A 2016-os év biotikus és abiotikus erdőgazdasági kárainak összefoglalása

gyapjaslepkaHirka Anikó szerkesztésében megjelent “A 2016. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2017-ben várható károsítások ” című kiadvány, amely összefoglalja az elmúlt évben bekövetkezett károkat és felhívja a figyelmet az idei évben várható eseményekre. Az Erdő-Mező a kiadványból elsőként a 2016-os erdőkárokról szóló összefoglalót ajánlja az olvasók figyelmébe.

A 2016. ÉVI KÁRTÉTELEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA

Az 1962-2016. időszakban az erdőkárok (biotikus és abiotikus károk is) növekvő trendet mutatnak, a mindenkori erdőterület arányában is (míg 1962-ben 1,37 millió ha erdeje volt hazánknak, addig 2016-ban már 1,94 millió ha). A jelzett időszakban átlagosan erdeink 6%-át érintette valamilyen erdőkár. A legalacsonyabb érték 1982-ben 1,4%, a legmagasabb 2005- ben 20,7 % volt.

2012-ben az Erdővédelmi Jelzőlapokat felváltotta az Erdővédelmi Kárbejelentő Lap, amely az új, Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer alapbizonylata. A mostani adatgyűjtési metodika a korábbira épül, de annál jóval részletesebb adatokat tartalmaz. Az új rendszer adatai összevethetők a korábbi évekkel, de mindig figyelembe kell venni, a megváltozott az adatgyűjtési rendszerből eredő különbségeket! A 2016. évi erdőgazdasági károk nagysága 87801 ha a kárjelentések szerint, melynek 28 %-a biotikus (25004 ha) és 72%-a abiotikus (62797 ha) volt.

erdokarok_2016_1

A biotikus károsítások közül a rovarok okozta kár 7718 ha-on (31%), a kórokozók által okozott fertőzés 2918 ha-on (12%) fordult elő. Gerincesek által okozott károk 11732 ha–on (47%) jelentkeztek. A fapusztulással érintett terület 1963 ha volt (8%). Növényi károsítókról alig érkezett bejelentés (összesen csupán 7 ha). Ember okozta károsítást 351 ha-on észleltek
12 (1%). Emellett az ismeretlenként megjelölt károk is csekély értéket képviseltek, összesen 315 ha-t (1%).

erdokarok_2016_2

erdokarok_2016_3

Az összefoglalásban csak azok a kártevők, kórokozók és károk jelennek meg, amelyek összességében legalább 200 ha-on léptek fel. 2016. évi biotikus károk:

Rovarok okozta károk:

Tölgymakk ormányosok és tölgymakk molyok kárai a jelentések alapján 248 ha-on jelentkeztek a magyar erdőkben, legjelentősebb területen a Balaton-felvidéken.

A cserebogár pajorok kárait 1151 ha-ról jelezték, legnagyobb kiterjedéssel ebben az évben is a Belső-Somogyi-homokvidékről. További jelentős károsításai alakultak ki a Devecseri-Bakonyalján és a Gödöllői-dombságon. A károk többsége – 80%-a – erős vagy teljes kár volt. A májusi cserebogár V. törzse, valamint az erdei cserebogár imágói a bejelentések alapján 67 ha-on okoztak rágáskárt, legnagyobb területen Külső-Somogyban. Az erdészeti fénycsapdák 2016-ban az előző évhez képest több májusi cserebogarat fogtak, a legnagyobb fogásszám több mint 1000 volt. 2017-ben a Melolontha melolontha VI. törzsének rajzása várható.

A szúk (az összes jelenthető szúfaj ide értendő) kártételével érintett terület 697 ha volt, melynek több, mint 90%-án a károkat a betűzőszú (630 ha-on) okozta. Kártételét legnagyobb területről a Pinka-fennsíkról valamint az Alsó-Őrségből jelentették. A károk 99%-a teljes kár volt. Magyarországon az utóbbi évtizedekben ez a faj a lucosok területének csökkenésében
meghatározó szerepet játszott.

