Bemutatták az erdészeti kutatások történetéről szóló kötetet

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

h i r d e t é s

Folyamatosan ügyelnünk kell meglévő erdeink egészségi állapotának és alkalmazkodóképességének javítására, és megfelelő kutatási eredményeken kell alapulnia az erdőterület növelését célzó programoknak

– emelte ki Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen tartott zárszavában. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy az erdőkre, mint a fenntartható gazdálkodás színterére tekintsen. A kutatási eredmények széles körű megismertetése jelentősen segíti annak az erdőgazdálkodási modellnek a megvalósítását, melynek során nem sérülnek sem az ökológiai, sem a társadalmi, sem a gazdasági fenntarthatósági szempontok.

A Soproni Egyetemi Kiadó most bemutatott kiadványa két, a közelmúltban összeolvadt erdészeti intézmény közös munkájának az eredménye. Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Soproni Egyetem egy szervezetbe történő integrálása történelmi lehetőség arra, hogy az erdészeti kutatás minél szélesebb tudásbázisra építsen, és minél pontosabb válaszokat adjon az erdők kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre

– hangsúlyozta az államtitkár.

A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága három nagy szakterületet – erdészettudomány, faanyagtudomány, vadbiológia – fog át, melyek között szoros kapcsolat van. A tervezett három kötetből álló áttekintés kísérlet a három szakterület kutatási eredményeinek, sikereinek, kudarcainak, feladatainak áttekintésére múlt-jelen-jövő bontásban.

Az erdészettudomány utóbbi 30 évének legjelentősebb kihívásai a klímaváltozáshoz kötődnek, melyek fontos kutatási feladatokat határoznak meg. Lényegesek továbbá a jövő erdeinek fafajválasztási és származási kérdései, a megváltozó termőhelyi feltételek melletti növedék meghatározása és ezzel párhuzamosan a szénmegkötés mennyiségi és folyamati vizsgálata. Komoly kutatási igényt generálnak az erdeinkben megjelenő új kártevők, kórokozók és inváziós fajok is. Erdészetünk, vadgazdálkodásunk, természet- és környezetvédelmünk, faiparunk jövője és versenyképessége számottevően függ az új, hasznosítható tudományos eredményektől

– mondta Zambó Péter.