Őshonos erdők születnek a Maros-ártérben

Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
2018.08.29.
Kategória: Kiemelt, Erdőhírek, Erdővédelem
Forrás: 55368

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság őshonos fafajokkal váltja fel az idegenhonos fajokat a Maros folyó hullámterében. Az erdőfelújítási munkák az ezredfordulón kezdődtek és lassan a befejezéshez közelednek. A Maros hullámterében az 1980-as években telepítettek be több száz hektárt nemes nyarakkal.

Őshonos erdők születnek a Maros-ártérben

h i r d e t é s

"A nemes nyarasok meglehetősen szegényes élőhelyek, éppen ezért a természet védelméről szóló törvény sem engedi, hogy újra ezek a fafajok kerüljenek a nemzeti parki területekre. Ezért tehát őshonos fafajokkal - szürke nyárral, fekete nyárral, magyar kőrissel és kocsányos tölggyel - végzünk erdőfelújításokat" - áll a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közleményében. A hullámterekben nem könnyű az erdőterületek felújítása, mert (főleg a nemes nyarasok alatt) nagy mennyiségű gyalogakác szaporodott el, s egyéb inváziós fafajok, például a zöld juhar és az amerikai kőris is nagy területeken van jelen. A facsemeték elültetése után még évekig ápolni kell ezeket az erdőket. A csemeték körül kaszálást kell végezni, a sorok közötti területet pedig munkagépekkel rendben tartani.

"Mivel a hullámtér mélyebb részeit gyakrabban elönti a folyó, oda elsősorban füzeket ültettünk, amelyek jól bírják a vizet" - ismertük meg a részleteket. A magasabban fekvő részekre kőrisekkel tarkított nyarasokat, illetve kocsányos tölgyeket telepítettek, míg az erdők színesítésére szileket, juharokat és őshonos cserjéket is ültettek. (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyomán)