A erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás területén magas a cégek bedőlési aránya

Az állattartás, valamint az erdő- és vadgazdálkodás területén magas, 2,5 százalék feletti a cégek bedőlési aránya, míg a növénytermesztésben és a halászatban ennél alacsonyabb, 1,5 százalék alatti a fizetésképtelenné válási mutató - közölte a Bisnode nemzetközi cégminősítő a mezőgazdaság egyes területein tevékenykedő vállalkozások közötti eltérések vizsgálata alapján.

Jelenleg 14 ezer társas vállalkozás folytat Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet, 40 százalékuk növénytermesztéssel, 38 állattartással, 2 százalék pedig halászattal foglalkozik a Bisnode MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint. Az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás 20 százalék a statisztika szerint. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány, azaz a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma alapján egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 százaléka - derül ki a Bisnode elemzéséből. Az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás 2,53 százalékos bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ez a vállalkozások 1,49 százalékát érinti. [caption id="attachment_10474" align="aligncenter" width="600"] 10365307_551912511586916_1658499677702443335_o

10365307_551912511586916_1658499677702443335_o

Az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás 2,53 százalékos bedőlési aránnyal az élen[/caption] Megyei szinten Nógrád megyében kiugróan magas a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya, itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb, 1,5 százalék alatti a bedőlési arány Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében. Az adatok szerint az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma az előző 12 hónaphoz képest, csaknem 1200 új vállalkozás alakult. Jelenleg havonta átlagosan 100 cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által leginkább sújtott állattartás területén. A Bisnode fizetési tapasztalat program adatai alapján az állattartás esetén átlagosan 40 napos számlafizetési határidőt kapnak a cégek. A számlák kiegyenlítésével késő állattartók átlagosan 24 nappal később fizetnek, így ebben az esetben akár 64 napot is kell várnia egy szállítónak, hogy a pénzéhez juthasson. A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem jellemző - közölte a Bisnode. Az elemzés nem tartalmazza az egyéni vállalkozóként, őstermelőként mezőgazdasági tevékenységet folytatókat, valamint azokat a társas vállalkozásokat sem, amelyek nem főtevékenységként jelöltek meg valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet, illetve a vegyes gazdaságok esetén is csak a főtevékenységet vizsgálja. (MTI) erdomezolike