Az araszoló fajok együttes kártételi területe 2150 ha volt 2016-ban, ami az előző évinek csaknem hatszorosa. A legjelentősebb károk a Borsodi-dombságon voltak, ami a teljes kárterület mintegy 60%-át jelentette. A károknak csupán mintegy 10%-a volt erős, ill. teljes kár, a károk közel 75%-a közepes erősségű volt. Az őszi és téli araszoló fajok többségére a csökkenő, ill. alacsony fogásszám volt jellemző 2016 őszén, ami a rágáskár adatokat is 13 figyelembe véve azt vetíti előre, hogy 2017-ben valószínűleg kisebb területeken alakulhatnak ki araszoló károk. Kártételei leginkább azokon a helyeken várhatók, ahol az előző években is jelentkeztek.

A gyapjaslepke 2003-2006-os tömegszaporodását követően a 2012-2015 között várt újabb nagy területű tömegszaporodás elmaradt, bár ezekben az években is növekedtek a rágáskárok, de korántsem olyan mértékben, mint az előző gradáció alatt. A legnagyobb károk 2013-ban keletkeztek, akkor közel 13000 ha-ról jelezték a faj okozta károkat. Ezt követően fokozatosan csökkent a jelentett kár nagysága, 2016-ban már az 1000 ha-t sem érte el (941 ha). A rágáskárokat elsősorban a Bodrogközből jelentették. 2016-ban csak 2 Erdészeti Igazgatóság területéről jeleztek rágáskárokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei EI erdeiben alakultak ki jelentősebb rágáskárok, összesen 935 ha-on. Az itt előfordult károk több mint a fele (55%-a) tarrágás volt, 42% erős (61-99) kár volt, és a károk mindössze 3%-a volt közepes erősségű (26-60%). A 2015-ös évhez viszonyítva csak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KH EI erdeiben nőttek a rágáskárok, több mint 2,5-szeresére. Ezek erélye is legalább közepes mértékű volt. Ezen kívül csupán néhány ha-ról jeleztek tarrágást a Pest Megyei EI illetékességi területéről. A többi Erdészeti Igazgatóság területéről nem érkezett rágáskár adat. Az utóbbi évekhez hasonlóan 2016-ban az Erdészeti Fénycsapda Hálózat összes csapdája alacsony egyedszámban fogta, ill. egyáltalán nem fogta a gyapjaslepke hímeket. A legnagyobb fogásszám is mindössze 20 példány volt. Tömegszaporodás esetén akár több ezer példányt is fog egy-egy csapda. 2013-ban egy új, a gyapjaslepke népességére hatást gyakorló tényező jelent meg Magyarország erdeiben: Egy entomopathogén gomba, az Entomophaga maimaiga. Jelentősége, szerepe az elmúlt évek rágáskárainak mérséklésében nagy valószínűséggel meghatározó volt. A 2016-ban kialakult kis területű országos rágáskár adat, a petecsomó fertőzöttség adatok teljes hiánya, valamint az alacsony fénycsapda fogási adatok is azt jelzik, hogy 2017-ben a gyapjaslepkének csupán kisebb területeken alakulhatnak ki közepes-erős rágáskárai.

A fésűs fenyődarázs kártételi területe 2016-ban meghaladta az 1000 ha-t (1081 ha). Többnyire egy rokon darázsfaj, a fenyőrontó darázs jelentősége nagyobb, de most ez a faj lépett fel tömegesen a Nyírségben, valamint kisebb területen a Duna-Tisza közi hátságon. A károk erőssége legalább közepes mértékű volt.

Gerincesek:

A gerincesek okozta károk (kivéve: háziállat, rágcsálók és hód) 10306 ha-on jelentkeztek. Messze kiemelkedő jelentőségű volt ezen belül a rágáskár és a faegyedek vezérhajtásának lerágása.

A rágcsálók csaknem 1200 ha-on (1199 ha) okoztak károkat, a legnagyobb területről Külső-Somogyból, a Kelet-Zalai-löszvidékről, az Alsó-Őrségből és a Göcseji-dombságról jelentették. Kártételi területük hideg és csapadékos tél esetén alacsony szintű lesz, nagy területű kártételük száraz, meleg időjárás esetén várható.

Kórokozók:

A kőris kéregfekély kárait mintegy 500 ha ról jelezték, legnagyobb területről a Duna-Tisza közi hátságból és a Dunai-szigetekből. A károsodások közel fele (47%) teljes kár volt. A hatékony beavatkozásra, ill. a fertőzések arányának csökkentésére egyelőre nincs lehetőség. Fontos, hogy elősegítsük a természetes szelekciós folyamatokat, és az ellenállóbb vagy rezisztens egyedek kiválogatását, tömegszaporítását és művelésbe vonását.

