Bálványfa - Hasznot reméltek tőle, most milliókba kerül irtása
Folytatódik a harc a hazai erdőkben az úgynevezett invazív fafajok, így a bálványfa ellen is - ezúttal a Kisalföldön.
Igénytelen és gyorsan nő, a bálványfa az igazi túlélő. Viszont agresszíven terjeszkedik, elveszi az élőhelyet más értékes, őshonos fafajoktól. Terjedése a Kisalföldön elsősorban Gönyű, Nagyszentjános és Bőny térségében okoz egyre nagyobb gondot, kiirtani viszont nem könnyű. Korábban a Mecsekben is elkezdték a bálványfa visszaszorítását, most – szintén uniós pénzből – a Kisalföldi Erdőgazdaság területén is láttak neki a munkának.
A bálványfa leginkább vasúti töltések mentén, elhanyagolt iparterületeken, kerítések réseinél nő, magyarázta Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság munkatársa. A Távol-Keletről származó bálványfa az 1700-as években került Európába, akkor még dísznövényként. Később azonban már fatermesztési céllal is telepítették, azóta viszont kiderült, hogy számos kedvező tulajdonsága mellett nagyon agresszíven terjeszkedik. A természet érintetlen részire kijutva, elhódítja a területet az őshonos növényzet elől. Szárnyas magjait a szél messzire terjeszti, eljut az erdők széleire is, s ahol fényhez jut, felnő, és összefüggő sarjtelepeket alkot.
Egy felmérés szerint a Kisalföldi Erdőgazdaság területén mintegy 2500 hektárnyi területen okoz gondot a bálványfa, ám visszaszorítása nem egyszerű. A gyökérzete raktározó funkcióként is szolgál, ötven centiméter mélyen hálózza át a talajt, s oldalirányban nagy távolságokra is elterjed, a behálózott területeken pedig időről időre gyökérsarjakat is hoz. Amennyiben bármilyen sérülés éri a törzsét, azonnal rohamosan sarjadni kezd, százával jelennek meg a gyökérsarjak. A fa kérgében, levelében és gyökerében is olyan mérgező anyagok vannak, amelyek más növények fejlődését akadályozzák, magyarázta Iványi Ákos. Hozzátette: a Kisalföld homokos területein, ahol sűrű erdők nem tudnak kifejlődni, komoly gondot okoz a bálványfa térhódítása.
A cég egy pályázat révén most csaknem 140 millió forintot nyert arra, hogy 680 hektáron visszaszorítsák a bálványfa terjedését. Iványi Ákos elmondta: többféle technológiát is alkalmaznak: ecsetelést, injektálást, valamint a fakitermelést kombinálják a permetezéssel. Az ecsetelést körülbelül tíz centiméteres törzsátmérőig tudják alkalmazni, ecsettel felkenik a tömény vegyszert a fa kérgére, amely lejut a gyökérbe, és elpusztítja a fát. A tíz centiméteres törzsátmérő fölötti fák esetében az injektálásos módszert alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a fatörzsre lyukakat fúrnak, s ezekbe juttatják be a tömény hatóanyagot. A harmadik módszer, hogy hagyományos módon kitermelik a fákat, ezt olyan területeken alkalmazzák, ahol a bálványfa aránya már 80-100 százalékos. A sarjak megjelenése után pedig többször is lepermetezik azokat.
A terület megtisztítása a projekt szerint 2015. május végére befejeződik, a megtisztított területekre aztán elsősorban csert, akácot, szürke nyárt és virágos kőrist telepítenek majd.
(hirado.hu)
