Ültetvények, avagy faanyag-termesztés a szántóföldön – Erdészeti kutatások a 25. FeHoVán (I. rész)

Nemesnyár ültetvény - www.erti.hu

2018. február 16-án szűk, de annál közvetlenebb hangulatú szakmai körben szervezte meg a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya az „Erdészeti kutatások aktuális kérdései” című konferenciát. Szakmai beszámolónk első része.

A minden évben más tematika idén a kutatásokat állította a középpontba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, valamint a Soproni Egyetem nyújtott betekintést a munkájába. Ugron Ákos Gábor helyettes-államtitkár megnyitóbeszédében kiemelte: „Fontos lenne, hogy minél több tő melletti kolléga ismerje meg az új eredményeket, és lehetőség szerint maga is kutasson.”

Ültetvények, avagy faanyag-termesztés a szántóföldön

Az előadók sorát Nagy Imre, a NAIK ERTI tudományos munkatársa indította „Az akác és nemesnyár ipari célú faültetvény, mint befektetési lehetőség című előadásával.

Kis kritikával kezdte mondandóját: „Az erdészeknek újra el kéne kezdeni egy kicsit számolgatni. Az „elzöldült és elvadászosodott” gondolkodás mellé ismét előtérbe kell, hogy kerüljön a gazdasági alapú megközelítés.”

Akác ültetvény - www.silvanusforestry.com

Akác ültetvény –
www.silvanusforestry.com

Az ipari célú ültetvények az erdő- és mezőgazdálkodás határán állnak. A feszes technológiai menetrend és az erdészeti megközelítéshez képest nagyobb beruházások a mezőgazdasági oldalt erősítik, míg a termesztési technológia és a jó fafaj-választás alapjául szolgáló termőhelyismeret pedig az erdészeti vonulatot képviselik. A szántó művelési ág előnye pedig a szabadabb művelési viszonyok és a területalapú támogatás (SAPS), amely az első 5 évben igényelhető mindkét ültetvény esetén ~60.000 Ft/ha/év összegben.

Az akác ültetvények esetén, jó termőhelyen, 20 éves vágásfordulóval számolva 230 m3/ha bruttó fatérfogattal lehet számolni. Ehhez elegendő a hagyományos, erdősítésre is alkalmazott szaporító anyag. A 15%-os átlagos apadékkal számolva 195 m3/ha a nettó mennyiség.

merd_7A szíjácsmart oszlop alapanyagául szolgáló választék adja a bevétel nagy részét, amelyet Nyugat-Európában is előszeretettel használnak, például Hollandiában játszóterek építéséhez. Ez a választék 35%-os kihozatallal számolható. A mezőgazdasági szerfa, oszlop, karámfa 22%, a maradék felhasználható anyag pedig tűzifának értékesíthető, amely arányaiban nagyjából 40%. A támogatási rendszer 50%-os ipari kihozatalt ír elő, ez jó termőhelyválasztás esetén könnyen teljesíthető.

A kötelező felszámolás hozzávetőlegesen 400.000 Ft/ha költséget jelent a 20 éves, egy helyen történő művelési mód végén. Az összes költség nagyjából 1.600.000 Ft/ha a 20 éves időszakra. A telepítés és az azt követő első év vadkárelhárítása, villanypásztoros vagy fix kerítéssel (mely elegendő az első 5 évben), és az ötödik évben esedékes 1. tőszámcsökkentés az egyoldalú költségek kezdetben. A tízedik év tőszámcsökkentése már majdnem nullás eredményre kihozható, ha a gyűjtött fáért végeztetjük el, a tizenötödik évben már a klasszikus törzskiválasztó gyérítésnek megfelelő beavatkozás következik, és végül a huszadik évben tarra vágjuk az ültetvényt. Majd pedig következik a már fentebb említett kötelező felszámolás.

Az erdészeti jellegből adódóan a költségek nagy része nem akkor keletkezik, amikor a bevételek. Ugyanakkor a befektetés, 5%-os belső kamatlábbal számolva, körül-belül 137.000 Ft/ha/év-es járadékot eredményez, nagyobb terület esetén. Kisebb gazdálkodóknál 85.000 Ft/ha/év járadékkal számolhatunk. A jó minőségű termőterületen történő mezőgazdasági termeléssel ez nem versenyképes, viszont a beruházás belső kamatlába elérheti a 38%-ot. Továbbá a több lábon állás, a saját anyagfelhasználás, az extenzív gazdálkodási mód segítése, és az állattartáshoz szükséges karámfa így rendelkezésre áll.

Nemesnyár ültetvény - www.erti.hu

Nemesnyár ültetvény – www.erti.hu

Magyarországon, nagyrészt olasz befektetők által létrehozva, hozzávetőleg 5000 hektáron áll ipari céllal létrehozott nemesnyár ültetvény. 15 éves kort meghaladva már pusztulásnak indulnának, de jó termőhelyeken átlagosan 12 év a véghasználati idejük. 6×6 m-es hálózatba történik az első kivitel, melynek 90%-a kell, hogy megmaradjon. Az ültetvények a véghasználat idejére átlagosan elérik a 322 bruttó m3/ha-t. Ehhez azonban szükséges az intenzív trágyázás, növényvédelem, a speciálisan erre szelektált szaporító anyag és a vadkár elleni védekezés is.

Színfurnér hámozási rönk létrehozása a fő cél, amelyet 0,9 mm-es lapnak feldolgozva szinte bármilyen felhasználásra alkalmassá tesznek. Például yachtok belső borításánál a mahagónihoz hasonló kinézetet képesek produkálni. Ez a választék nagyjából 35%-os átlaggal jelenik meg. A vakfurnér hámozási rönk már alacsonyabb követelményű, de alacsonyabb bevétellel és kihozatali aránnyal, körül-belül 15%-ban van jelen a rendszerben. Ez mostanában már nem éri el az akác tűzifa m3-enkénti árát tő mellett értékesítve.

A 70%-os ipari fa kihozataltól számít igazán jó teljesítményűnek egy ültetvény. De ehhez szükséges a speciális technológia, amely nem tartalmaz közbenső bevételt. Ennek alapja a nemesnyárnak jó termőhely, a mélyben elérhető víz jelenléte és a megfelelő tápanyagtartalom is. Valamint a vadkár elleni védekezéshez szükséges fix kerítés elmaradása esetén több milliós kár keletkezhet akár napok alatt is.

A 35%-os belső kamatláb, és a 318.000 Ft/ha/éves járadék a gyógy- és fűszernövényekhez hasonlatos jövedelmet jelent. De ehhez egy nagyon feszes technológia betartása szükséges.

A nemesnyár esetén támogatás nélkül is tud jövedelmező lenni a termesztés, akác esetében viszont fontos az összehasonlítás más művelési rendszerekkel. Ugyanakkor kis gazdálkodóként a támogatás nélkül nem elképzelhető a megvalósítás, hiszen a hatékonyság sokkal alacsonyabb fokú.

Cikkünk hamarosan folytatódik!

(Éliás Tibor – Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?