Az erdőben is gondot okoz az enyhe tél
Eddig szokatlanul enyhe télben van részünk idén, aminek nem örülnek felhőtlenül az erdészek. Noha a kirándulóknak nem okoz problémát, hogy nincs a megszokott januári időjárásra jellemző fagyos, hideg idő, az erdő állat- és növényvilágára negatív hatással is lehet az igazi tél hiánya. Emellett a téli sportok szerelmesei is nagyon hiányolják a hó borította erdei táj semmihez sem hasonlítható hangulatát és látványát.
Az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempontjából az enyhe tél semmiképpen nem előnyös, mert sok kártevő, kórokozó a melegebb, fagymentes idő következtében túlságosan elszaporodhat. A lombrágó rovarok némelyike, például a jól ismert gyapjaslepke kedvező körülmények között tömegszaporodásra, szakszóval gradációra is hajlamos. A rovarokhoz hasonlóan a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. A nagyobb számú egér, pocok a lehullott makkban és a makkvetésekben érzékeny károkat tud okozni. A pocok nemcsak a makkot, hanem földalatti járatokat képezve a fiatal facsemeték gyökereit is fogyasztja, rágja.
Noha az erdőt alkotó fafajoknál nem jellemző, hogy január közepén a szokásosnál melegebb időben elkezdenének rügyezni, az enyhe idő egyes gyümölcsfajoknál komoly problémát okozhat, hiszen a gyenge hajtásokat a később megérkező erős fagy teljesen elpusztíthatja. A lombhullató erdők télen nyugalomban vannak, leveleik hiányában nem párologtatnak vizet, nem fotoszintetizálnak. Ha azonban beindul a nedvkeringésük, a fagy komoly kárt okozhat a törzsükben, hiszen a bennük lévő víz megfagyva megrepesztheti azt.
Nem csak a téli sportok szerelmeseinek hiányzik nagyon a hó, mert a csapadék az erdősítéseknek is nagyon kellene, akár hó, akár eső formában. A talajba a tél folyamán szivárog az egész évi víztartalékának jelentős része. A tavasszal lassan elolvadó hótakaró nedvessége nélkül a talaj víztartaléka is alacsonyabb, ami a tavaszi lombfakadáskor és a nyári aszályos időszakban okozhat majd problémákat. Mindemellett a vastag hótakaró meg is védi a növényzetet az esetleg mégis előforduló nagy fagyoktól.
A tölgyesek és bükkösök lágyszárú növényzetének korán nyíló fajai minden évben jóval a fák rügybontása előtt hajtanak ki, némelyik a lombkorona záródása előtt már elvirágzik, kihasználva a talajra jutó fényt. Az ilyen korai hagymás virágokat, például a védett hóvirág bimbóit vagy a kontyvirág leveleit már megfigyelték a Budapesti Erdészet dolgozói a Hárs-hegyen.
Az erdei munkák sorában a tél a fakitermelések időszaka. Ami nem véletlen, hiszen a téli hideg időben, fagyott talajon végzett fakitermelés legnagyobb előnye, hogy nem károsítja a talajt. Fagy hiányában a puha, felázott erdei talaj nem, vagy sokkal kisebb mértékben alkalmas arra, hogy munkagéppel megközelítsék, tűzifát vagy farönköket szállítsanak. A kíméletes faanyagmozgatási módok alkalmazása ellenére is az ilyenkor elvégzendő munkák egy része a fagyos időszakokra tolódik.
(Pilisi Parkerdő Zrt.)