A Pilisi Parkerdő segíti az önkormányzatokat a bálványfa elleni harcban
A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területekkel határos önkormányzatok ugyan tisztában vannak a bálványfa, Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafaja terjedésével, túlnyomó részüknek azonban nincs a bálványfa visszaszorítására irányuló intézkedése, és ha van is, helytelen módszert alkalmaznak – derül ki az erdőgazdaság önkormányzatok körében végzett kérdőíves felméréséből. Ugyanakkor az önkormányzatok nagy része fontosnak tartja az erdészetekkel való együttműködést, és a lakosság bevonását is szorgalmazná a bálványfával vívott harcban.
A Pilisi Parkerdő Zrt-nél 2005 óta foglalkoznak komolyabban a bálványfa visszaszorításával: a védekezési módszerek és technológiák kidolgozásával az erdészet egész területére vonatkozóan lépnek fel a bálványfa agresszív terjedése ellen. Az erdőgazdaság minden évben részletesen tájékoztatja a területével határos önkormányzatokat a komoly problémáról, hogy a bálványfával és az ellene való védekezéssel kapcsolatos tudnivalók minél több csatornán, minél hatékonyabban juthassanak el a lakossághoz, valamint a magán- és a közterületek kezelőihez egyaránt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. közreműködésével a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának egyik hallgatója 2016 végén alkotta meg azt a kérdőívet, amely a bálványfa terjedésére és megfékezésére fókuszál. A kérdőívet összesen 106 darab, a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterületekkel kapcsolatban álló, többnyire Budapest közeli önkormányzatnak küldték ki. Az erdőgazdaság kiemelt célja, hogy így is támogassa az erdők természetes állapotáért folytatott küzdelmet; hogy minél kisebb területe legyen a bálványfának, ahonnan biológiai inváziót „indíthatna”.
„A bálványfa terjedésének megakadályozásában fontos szerepet játszó önkormányzatokhoz egy 14 kérdésből álló, tematikus kérdőívet juttattunk el, amelyet 68 önkormányzat dedikált dolgozói küldtek vissza kitöltve. A válaszadók közül 43 Pest megyei, 13 Komárom-Esztergom megyei, és 12 budapesti kerületi önkormányzat volt. A kérdőívben szerepelnek a bálványfa felismerésével és tulajdonságaival kapcsolatos általános kérdések, rákérdez a faj előfordulására, terjedésére, illetve a visszaszorítás módszereire és az önkormányzatok ezzel kapcsolatos tájékozottságára is” – emelte ki Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.
• A válaszadó 68 önkormányzat közül 53 ismerte fel a fajt, nagy részük szerint ráadásul a bálványfa már most is jelen van a településükön.
• A fajt felismerő önkormányzatok válaszadóinak 19 tagja tudott a faj helyi növényzetre gyakorolt allelopátiás, csírázásgátló hatásáról, 17-en pedig tisztában voltak azzal is, hogy a bálványfa már most is jelentős anyagi károkat okoz pl. az agrárszektorban, tehát káros ökológiai és ökonómiai hatásait a válaszadók több mint fele ismerte.
• A negatív hatásoknál mindkét csoport (azok, akik felismerték a fajt és azok is, akik nem) döntő többsége gondolta úgy, hogy a bálványfa kiszorítja az őshonos fajokat.
• A kérdőívet kitöltő önkormányzatok csaknem háromnegyede azonban nem tudta megmondani, hogy mikor került be a bálványfa településükre.
„A válaszok alapján még a fajt felismerő önkormányzatok túlnyomó részének sincs a bálványfa visszaszorítására, vagy a megjelenésének nyomon követésére vonatkozó intézkedése. Csak a válaszadók csekély hányada rendelkezett hasonlóval, ezek közül is csak 3 önkormányzatnak van a fafaj kezelésével kapcsolatos rendelete. 10 településen előfordult már, hogy költöttek bálványfairtásra, 8 településen pedig rendszeresen költenek rá, azonban, ha bálványfairtásra kerül sor, azt legtöbb esetben pusztán mechanikai módszerekkel, vágással, sarjleveréssel, azaz nem a megfelelő eljárással teszik. Vegyszeres kezelés, vagyis permetezés, sarjkenés vagy fainjektálás nélkül nem lehet a bálványfa ellen sikerrel védekezni” – magyarázta Csépányi Péter.
• A kérdőív eredményeiből az is kiderült, hogy az önkormányzatok részéről nagy igény mutatkozik a fafajjal kapcsolatos további információkra: legtöbben a bálványfa ökológiai hatásaira és a vele kapcsolatos védekezési módokra kíváncsiak.
• Többen érdeklődnének a faj irtására kérhető, illetve fordítható támogatások és egyéb pályázati lehetőségek után is.
• A bálványfát felismerő önkormányzatok nagy része továbbá fontosnak tartja az erdészetekkel és természetvédelmi szervezetekkel való együttműködést, és a lakosság bevonását is (pl. online lakossági bejelentés formájában).
A bálványfa hazai terjedésének megakadályozásában az általa fertőzött települések önkormányzatának és lakosságának is kulcsszerepük van, ezért a kérdőíves felmérést a Pilisi Parkerdő Zrt. a jövőben a kérdőívet eddig még nem visszaküldő önkormányzatokra is ki szeretné terjeszteni.
„A Pilisi Parkerdő Zrt. részéről, visszacsatolásként és segítségként, a faj ökológiai és ökonómiai hatásait, az ellene való hatékony védekezés eszközeit bemutató ismeretterjesztő anyagunkat a programhoz csatlakozó önkormányzatokhoz eljuttatjuk, a szükséges szakmai konzultációt számukra biztosítjuk. Az önkormányzatokon kívül pedig még a magánerdő-gazdálkodók és a civil kerttulajdonosok tudatosságára és bevonására is nagy szükség van, hiszen a bálványfa nem csak erdészeti és környezetvédelmi, hanem már társadalmi probléma is. Elég csak a lakosság azon tagjaira gondolni, akik jó szándékkal, ám legtöbbször tudtukon kívül ültetnek és gondoznak bálványfa egyedeket” – tette hozzá Csépányi Péter.
(Pilisi Parkerdő Zrt.)