Fekete nyár és fűz fajták génmegőrzése a gemenci csemetekertben – Szakmai beszámoló a NÉBIH rendezvényéről

gemenc_nyar_fuz_82017. augusztus 29-én, kedden tartott nyár és fűz fajtabemutatót a Gemenc Zrt. területén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága. A programot a ’125 éves a növényfajtakísérlet’ rendezvénysorozat részeként szervezték meg.

Erdőgazdálkodás, természetvédelem és árvízvédelem

A vendégeket Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója köszöntötte: „Fontosnak tartom a mai szakmai napot, hiszen többek között gyakorlati példák segítségével is be tudjuk mutatni, hogy a lecsökkent talajvízszint és a folyószabályozás miatt jelentősen megváltozott adottságok, valamint a klímaváltozás szélsőséges jelenségei – extrém árhullámok, aszályos periódusok – kölcsönhatásában milyen erdőgazdálkodási tapasztalatokra tettünk szert.”

Ugron Ákos Gábor, az FM Állami Földekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az erdészeti politika alapja a további erdősültség növelése, annak fenntartása és a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása, ezeket szolgálja az ilyen jellegű kezdeményezés is. A Gemenc Zrt.-nél a hullámtéri és védett erdők tekintetében az árvízvédelmi, erdészeti és természetvédelmi elvárások, irányelvek összehangolásában nagy szerepe van a hazai fajoknak, köztük kiemelkedően a jelen bemutató témáját is képző fekete nyárnak. Kiugró lehetőséget biztosít többek között a Tolnai Csemetekert is, hogy megfelelően szelektálva, jó alapanyagot biztosítson az erdősítések kivitelezésében, és azon problémák megoldására. Köztudott, hogy őshonos fafajjal az árvízvédelmi előírásoknak is megfelelően tudjunk az erdőt fenntartani.

gemenc_nyar_fuz_1

Növényfajtakísérletek 125 éve

Dr. Bordács Sándor, a NÉBIH osztályvezetője kiemelte nyitó beszédében, hogy a jubileumi rendezvénysorozat fő célja, hogy a mindennapokat érintő problémákat, feladatokat meg lehessen beszélni, illetve élő példákon keresztül megismertessék az érdeklődőkkel, hogy miről szól a génmegőrzés, a fajtanemesítés, – kísérlet, -használat, szaporítóanyag felhasználás.

125 évvel ezelőtt, 1892-ben Mosonmagyaróváron, az akkori Királyi Növényfajta Kísérleti Intézetben indult el a növényfajta kísérlet Magyarországon, ez Európában és a világon is úttörőnek számító tudományos, szakmai kezdeményezés már a magyar mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítékává vált. A növényfajta kísérletek, a növényfajták elismerése, állami nyilvántartása és forgalomba hozása, valamint engedélyezése jelenti az alapját a magyar mezőgazdaságnak – beleértve a magyar erdőgazdálkodásnak is.

gemenc_nyar_fuz_3

A Tolnai Csemetekertben a gemenci erdészek úttörőként kezdték el évtizedekkel ezelőtt a fehér fűz, majd pedig a fekete nyár génmegőrzését. Nagy segítséget nyújt a génmegőrzésben és az anyatelep fenntartásában ez a régió. Mint kiderült, a legfontosabb az ilyen anyatelepek esetében: ismerni, tudni, hogy az a szaporítóanyag, amelyet felhasználunk az erdősítések, telepítések során, milyen genetikai és biológiai képességekkel rendelkezik.

Fekete nyár a Tolnai Csemetekertben

A csemetekertben a bemutató során 5 állomáson keresztül ismerhették meg az érdeklődök az ott zajló munkákat, génmegőrzési és kísérleti területeket.

gemenc_nyar_fuz_7

Az országban több helyen is található hasonló genetikai gyűjtemény. Az itt találhatók fekete nyár egyedek mindegyike a gemenci árterületről került be, szelekció útján. Az elmúlt évszázadban a puhafás erdők egyik fő fajaja volt, azonban napjainkra visszaszorult térhódítása, köszönhetően a folyószabályozásnak, lecsapolásoknak, amely során termőhelyük szárazzá vált.

