Csökken a vadonélő fácánállomány
A hazai vadgazdálkodás legfontosabb apróvadmadara a fácán, vadonélő állománya azonban negyedével csökkent az elmúlt két évtizedben.
A vadgazdálkodók az 1970-es évek óta nagy mennyiségű – éves szinten több százezer – fácánt nevelnek mesterséges körülmények között, és engednek ki később a vadászterületekre. Ezek a madarak azonban gyakran nem rendelkeznek olyan ösztönökkel, mint a természetben nevelkedett társaik.
-A nevelések és a kibocsátások hatékonysága nem minden esetben felel meg a szakmai igényeknek, és ez gyakran kihat a vadon élő állományokra is – hívta fel a figyelmet Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.
A tanszéken az oktató vezetésével csaknem húsz éve folyik kutatás a tiszántúli fácángazdálkodásról, a vadonélő madár, etológiájáról és állománydinamikájáról. A tanszéken kidolgozott gyűrűzési módszerrel az ország több területén is mérték a zárttéri körülmények között felnevelt és később a vadászterületekre kiengedett fácánok mozgását, illetve azt, hogy közülük mennyien lesznek vadászatok áldozatai.
- A vizsgálatok eredményei rámutattak arra, hogy az intenzív módszerekkel, zárttéren felnevelt fácánok csak kis arányban alkalmasak a természetes állomány pótlására, mivel az őszi-téli vadászatokat túlélt fácántyúkok 70 százaléka nem költ, és így nem vezet csibét sem tavasszal – magyarázta a szakember.
Az utóbbi húsz évben egyre kevesebb vadásztársaság foglalkozik zárttéri fácán kibocsátással. Hajdú-Bihar megyében 65 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 90 százalékkal csökkent a mesterségesen nevelt és kibocsátott fácán állomány, mert költséges. Ráadásul a vadászok gyakran nem tudnak annyi madarat visszavadászni, mint amennyit felneveltek.
Ráadásul a róka, illetve a tojásokra és csibékre veszélyt jelentő vaddisznó elszaporodása miatt, a korábban fácánban gazdag területeken alig hallunk tavasszal dürgő kakasokat. A szélsőséges időjárás is hatással van a szaporulatra. Az extrém csapadékos időszakokban eláznak a fészkek, vagy elmossa a csibéket a víz, aszályos időben pedig gyakran szomjan halnak a kicsik. A szakember szerint ezért ilyenkor csökkenteni kellene a vadászható fácán mennyiségét.
(Debreceni Egyetem - haon.hu)
