A magán-erdőgazdálkodók növelhetik az erdőterületet - MEGOSZ Nagyrendezvény (+VIDEÓ)

Három helyszínen; a Kossuth téren, a Magyar Tudományos Akadémia épületében, és a Dunán hajózva ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a MEGOSZ. 20 év alatt sok minden történt a szervezet életében, a sikerek pedig magukért beszélnek.

h i r d e t é s

MEGOSZ Jubileumi Nagyrendezvény képgaléria >>> „20 év egy ember életében is hosszú idő, egy erdő életében is. 20 évvel ezelőtt senkinek semmi ismerete nem volt azzal kapcsolatban, hogy a magánerdővel mit is kell, mit is lehet kezdeni. A legnagyobb kihívások pedig pontosan azok, amikben az embernek nincsen gyakorlata. Mára viszont sikerült ezeken a problémákon átlépni, sikerült megoldani őket, és eljutottunk oda, hogy az ország erdeinek 43 százalékát kitevő magánerdőket, mintegy 800 ezer hektárt, úgy tudunk működtetni, amiből nem csak a tulajdonosok, gazdálkodók profitálnak, hanem maga a nemzet is" - mondta el az Erdő-Mező kérdésére Luzsi József, a MEGOSZ elnöke. Az erdőgazdálkodó szerint egy olyan érdekképviseletnek, mint amilyen a MEGOSZ, mindig lesz létjogosultsága. „Mindig lesz, mert aki ezeket a dolgokat a szívén viseli, aki az erdőt a magáénak érzi, aki szereti és tenni akar érte, annak a jövőben is akad feladata. A mienk most az, hogy az erdővel kapcsolatos társadalmi, gazdasági problémákat megoldjuk, munkahelyeket teremtsünk, nyugodt pihenést, kikapcsolódást teremtsünk a városi embernek, munkahelyet adjunk a vidékieknek, és megélhetést a tulajdonosnak és gazdálkodóknak. A biztonság ehhez már csak egy adalék. De ha azt is megkapjuk, ha meglesz a törvényi háttér, ha támogatást kapunk az Európai Unión keresztül, akkor mi sikerre vagyunk ítélve. És mi, erdőgazdálkodók nagyon szeretjük, amikor sikerre vagyunk ítélve. Ezért nagyon sokat fogunk dolgozni. Az erdőért és a vidéki emberért" - hangsúlyozta Luzsi József. megosz_201416

Az elmúlt 20 évnek minden tapasztalatára szüksége volt a magánerdősöknek az elmúlt mintegy fél évben is, amikor az akácot érték komoly támogatások. A munka és az összefogás eredményeként a fafaj végül hungarikum lett, a MEGOSZ Nagyrendezvényének pedig középpontjába került. A Kossuth téren ugyanis akácfából készített termékeket állított ki a szervezet, és Nagy István államtitkárnak egy akácból készült címert is átadtak. megosz_201422

„Mint méhész, számomra is különösen fontos az akác" - emelte ki Dr. Nagy István parlamenti államtitkár az Erdő-Mezőnek. „A méheimmel, méhcsaládjainkkal méztermésünk javát, fő gyűjtőterületét magát az akác adja. Szükség van rá, nélkülözhetetlen, és olyan gazdasági erőt képvisel már Magyarországon, ami véleményem szerint nem elhanyagolható. Nem véletlenül lett Hungarikum, és nagyon hálás vagyok azért, hogy különböző társadalmi szervezetek, egyesületek megalkották az akác-koalíciót, és ezzel sikeresen visszavertük az Európai Unió támadásának első ütemét. Nagyon remélem, hogy akárhányszor felmerül ez a kérdés, mindig győzedelmeskedni fogunk, mert ha egy picit túlzásba esem, akkor a következőt fogalmazhatom meg: míg magyar ember lesz a Földön, addig akác is lesz. Ebből nem lehet engedni. Ez olyan szerves részünk, ami hozzánk tartozik, ami Magyarország és a magyar ember része". megosz_201419

Az államtitkár az akác védelmében tett erőfeszítések mellett komoly munkának tartja a magánerdősök 20-25 év alatt véghez vitt sikereit is, amelyet a jövőben a Nemzeti Erdőprogram garantálna. „A Nemzeti Erdőprogram óriási perspektívát kínál az erőgazdálkodók számára. Tudjuk, hogy milyen hátrányból indultak, hiszen a gyengébb, rosszabb területeket tudták megszerezni, ugyanakkor amit az elmúlt 20-25 évben produkáltak, az előtt mindenképpen le kell venni a képzeletbeli kalapot. Nagy csodát tettek, nagyon szép eredményt elértek, nagyon sok embert foglalkoztatnak és óriási gazdasági erőt képviselnek. Nem véletlen, hogy Magyarországon a Nemzeti Erdőprogramban benne van, hogy 20-ról 27 százalékra emelnénk az erdősített területek arányát. Ez 700 ezer hektárt jelent, vagyis évenként mintegy 70 ezer hektár erdősítést". megosz_201425

Az említett 700 ezer hektárban mekkora szerepet szánnak a magán erdőgazdálkodóknak? - tettük fel a kérdést Dr. Nagy István államtitkárnak. „Nagy szerepet szánunk, hiszen a magán-erdőgazdálkodóknak van földterületük, emellett forrásaik is vannak és befektetési szándékuk. Ők ültetni és fejleszteni szeretnének. Én azt remélem, hogy a nagyobbik százalékot a magán-erdőgazdálkodók fogják létrehozni, hiszen az elmúlt negyed évszázadban bebizonyították, hogy jó tulajdonosok, jó gazdái az erdőknek". Ehhez természetesen forrásokra is szükség van, ami a tervek szerint az erdőgazdálkodók rendelkezésére fog állni. Cikkünket folytatjuk az erdészeti támogatások és az új erdőtörvény témakörében... (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)