Dendromasszával a tisztább jövőért - Erdészeti kutatások a 25. FeHoVán (II rész) | Erdő-Mező

Dendromasszával a tisztább jövőért – Erdészeti kutatások a 25. FeHoVán (II rész)

faapritek2018. február 16-án szervezte meg a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya az „Erdészeti kutatások aktuális kérdései” című konferenciát a FeHoVa kiállításon. A rendezvény ezúttal az erdészeti kutatásokat állította a középpontba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, valamint a Soproni Egyetem nyújtott betekintést a munkájába. Szakmai beszámolónk második része.

Dendromasszával a tisztább jövőért

A Dendromassza hasznosítása címmel Dr. Czupy Imre, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézetének intézetigazgatója tartott előadást. Megtudhattuk, hogy a RING’ 2017 projekt részeként a Miskolci, a Pécsi, a Soproni és a Szegedi egyetemek együttműködve kutatják a biomassza melléktermékek és hulladékok hasznosításának lehetőségeit. A projekt neve is mutatja, hogy még a kutatások elején járnak, de már jó néhány kézzel fogható eredmény született.

faapritek_

A Soproni Egyetem a lignocellulózok (dendromassza) további hasznosítási lehetőségeinek feltárását vállalta fel. Ehhez a tradíciókon, és az adottságokon felül megfelelő indokot adott az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os megújuló energia felhasználási arány. Aminek nyomán Magyarország számára 13% lett előírva, és az önkéntes vállalásunk pedig 14,5% lett.

A rendelkezésre álló újrahasznosítható energiaforrások képzeletbeli tortájának legnagyobb szeletét, körülbelül 80%-ot a biomassza adja. Ez az egész agrárágazatban 55-60 millió tonnát jelent évente. Ebbe beletartozik mindenféle képződő biomassza, a mennyiségnek a 25%-a pedig az erdei biomassza (az ültetvényeket nem beleértve, mivel azok nem erdőterületek).

Energetikai célokra alapvetően 4 forrás áll rendelkezésünkre.

  1. Tűzifa
  2. Apadékok
  3. Ültetvények
  4. Feldolgozásból származó másodlagos nyersanyagok

 

czupy_imreAz energetikai ültetvények lehetnek egyaránt lágy- és fásszárúak. A dendromassza felhasználásának azonban vannak előnyei. Például:

  • folyamatos rendelkezésre állás
  • stabil kapacitás, nem kell új dolgot kitalálni vele szinte
  • magas fűtőérték (kiszáradt anyag esetén)
  • alacsony hamu és kén tartalom
  • vidéki foglalkoztatás
  • decentralizált termelés

A korábbi kutatások eddigi eredményei:

  • energetikai mérleg: ültetvények és vonalas létesítmények esetén
  • gépfejlesztések
  • technológia és műszaki adaptálás (sok piacról, sokféle gép szerezhető be, de nem biztos, hogy alkalmasak a helyi viszonyokra)
  • ellátásbiztonság feltételeinek meghatározása (mely elengedhetetlen a hosszú távú fenntarthatósághoz)

A projekt fő célkitűzései:

  • biomassza potenciál-összehasonlítás kidolgozása
  • energetikai célú hasznosítás feltételei: nyereség, hozam, stb.
  • műszaki és technológiai iránymutatás
  • hosszabb távon befolyásoló tényezők figyelembe vétele: klímaváltozás, támogatások

A rövid futási idő ellenére már születtek eredmények:

  • Gombákkal kezelt faanyagminták gázkibocsátását vizsgálták félüzemi körülmények között, Az így keletkező biogáz a földgázzal megegyező felhasználású, és elégetés után a kibocsájtott anyag is rendkívül nagy egyezést mutat. Kidolgozták a teljes analitikai hátteret: a felhasználáshoz szükséges kezeléstől a fermentiszap „végtermék” vizsgálatával bezárólag.
  • Tölgyfakéreg felhasználásával hőszigetelő anyagot hoztak létre, mely az eltüzelés lehetőségét gondolatilag megfordítva pont a hőszigetelési alkalmazást helyezi előtérbe. A tömörítés hatásait tudták eddig vizsgálni, a további eredmények a projekt folyamán később várhatóak.

Az angol ’RING’ (gyűrű) betűszó elnevezéssel is az összekapcsolódások, a hálózatok fontosságát akarták kiemelni. Ennek részeként a szegedi kutatás a lágyszárúak felhasználásával és összehasonlítással, a miskolci részleg a mechanikus lebontással, a pécsi vizsgálatok pedig főleg az égetés technológiájának fejlesztésével foglalkoznak. De a kutatások eredményeit egymással is összevetik, illetve a projekt során is folyamatosan megosztják egymással tapasztalataikat.

A rothadás egy lassú égés, így a faanyag elégetésével nem károsítjuk a környezetet, hiszen egyébként is lebomlana és visszakerülne a természetes körforgásba. www.ctsweep.com

A rothadás egy lassú égés, így a faanyag elégetésével nem károsítjuk a környezetet, hiszen egyébként is lebomlana és visszakerülne a természetes körforgásba – www.ctsweep.com

Fontos kiemelni, hogy a projekt alapja az a számítási elv, hogy a mostani termelési területek alapján milyen melléktermékek keletkeznek, amelyek felhasználása nem okoz „hiányt” semmilyen más területen. Továbbá, hogy a tisztán faanyag alapú technológia „szénsemleges” eljárás, amely nem terheli még tovább a környezetet a felhasználással. Valamint ezen melléktermékek fel nem használása esetén a folyamat a természetben ugyanúgy lezajlik a bomlási láncolat révén. Szemben a nem megújuló forrásból származó alapanyagokkal és az ezeket használó technológiákkal.

Cikkünk hamarosan folytatódik!

(Éliás Tibor – Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?