Minden, a csemetekertben található egyedről készült leírás, hogy néz ki, hol áll, hím ivarú vagy nő ivarú, illetve azt is el kellett dönteni, hogy tiszta fekete nyár –e. Mivel majdnem 100 éve a hazánkban is hasznosított nemes nyár fajtákkal könnyen kereszteződik, sok helyen a természetes újulatok, vagy azok a vetényülések, amelyek a nyárra jellemzőek, bizonytalan eredetűek, nem egyértelmű, hogy tiszta fekete nyár-e vagy pedig hibrid. Így a géngyűjteménybe elhelyezett egyedekről különösen fontos tudni, hogy ténylegesen fajazonosak vagy sem. Így minden egyes anyafa bevizsgálása szükséges volt egy gyors DNS vizsgálati teszttel, és csak azokat a genotípusokat engedélyezte a Növénytermesztési Hatóság bárhol elhelyezni géngyűjteményben, amelyek ezen a vizsgálaton „átmentek”.

gemenc_nyar_fuz_10

A megőrzés termőhelyen kívül, mesterséges körülmények között, azaz ex situ, egyik alapfeltétele hogy legyen olyan növényi szaporítóanyag, amit el tudunk helyezni a génbankba. Előfordul az is, hogy genetikailag megfelelő fajta csomorós, tiszta genotípus, de egyszerűen nem sikerül legyökereztetni, így nem is sikerülhet tovább szaporítani, körülbelül 10-15 % az ilyen egyed. A sikerességhez ez is elengedhetetlen tényező. Ezek a fák, klónok, genotípusok viszont még nem adják semmi bizonyítékát annak, hogy lehet-e üzemszerűen használni őket szaporítóanyag termesztésre, felújításokban, erdősítésekben.

Elengedhetetlen az adatkezelés

Gyakorlatban a vegetatívan szaporított fajok, azaz a nyarak és füzek esetében minden évben visszavágott, anyatelepek segítségével lehet szaporítóanyagot előállítani. Célszerű, hogy ezeket a telepeket jól gyökeresedő genotípusokból érdemes összeválogatni. A Tolnai Csemetekerten található anyatelep létesítése 2000-2001-ben történt, a fák 3-4 éves korukra fordulnak termőre, azonban 10-12 év után elöregednek, így fel kell újítani.

gemenc_nyar_fuz_8

A génbankon esetében elengedhetetlen az adatkezelés, mint például a térképi alapon történő megjelenítés, hogy hol, melyik genotípus található meg. Ez akár GPS koordinátákkal is rögzíthető. Továbbá kiemelkedően fontos szerepe van, hogy az eredeti fáról, ahonnan a szaporítóanyagot a génbankba begyűjtötték, legyen dokumentáció. Ezek az információk mind a Növénytermesztési Hatóság központjában megtalálhatóak, de nemcsak a jelenleg a bemutató részét képező fafajok esetében, hanem az összes más területről is.

Kísérletek a csemetekertben

A csemetekert területén faalakú fekete nyár ültetvény is van, amely nagyon extenzív, erdőszerű körülmények közötti génmegőrzésre alkalmas. Ezen a területen több kísérletet is végeztek. Elsősorban a különböző klónok hozamát vizsgálták, amely során megállapították, hogy van olyan genotípus, amely átlagon felüli értékeket produkál hektárra számítva. Továbbá megfigyelhető, hogy a természetes szelekció során az állományban átlóban történt a faegyedek öngyérülése, amely alátámasztja az erdészek által is alkalmazott sematikus gyérítési tematikát.

gemenc_nyar_fuz_4

További intenzív növekedésű nyár és fűzfajtákkal is folytatnak üzemi fajtakísérleteket 2012 óta. Sajnos, azonban az első években többször pótolni kellett. A klónonkénti átlag kihozatal alapján az ’I-214’ mellett a Koltay nemes nyár produkálja a magas értéket. A ’Dékány’ füzet pedig a ’Corvinus’ fűz fajta előzi meg, előbbi esetében a tapasztalatok alapján a vadkárosítás is számottevő.

Sikeres visszatelepítés bevizsgált szaporítóanyaggal

Terepi program során Őcsényben két erdőrészletet tekinthettek meg az érdeklődők, ezeken a területeken volt a fekete nyár első visszatelepítése. Első kivitele 1998-ban történt meg. Az állományban 40%-os elegyarányt képviselve, az eddig vizsgált hasonló létesítésű állományok közül a legnagyobb teljesítményt mutatja.

gemenc_nyar_fuz_14

A másik erdőrészletben is hasonló elegyarányban található meg a fekete nyár, igaz, mélyebb fekvésű volt a terület, amelynek köszönhetően többször szenvedett árvízkárt, az első kivitel évében szinte teljesen megsemmisült. Az erdőrészlet 2004-ben lett befejezve, hamarosan törzskiválasztó gyérítés történik a területen.

Az 1996. évtől megjelent természetvédelmi jogszabályok védett területekre őshonos fajok erdősítését írják elő, ezért már a kezdetektől felvetődött a géngyűjtemények szaporítóanyag forrásként történő felhasználása. Az anyatelep formájú megőrzés technikája, kivitelezési módja, tehát a Gemenc Zrt. Tolnai Csemetekertje már eleve ennek az igénynek a kielégítésére lett létrehozva, ahol Magyarországon és Európában is elsőként végeztek üzemi szintű fekete nyár visszatelepítést bevizsgált szaporítóanyaggal.

(Szilágyi Annamária – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?