A készülő erdőtörvény margójára - Konferenciát tartottak a FeHoVa kiállításon

Mint arról beszámoltunk, készül az új erdőtörvény. A tervezett módosítások alapelvei és konkrétumai adták a 2016. évi FeHoVa kiállítás első napján megrendezett, zártkörű konferencia témáját. A tavaly megalkotott és elfogadott új vadászati törvény után most az erdőtörvény ráncfelvarrása következik.

h i r d e t é s

---------------------------------------------------------- Beszámoló a vadgazdálkodási konferenciáról >>> Kisfilm a FeHoVa 2016 vadászati kiállítás első napjáról >>> FeHoVa 2016 képgaléria >>> Állami erdőgazdaságok a FeHoVa kiállításon >>> Tudósítás a 2016-os FeHoVa megnyitójáról >>> FeHoVa részletes program >>> Praktikus eszközök vadgazdálkodóknak és erdészeknek – Fliegl a FeHoVa kiállításon >>> ---------------------------------------------------------- A megbeszélést Bitay Márton Örs államtitkár nyitotta meg, aki leszögezte, hogy a konferencia célja az, hogy üzeneteket fogalmazzon meg. Mint mondta, a 2009. évi erdőtörvény nem rossz, csupán továbbgondolásra ad lehetőséget, jobbá tehető. Bizonyos részei más törvények alá tartozhatnak. A magán-erdőgazdálkodás súlya már 2009-ben is nagyobb volt, mint amennyire azt figyelembe vették az akkori törvényalkotásnál, így ezen most mindenképpen változtatni szeretnének. Az egyik legfontosabb alapelv az lesz, hogy a magán-erdőgazdálkodásban a tulajdonosi érdektől nem lehet eltekinteni.

Az erdő hármas funkcióját (gazdasági, védelmi, közjóléti) érintő szabályozásokból csak azok maradhatnak, amelyek ésszerű és reális keretek között korlátozzák a gazdálkodást. A másik sarkalatos pontja a törvénymódosításnak a bürokrácia csökkentése. Erről a későbbiekben bővebben is szóltak az előadók.

Ami talán a legnagyobb felfogásbeli változást fogja jelenteni, hogy külön szempontrendszer szerint kell majd kezelni a természetszerű és a fatermesztési célokat szolgáló erdőket. Eddig komoly fejtörést jelentett, hogy sok szempontból ugyanazt vártuk el egy ültetvénytől, mint egy természeteshez közeli bükköstől.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke beszédének elején hiányolta a megbeszélésről a hatósági részvételt, hiszen a hatósági munkában is változások várhatók. A törvénymódosítás lépései abba az irányba mutatnak, hogy a vidék munkaerő megtartó képessége növekedjen. Az erdő, mint a munka sokszor egyedüli forrása, rendkívül fontos a vidékfejlesztés és a vidéken élők számára, így nemzetgazdasági érdek. Ezért bizonyos helyzetekben az eddig sokszor ésszerűtlen természetvédelmi és egyéb korlátozások fölé fogják helyezni a gazdálkodás azon lehetőségeit, melyek a munkahelyteremtést és megtartást szolgálják.

Ehhez azonban betartható, egyértelmű, egyszerűen alkalmazható és objektíven értelmezhető jogszabályokra van szükség. Amennyiben a törvényalkotással sikerül elérni ezeket a célokat, ez önmagában magával hozza a bürokrácia csökkenését. Kiemelte, hogy szankciók helyett támogatásokra kell alapozni a magán-erdőgazdálkodást, amihez megfelelő forrásokat kell előteremteni.

Luzsi József, a MEGOSZ elnöke csak megerősíteni tudta a korábban elhangzottakat, ami bizonyítja a különböző szervezetek közötti összhangot, a közös célokat. Ez előrevetíti a készülő törvény gördülékeny megalkotását a közös érdekek mentén. A tulajdonosokat tömörítő szervezet elnöke külön kihangsúlyozta, hogy ha egy magánember, egy gazdálkodó a köz érdekében cselekszik, azt a számára kompenzálni kell. Magánerdőben nem várható el, hogy valaki önköltségen végezzen közcélú tevékenységet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ésszerűtlen korlátozások miatt a kezeletlen erdőkben évente egymillió köbméter faanyag megy veszendőbe, ezzel nemzetgazdasági kárt okozva. Újabb lényeges pontként említette, hogy a természetnek nem lehet törvényileg előírni, mennyi idő alatt mekkorára nőjön. Így a befejezett erdő méretkorlátozását is át kell gondolni a törvénymódosítás során. Jung László, a FAGOSZ elnöke ismertette, hogy milyen formában számíthatunk a bürokrácia csökkentésére. Megerősítette a korábbi felvetést, miszerint a kitűzött célok megvalósítása fogja maga után vonni az adminisztrációs terhek csökkentését. Hiszen, ha leveszik a hatóság válláról a felesleges terhet, azzal csökken mind a gazdálkodó, mind az ellenőrző, tervező hatóság adminisztrációs terhe. Ezzel párhuzamosan várható az erdőtervek pontosságának növekedése.

