Az energetikai ültetvények fajtaválasztéka

Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
2013.09.26.
Kategória: Kiemelt, Erdőkutatás, Megújuló
Forrás: 5253

Az energetikai ültetvények fajtaválasztéka kapcsán Benke Attila tartott előadást a 2013-as innoLignum Sopron erdészeti és faipari kiállítás és vásár “Faenergetika napjainkban” című konferenciáján. A tanulmány összefoglalója most az Erdő-Mező Online portálon is olvasható!

h i r d e t é s

Az energetikai ültetvények fajtaválasztéka Dr. Borovics Attila, Csiha Imre, Benke Attila Erdészeti Tudományos Intézet Kulcsszavak: nemesnyár, akác, füzek, termőhely, hozam Jogszabályi előírás alapján [45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet] sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvény kizárólag fekete nyár, fehér nyár, rezgő nyár, szürke nyár, fehér fűz, kosárkötőfűz és fehér akác fajokból, illetve a belőlük levezethető fajtákból létesíthető. Bár az ültetvényekben felhasználható fajok száma kevés, eltérő termőhelyi igényük folytán általuk változatos termőhelyek hasznosíthatóak. A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága adatai alapján az energetikai ültetvények területe hazánkban 2012 végén összesen 2338,03 hektár volt (NÉBIH, 2012). Az ültetvények által elfoglalt terület fafajmegoszlását az 1. ábra szemlélteti (a fajok megnevezése alatt az általuk elfoglalt, hektárban mért terület nagysága, illetve azok területaránya látható). [caption id="attachment_5257" align="aligncenter" width="600"]

1. ábra Az energetikai ültetvények fafajmegoszlása Magyarországon 2012-ben[/caption] A Magyarországon erdészeti és energetikai, illetve kizárólag energetika céllal bejelentett nyár, fűz és akác fajták száma összesen 117 (NÉBIH, 2013). A nyilvántartott fajok fajtaszám szerinti megoszlását a 2. ábra szemlélteti. [caption id="attachment_5256" align="aligncenter" width="600"]

2. ábra A Magyarországon nyilvántartott nyár, fűz és akác fajták száma (db)[/caption] Az ábra alapján jól látható, hogy legnagyobb fajtaszámmal a nemesnyárak képviseltetik magukat a hazai fajtaválasztékban. Bár a kiemelkedő fajtaszám nem kizárólag ennek következménye, általánosságban elmondható, hogy a fás szárú energetikai ültetvények telepítésére rendelkezésére álló területek hasznosítására leginkább a nemesnyárak alkalmasak. Nemesnyáraknak elsősorban a fekete nyárak (Aigeiros) és a balzsamos nyárak (Tacamahaca) szekciójába tartozó nyárfajok fajon belüli és fajok közötti spontán és mesterséges hibridjeit tekintjük. A legelterjedtebbek közülük is az amerikai fekete nyár (Populus deltoides Marsh.) európai fekete nyárral (Populus nigra L.) alkotott hibridjei, az úgynevezett euramerikai vagy kanadai nyárak [Populus × euramericana (Dode) Guinier]. A nemesnyárak a termőhellyel szemben igényesek, intenzív növekedésre elsősorban a jó vízellátottságú, tápanyagban gazdag, mély termőrétegű talajokon képesek. eloadas5

Ugyanakkor bizonyos feltételek teljesülése esetén, elviselik az egyes termőhelyi tényezők kedvezőtlenségét is (például megfelelő vízellátottság esetén a termőréteg magasabb mésztartalmát, mély, középkötött termőréteg esetén az időszakos szárazságot). Utóbbi tulajdonságuk miatt a felhasználható fajok közül a leginkább alkalmasak sarjaztatásos technológiával művelt energetikai ültetvények telepítésére (ezt jól szemlélteti az 1. ábra fafajmegoszlása is). A 3. ábra egy közepes nyártermőhelyen (gyertyános-tölgyes klímában lévő, többletvízhatástól független, vályog fi zikai féleségű, mély termőrétegű öntés erdőtalaj) létesített energetikai kísérlet 2 éves korban mért hozamadatait szemlélteti atrotonnában. Az ábrán jól látható, hogy az adott ökológiai feltételek mellett a nemesnyárak jelentősen magasabb biomassza produkcióra lépesek a fehér fűzhöz és az akáchoz képest. [caption id="attachment_5255" align="aligncenter" width="600"]

