területet, több alkalommal permetezni is kell a gombák- és rovarok ellen. Aki újonnan akar belevágni a fenyőzésbe, annak komoly kezdőtőkére is szüksége van, Surdon például másfél-két millió forintba kerül egy hektárnyi föld, és közel ugyanennyibe lesz, ha fenyőcsemetékkel ülteti be a gazda a területet. fenyo_karacsony_zala_5

- Aki fenyőfákkal foglalkozik, az általában november és december környékén veszi ki az évi rendes szabadságát, ilyenkor ugyanis sok a tennivaló - magyarázta Lakosné Staudt Melinda, aki családjával együtt már egy hete csak a fákkal foglalkozik. - Körülbelül ezer fenyőt vágunk ki, egy részét eladjuk a kereskedőknek, a többit Budapesten értékesítjük. Odafönt valóban a normann fajtát viszik a legjobban, jóllehet annak nincs illata, ezért egyre divatosabb, hogy a fa mellé egy kis csokrot készítünk a lucfenyő ágaiból, az ugyanis igazi fenyőillatot áraszt. Surdon egyébként a lakosság 90 százaléka nevel fenyőfát, még magát a polgármestert, Kanász Jánost is motoros fűrésszel a kezében találtuk. - A falut dolgos emberek lakják, de sok család bajban lenne, ha ez a kis keresetkiegészítés nem volna - mondta a polgármester, aki szerint nem véletlen, hogy minden talpalatnyi földet beültetnek a gazdák. fenyo_karacsony_zala_4

- Mi is dolgozunk a családdal, pár száz fenyőt vágunk ki és adunk el a felvásárlóknak. Szerencsére most ideális az idő a fa kitermeléséhez, jóllehet hideg van, de legalább az eső és a hó nem esik. Nekünk surdiaknak akkor is dolgoznunk kellene és higgye el, esőben, hóban sokkal nehezebb dolgunk lenne. Surdon egyébként az önkormányzat is segíti a termelőket, a hegyi utak közül szinte valamennyit leaszfaltozták, hogy könnyebb legyen a közlekedés. Szóval a fenyő-falvakban gőzerővel folyik a munka, az itt élőkön nem fog múlni, hogy az ünnepre minden otthonba karácsonyfa kerüljön. (zaol.hu - Pásztor András)