Vadbiológia kategória cikkei

Már a Buda környéki erdőkben is van aranysakál (+Videó)

A Buda környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először magányos aranysakálokkal a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei. Mára bizonyos lett, hogy az őshonos állatfaj ismét stabilan jelen van a főváros környéki erdőkben is. Az emberre veszélyt nem jelentő, közepes testű emlős ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel a Parkerdő által kezelt területeken.Tovább >>>

Vadgazdálkodási konferencia is lesz a FeHoVa második napján (+Részletes program)

Február 19-én, a FeHoVa vadászati kiállítás második napján vadgazdálkodási konferenciát rendeznek „A vadgazdálkodás időszerű kérdései” címmel. Szó lesz az apróvad-gazdálkodás kihívásairól, a zöldítésről, az agrár-erdészeti rendszerek vadgazdálkodási vonatkozásairól és nagyvad-állomány növekedéséről is.Tovább >>>

Kezdődik a Szalonka Monitoring Program

A 2016. évi szalonka monitoring első megfigyelési időpontja február 13-ára, szombatra esik. Tekintettel az enyhe télre, az itt áttelelt madarakból akár még észlelhetnek is monitorozók. A programot az elmúlt évben hirdette meg ismételten az Országos Magyar Vadászati Védegylet azzal a céllal, hogy folytassa az erdei szalonka tavaszi vonulásának kutatását.Tovább >>>

Veszett rókát találtak Szerencsen!

Veszettség vírusát mutatta ki egy Szerencsen őrkutyák által megfojtott rókában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága. A veszettség az egyik legveszélyesebb zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség, ezért a hatóság ezúton is és ismételten felhívja a figyelmet a megelőzést szolgáló vakcinázás és a vadakkal szembeni körültekintő viselkedés fontosságára!Tovább >>>

Veszett rókákat találtak az erdélyi Hunyad megyében

Ideiglenesen betiltották a kutyás vadászatot Hunyad megye területén, miután az Állategészségügyi Igazgatóság (DSVSA), hat rókatetemben talált veszettségre utaló kórokozót. – Az idei év első heteiben 124 rókát lőttek ki Hunyad megye területén. Valamennyi esetében elvégeztük a laboratóriumi vizsgálatokat, és eddig hat állat vérmintájában mutatták ki a veszettséget okozó vírust.Tovább >>>

Keserű pirulák vadgazdálkodásunkban - III. rész: Bioindikátorokra alapozott alkalmazkodó gazdálkodás

Az előző cikkben igyekeztem rávilágítani azokra a tényezőkre, amik a vadgazdálkodási célokat befolyásolják. A jelenlegi nagyvadgazdálkodási gyakorlat eszköztára nagyjából kimerül az állományapasztás lehetőségében, amivel vagy akar élni a gazdálkodó, vagy nem (HAJDU 2015/a). Meggyőződésem, hogy ha megoldást szeretnénk találni a kialakult, vélt vagy valós problémáinkra, akkor nem a meglévő módszereink között kell kutakodnunk. Ezért kezdjünk tiszta lappal, vizsgáljuk azokat a tényezőket, melyek az erdő-, mint élőhely együttes esetében a vadgazdálkodást meghatározhatják.Tovább >>>

Barcogás a barcsi erdőkben (KÉPEK)

Míg szeptemberben a gímszarvasok bőgésétől hangosak az erdők, addig októberben a dámszarvasok (Dama dama) veszik át a főszerepet. Az MTI fotós összeállítása a dámbikák barcogásáról a SEFAG Zrt. barcsi erdészetének területéről 2015. október 20-án.Tovább >>>

Keserű pirulák a vadgazdálkodásunkban - I. rész: Miért nem kérünk szaktanácsot?

Mik is azok a keserű pirulák? Azok, amelyeket le kell nyelnünk, ha tetszik, ha nem. És általában nem tetszik, mert nem finom, és már csak akkor kerülnek elő, amikor komoly tüneteket kell kezelni. Az előidéző okokat gyakran látjuk, csak nem foglalkozunk vele, egészen addig, amíg a tünetek oly annyira el nem hatalmasodnak, hogy előkerülnek azok a bizonyos pirulák.Tovább >>>

A felelős vadgazdálkodásról folytattak eszmecserét

A vadásztársadalom és az állat-egészségügy közös feladata, hogy minél nagyobb arányban kerülhessen a fogyasztók asztalára jó minőségű, ellenőrzött magyar vadhús – fogalmazott „A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései” című konferencián Zsigó Róbert.Tovább >>>

Siketfajd - A havasok és hegyvidékek madarai

A 30-39 cm-es fajdok 18 faja az északi félteke mérsékelt és hideg övezeteinek lakói – közeli rokonai az igazi tyúkoknak. A csüdjük tollas, ezzel is védekeznek a hideg ellen. Egyes fajok úgy dacolnak az északi hideggel, hogy beássák magukat a vastag rétegű hóba. Nem süppednek, mert ujjaikon elálló karom-oldalnyúlványok, peremek, tollak vannak, melyek a talpfelületet jelentősen kiszélesítik. Télen gyakran nincs más táplálékuk, csak a nehezen emészthető fenyőtű, ezért vakbelük legalább fél méter hosszú.Tovább >>>

Szemethy László: A mezei nyúl szaporodása mutatja majd meg a zöldítés sikerét

A mezőgazdasági területek ökológiai állapotának mérésére a mezei nyúl állományának természetes változását alapul véve dolgoz ki modellt a VadVilág Megőrzési Intézet, a mérési módszer támpontul szolgálhat majd az EU megújított közös agrárpolitikája által előírt zöldítési program teljesítésének igazolására is - mondta az intézet vadbiológusa az MTI-nek.Tovább >>>

A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2014. évi őszi Kutatói Napján “A vaddisznó területhasználata és aktivitása egy síkvidéki élőhelyen” címmel tartottak előadást a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársai. Ennek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.Tovább >>>

A klímaváltozás miatt összemennek a alpesi zergék

A klímaváltozás miatt összemennek az alpesi zergék - derítették ki brit kutatók. A Durhami Egyetem tudósai szerint a hőmérsékletváltozás hatással van az alpesi zergék táplálkozására, és ezáltal méretükre is.Tovább >>>

Csökken a vadonélő fácánállomány

A hazai vadgazdálkodás legfontosabb apróvadmadara a fácán, vadonélő állománya azonban negyedével csökkent az elmúlt két évtizedben.Tovább >>>

Az európai medvék negyede Erdélyben él

Az európai medvék egynegyede Kovászna, Brassó és Hargita megyékben él. Ez derül ki a legújabb felmérésből, amelyet erdész és környezetvédelmi szakemberek végeztek.Tovább >>>

<< < 3. / 4. oldal > >>