Újabb felvételek a bükki farkasokról (+VIDEÓ)

farkas_bukk_clA Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 2015 szeptemberében adott hírt először a területén született farkaskölykökről. Az állatok kameracsapdákkal történő követése azóta is folyamatos, miközben a szakemberek nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a megfigyeléseket a lehető legkisebb zavarással végezzék. Ennek eredményeként újabb felvételeket tettek közzé a fiatal farkasokról, amelyek szeptemberben készültek.

Farkasok jelenléte a Bükki Nemzeti Parkban

Igazgatóságunk ez év szeptemberében adott hírt a Bükki Nemzeti Park területén született farkaskölykökről. A farkasok kameracsapdákkal történő követése azóta is folyamatos, miközben nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a megfigyeléseket a lehető legkisebb zavarással végezzük.

Kameracsapdáink a kijelölt turistautaktól távol eső erdészeti feltáróutak mentén találhatóak, ám a felvételeken így is gyakran feltűnnek arra kirándulók. (A kirándulókról készült képeket a mellékelt videóról töröltük.) A felvételek alapján a farkasok és a turisták olykor néhány félórás különbséggel is használnak azonos útvonalakat, ám a túrázók gyakorlatilag semmit sem észlelnek a farkasok jelenlétéből, mert a vadon élő egészséges farkasok elkerülik az embert. Az ettől eltérő viselkedés valamilyen problémára utalhat (pl. betegség).

Kérjük, kirándulásaik alkalmával ne hagyjanak ételmaradékot a területen, mert a nagyragadozók társítják a táplálék és az ember összefüggésének a képzetét. Ez azért nem kívánatos, mert tartós pozitív visszacsatolás esetén a nagyragadozók embertől való ösztönös félelme csökkenhet. Kérjük a látogatókat, ha feltételezhetően farkasok által hátrahagyott életnyomokat észlelnek (pl. zsákmány, nagy mennyiségű lábnyom), hogy GPS koordinátákkal és fotóval együtt azokat a titkarsag@bnpi.hu e-mailcímen jelezzék. Halaszthatatlan esetben kérjük hívják a 30/239-7348-as telefonszámot. A faj megőrzése érdekében megfigyeléseiket közösségi oldalakon ne osszák meg! A jelzett turistaútvonalakról még észlelés esetén se térjenek le, mert azzal az egyedeket közvetlenül is veszélyeztetik. Az állatok nyomainak követése az állatok zavarását eredményezi. A fokozottan védett fajok egyedeinek zavarása, (károsítása, kínzása, elpusztítása) szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése büntetőjogi felelősséget von maga után. A nemzeti park területén tiltott a szabadon engedett kutyával történő túrázás! A farkassal történő találkozás esetén ez akár a kutya pusztulásával is járhat, ugyanis a farkasok a kutyákra betolakodóként tekintenek és meg is védik tőlük a területüket. A területre vitt kutyák a farkasok irányába a természetben nem előforduló betegségeket terjeszthetnek.

farkas_bukk_1

A megfigyelés alapján továbbra is egyértelműen megállapítható, hogy a farkasok jelenléte alapvetően nem befolyásolja a zsákmányul szolgáló vaddisznók, szarvasok, őzek fennmaradását. A nagyragadozók természetes szükségleteiknek megfelelően e fajokból zsákmányolnak, de ez nem vezet a vadászható vadfajok eltűnéséhez. Kameracsapdáink felvételein a farkasok mellett a táplálékállatok is rendszeresen megfigyelhetők. A ragadozók tápláléka sem kizárólag nagytestű patásokból áll. Gyakran fogyasztanak kisebb emlősöket, rágcsálókat is, de olykor az erdei gyümölcsöt sem vetik meg. A farkasok – gazdálkodva a rendelkezésre álló táplálékkal – rendszeresen váltogatják táplálkozó-területüket.

A farkas bükki állománya évek óta messzemenően követi a fajra jellemző viselkedésformákat, amit kameracsapdáink felvételei is igazolnak. A faj bükki élőhelyei azonosak az évszázaddal ezelőtti adatok alapján ismert élőhelyekkel. A gyűjtött hullatékok elemzéséből, a nyomolvasás eredményeiből tudjuk, hogy szükségleteinek megfelelően, sikeresen zsákmányolnak. Az itt élő farkascsalád territoriális viselkedését a szakirodalomban is ismert módon tartja, alapvetően rejtett életmódot él.

farkas_bukk_3

A farkasok közvetlen megfigyelése ritka jelenség, mivel kifinomult érzékszerveikkel sokkal hamarabb érzékelik az embert, mielőtt az észrevenné őket, így legfeljebb az optimális szélviszonyok, az aktuális észlelés helyszínén a farkasok viszonylagos zavartalansága, vagy egy, az emberrel még rossz tapasztalatot nem szerzett fiatal egyeddel történő találkozás esetén van esély közvetlenül megfigyelni őket.

Ezúton cáfoljuk azt az Igazgatóságunkhoz is eljutott híresztelést, hogy a bükki farkasok mesterséges betelepítés eredményeként telepedtek meg a nemzeti park területén. Napjainkban Európa számos területén jelennek meg farkasok, akár a korábbi évtizedekben nyilván tartott élőhelyektől több száz kilométernyi távolságban is. Ennek oka a faj természetes mobilitása és az a szemléletváltozás az emberi társadalomban, amely felismerte a farkasnak, mint csúcsragadozónak az ökológiai rendszerekben elfoglalt alapvető és szükséges szerepét, ellentétben a korábban eluralkodott, a farkasok kíméletlen üldözését eredményező hiedelmekkel. A nagyragadozók hazai állományának alakulása a fajokkal kapcsolatos, bizonyítottan jelenlévő illegális elejtésekkel (farkas, medve) magyarázható. A farkasok Szlovákiából, esetleg Lengyelországból érkező egyedeinek – napi átlagos aktivitást feltételezve – legfeljebb néhány nap szükséges, hogy elérjék a Bükk területét. A közelmúltban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén felbukkanó, nyakörvvel felszerelt barnamedve, „Iwo” példája is mutatja, hogy a nagyragadozók észak-magyarországi, természetes úton történő megjelenésének nincs jelentős fizikai akadálya.

farkas_bukk_2

Az ökológiai rendszert (termelők, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók) a nagyragadozók jelenléte és tevékenysége teszi teljessé és fenntarthatóvá. A farkas jelenléte hozzájárul az erdők állapotának javulásához, az erdő felújulásához. Folyamatosan mozgatja, kondicionálja a vadállományt, így csökkenti annak koncentrált taposása, rágása révén keletkezett természeti károkat, javítja a természetes erdőtársulások és a gyepek állapotát. Az erdészek munkáját ez alapvetően segíti (lásd természetszerű erdőgazdálkodás), a vadállomány kondícióját, túlélési képességét pedig a gyengébb egyedek szelekciója által növeli.

A Bükk számos, a vadászható vadfajok által veszélyeztetett és nagymértékben károsított növénytársulásának állapota jelentősen javult az elmúlt néhány évben, mióta a farkasok jelen vannak a hegységben.

A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet szerint Magyarországon a védett nagyragadozók pénzben kifejezett természetvédelmi értéke a következő:
Farkas: 250.000 Ft
Barna medve: 250.000 Ft
Hiúz: 500.000 Ft

Gombkötő Péter
zoológiai szakreferens
Természetmegőrzési Osztály
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

(Bükki Nemzeti Park)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?