3. ábra Bajtienergetikai kísérlet 2 éves hozamadatai atrotonnában[/caption] Az energetikai felhasználásra alkalmas fűz fajták választékát, a jogszabályi előírásnak megfelelően, fehér fűz (Salix alba L.) és kosárkötőfűz (Salix viminalis L.) fajták, valamint a kosárkötőfűznek egyéb fűz fajokkal [rekettyefűz (Salix cinerea L.), mandulafűz (Salix triandra L.), Salix schwerinii E. Wolf ] alkotott hibridjei alkotják. A fehér fűz melegkedvelő, vízigényes faj, amely elsősorban a jó vízellátottságú, laza öntéstalajokat részesíti előnyben (Gencsi et Vancsura, 1997). Mészkedvelő, a tartós elárasztást is elviseli, ha a víz oxigénben gazdag, a tartós aszályt viszont csak abban az esetben, ha gyökere a talajvizet eléri. A kosárkötőfűz szintén vízigényes, elsősorban a tápanyagban gazdag, időszakosan vízzel borított hordaléktalajokon érzi jól magát. A fehér fűzhöz hasonlóan mészkedvelő faj. Mindkét fűzre jellemző tehát a magas vízigény; kiváló növekedésű energetikai ültetvényeket e fajokból származtatott fajtákkal olyan termőhelyeken lehet létesíteni, melyek legalább időszakos vízhatás alatt állnak. A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) Észak-Amerikából származó, hazánkban az 1700-as években meghonosított fafaj, amely a legjelentősebb állományalkotó fafajaink közé tartozik. Alföldi területeken jelentősége meghaladja az országos mértéket, mert olyan termőhelyeken biztosítja a folyamatos erdőborítottságot, a gazdaságos fatermesztés lehetőségét, ahol más fafajokkal sikertelen lenne az erdőtelepítés vagy az erdőfelújítás. eloadas4

A fafaj energetikai hasznosítását számos kedvező tulajdonsága segíti. Visszaszerző képessége kiváló, tuskó és tősarjról egyaránt jól újul. Szárazságtűrésének köszönhetően csapadékban szegény, többletvízhatástól független alföldi területeinken, ahol szántóföldi művelésre gazdaságosan már nem hasznosítható termőhelyek találhatóak, egyedüli lehetőségként vehető figyelembe energetikai ültetvények telepítésénél. Gyökerein szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok segítségével gyenge tápanyagellátottságú homoktalajainkon is megfelelő növekedést mutat.Fiatalkori gyors növekedése alkalmassá teszi rövid vágásfordulóval – 2-5 éves vágásciklus – történő kezelését. Fényigénye magas, ezért a megfelelő hozamot biztosító, és a fényhiány miatti tő- és hajtáspusztulást minimalizáló telepítési hálózat kialakítása kiemelten fontos (Csiha et al. 2011). A 4. ábrán egy akác hálózati kísérlet 2 éves, atrotonnában mért hozamadatai láthatóak. [caption id="attachment_5254" align="aligncenter" width="601"]

4. ábra Fehér akác hálózati kísérlet 2 éves hozamadatai atrotonnában[/caption] Irodalomjegyzék: Gencsi L. – Vancsura R. (1997) Dendrológia – Erdészeti növénytan II. Mezőgazda Kiadó, pp. 386-400. NÉBIH (2012) http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_ igazgatosag/kozerdeku_adatok/adatok NÉBIH (2013) http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/novterm_ig/ szakteruletek/kerteszet_erdeszet_szap/erdeszeti_energ_szap/jogszab_anyag/ tajekoztatok/energia.html Csiha I. – Rédei K.–Kamandiné Végh Á.– Keserű Zs. –Rásó J. (2011) Fás szárú energetikai ültetvények termesztéstechnológiai fejlesztése Kelet-Magyarországon. Környezettudatos energiatermelés és felhasználás. II. Környezet és Energia Konferencia, Debrecen. pp. 54-59. „Ez a tanulmány a Környezettudatos energia hatékony épület című TÁMOP 4.2.2.A 11/1/KONV-2012-0068 számú projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásával valósult meg.” Forrás: Dendromassza alapú energiaforrások című kiadvány (2013) Az alábbi kapcsolódó előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon a "Faenergetika napjainkban" konferenciáról: - Dendromassza hosszútávú biztosítása gyorsan növő fafajokkal – ELOLVASOM >>> - A hazai faenergetikai potenciál elemzése – ELOLVASOM >>> - Az ültetvények létesítésének termőhelyi és technológiai kérdései - ELOLVASOM >>> - A fatüzelés energetikai és környezetvédelmi összefüggései - ELOLVASOM >>> - A dendromassza alapú pelletálás energiaszükségletének csökkentésére irányuló kutatások - ELOLVASOM >>> (Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)