Jelenleg ugyanis a személyi-, technikai háttér a teljesítőképesség határán van, ezzel veszélyeztetve az erdőtervek szakmai pontosságát. Tovább csökkentheti a bürokratikus terheket, ha a gazdálkodó nagyobb szakmai szabadságot kap. Az elnök kitért arra a tényre is, hogy a potenciálisan kitermelhető évi 13 millió köbméter faanyagból miért csak 7 milliót termelünk? Ugyanis az erdő hármas funkcióján túl a vidéki munkaerőt megtartó szerepét tovább lehetne erősíteni az erdőben végezhető munka biztosításával. Szentpéteri Sándor az Országos Erdészeti Egyesület képviseletében ismertette, melyek azok a konkrét javaslatok, amelyekkel segítették a törvényalkotási munkákat. Javasolták, hogy a szén-dioxid kvótából befolyó összeget legyen kötelező az erdőre fordítani.

Kiemelten foglalkoztak a természetszerű erdőgazdálkodási rendszerek szabályozásával. Elmondása szerint vannak olyan erdőterületek, amelyeket lehetetlenség magról felújítani, így ezeken a nagyobb rugalmasságot kell biztosítson a törvény. Indokolatlannak tartják a Natura 2000 hálózatban kijelölt erdők mennyiségét, ezért a javaslat szerint csak az lenne Natura 2000 erdő, amelyben kiemelt jelentőségű jelölő faj található. Újabb megfontolásra érdemes gondolat, hogy a jelenlegi természetvédelmi szabályok miatt áprilistól szeptemberig nem végezhető fahasználati munka az erdőben. Így erre az időszakra nem tudnak munkát biztosítani a munkásoknak, vállalkozóknak. A fakitermeléseket ráadásul olyan időjárási körülmények között kénytelenek elvégezni, amikor a gépek környezeti terhelése (káros anyag kibocsájtás és talajterhelés) sokkal nagyobb, mint a nyári, aszályos időszakban. Ezért javasolják a vegetációs időszakot lerövidíteni három hónap időtartamra.

Horváth Iván, a Pro Silva Hungária Egyesület elnöke ismertette az egyesület alapelveit. A legfőbb a gazdálkodás és a természet összhangja, amelyben a gazdasági teljesítmény megkérdőjelezhetetlen. Amennyiben nincs valamilyen bevételre irányuló tevékenység (például a faanyagtermelést nem szolgáló erdőkben), az nem számít a gazdálkodás körébe. Rámutatott, hogy az átmeneti üzemmód növeli a bürokratikus terhet, így ennek kihagyását javasolja a készülő törvényből. A természetvédelmi korlátozások újragondolását szintén felvetette. Elmondta, hogy a jelenlegi erdeinkben talált természeti értékek 2-300 éves erdészeti munka hatása alatt alakultak ki, így ennek tükrében kell a korlátozásokat is érvényre juttatni.

A szakmai egyeztetést Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár zárta. Biztosan megtartják a törvényben a fenntartható erdőgazdálkodás eszmeiségét, a biodiverzitás fenntartására és növelésére való törekvést és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás elősegítését. Továbbá olyan stratégiai célokat határoztak meg, amelyek vezérfonalai lesznek a készülő szabályozásnak. A teljeség igénye nélkül ezek a következők: • Nem csökkenhet az erdőterület • Nem csökkenhet az erdőből nyerhető faanyag mennyisége • Nem csökkenhet az erdő vidékmegtartó képessége • Nem csökkenhet az erdők természetessége • Állami erdőtervezés fenntartása • Növelni kell a fával borított területek arányát

Összességében elmondható, hogy a készülő, új erdőtörvény fontos lépés lesz a gazdálkodók számára. Magán-erdőgazdálkodók érdekei nem sérülhetnek, ha olyan szolgáltatásokat várunk el, amik a tulajdonosnak gazdasági hátrányt okoznak, azért kompenzálni kell. A szakirányítás valószínűleg marad állami kézben, bár felmerült a vállalkozói szférába történő kiszervezés lehetősége is. Az adminisztrációs terhek pedig várhatóan csökkenni fognak. Az alapelveket ismertették a szakemberek, a munkálatok a tavasz folyamán várhatóan lezajlanak, így a nyárra elkészülhet az új törvényünk. Most a szakmán a sor, hogy véleményezze a kiadott tervezetet és segítse a törvényalkotók munkáját, ezzel is hozzájárulva egy jobb, élhetőbb jogszabályi környezethez. (Hajdu Márk – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu; Fotó: Gribek Dániel)