Az alföldi fenyvesekben, jellemzően a Nyírségben, a fésűs fenyődarázs kártétel mellett a Dothistroma septosporum gomba fokozta a károkat erdeifenyő állományokban az idősebb
14 tűlevelek vörösödésével, ill. elhalásával. A Dothistroma kiterjedtebb fertőzéséhez csapadékos nyári időszak szükséges. 2016-ban az időjárási viszonyok kedveztek a kórokozó számára, így a kártétele országszerte jelentkezett erdeifenyő állományok mellett feketefenyő állományokban, parkok fáin.

tolgymakkormanyos

Tölgymakk ormányos

A tölgy lisztharmat kártételi területe a jelentések alapján 1047 ha volt, legnagyobb területről a Déli-Bakonyból és a Baranyai-hegyhát és Völgységből jelezték. A fertőzés több mint fele (57%) erős vagy teljes erélyű volt. A kórokozó nagyobb arányú megjelenése rendszerint jelentősebb rovarrágásokat követően várható, mivel a másodlagosan kifejlődő hajtásokat, leveleket sokkal könnyebben fertőzi a gomba.

Fapusztulások:

A fapusztulással érintett területek nagysága 1963 ha volt. A fapusztulások közül kiemelendő a fenyőpusztulás, hiszen több mint 1000 ha-on (1015 ha) jelentkezett. A legnagyobb károkat a Pápai-Bakonyalja térségéből jelezték, összesen több mint 200 hektár fenyőpusztulást jelentettek. Emellett a cserpusztulás területe is jelentős volt, 382 ha-ról jelezték, legnagyobb területről a Déli-Bakonyból. Egyéb fafajok pusztulását 352 ha-ról jelezték, ez elsősorban a magas kőris állományokat jelentette.

Ember okozta károk:

Az ember okozta károk közül a falopásnak volt nagyobb jelentősége, 240 ha-ról jelezték.

2016. évi abiotikus károk:

Az aszálykárok nagysága az előző évihez képest jóval kevesebb volt az időjárásnak köszönhetően, összesen 3734 ha-ról jeleztek kisebb-nagyobb aszálykárokat, ez kevesebb mint harmada az előző évi kárterületnek. A károk mintegy 4/5-e erős fokozatú, ill. teljes kár volt. A belvízkárral érintett területek nagysága 1739 ha volt, mely legnagyobb mértékben a Bel-Somogyi-homokvidéken, a Fertő-Hanság-medencében és a Berettyó-Körös-vidéken jelentkezett. A nyári jégkár 461 ha-t érintett összesen, elsősorban a Pinka-fennsíkot. 2016-ban a legnagyobb területű fagykárt jelentették a magyar erdőkből 1961 óta, összesen több mint 49000 ha-ról. A károk közel ¾-e erős, ill. teljes kár volt (erős kár: 29%, teljes kár: 45%).

A legjelentősebb károk a Duna-Tisza közén, a Bakonyalján és Délnyugat-Dunántúlon alakultak ki. Hótörés okozta károkat 4871 ha-ról jeleztek, legnagyobb területről a Belső- Somogyi-homokvidékről. A széldöntés és széltörés által érintett területek nagysága is magas volt, összesen 2084 ha-ról jelezték, a legjelentősebb károk a Duna-Tisza közi hátságon alakultak ki.

Az új adatgyűjtési rendszer, amely immáron 5. éve működik, pontosabb adatszolgáltatást tett lehetővé, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy sok kártípus esetében a vártnál jóval kevesebb területről jeleztek károkat. Ennek egyik oka lehet, hogy az új rendszerre való áttérés nem „zökkenőmentes”, ill. a részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség miatt sokan a kisebb, jelentéktelenebbnek ítélt károkat nem jelentették. Reméljük, hogy a jövőben ezekről is érkeznek adatok, hiszen ezek ismeretében lehet teljesebb képet kapni az erdők valós egészségi állapotáról!

A Prognózis füzet elérhető a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet honlapján, valamint IDE kattintva!

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?