Napról-napra nagyobb veszteség – Az állami- és a magánerdőkben is leállt a munka az árvíz miatt

Országszerte megduzzadtak a folyók, a múlt héten többek között a Rába, a Sajó, az Ipoly, a Zagyva, a Körösök és a Tisza árteréből is mentették a fát az erdőgazdálkodók. Az igazi kár azonban nem is közvetlenül a kint hagyott rönkökben jelentkezik, hanem abban, hogy március 15-ig sok helyen már nem is lehet rámenni a területekre, utána pedig a természetvédelmi szabályok nem engedik a munkavégzést. Így aztán a fakitermelők és a magán-erdőgazdálkodók egy része kényszerből a szezont 1-1,5 hónappal korábban zárta le, de jóval kevesebb a munka az állami erdőgazdaságok néhány erdészeténél is.

h i r d e t é s

Nem az árvíz okozza az igazi problémát A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Ártéri Erdőbirtokossági Társulat szinte teljes területe a nevéből fakadóan a Tisza árterén található, így erdeik nagy része jelenleg víz alatt van. „Március 15-ig most lenne az az időszak, amikor fakitermelést tudnánk végezni, ám az áradás miatt legközelebb csak szeptemberben juthatunk fához. Mivel addig alig lesz árbevételünk, így nagy kérdés, hogy miből fogjuk kifizetni az embereinket” – mondta el az Erdő-Mezőnek a társulat elnöke, Luzsi József, aki a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) vezetői pozícióját is betölti. „Mostanra szinte minden területünk víz alatt van, amennyi fát csak tudtunk, azt mind kimentettük” – számolt be a magánerdős szakember a jelenlegi helyzetről, majd hozzátette: dolgozni már az árvíz előtt sem tudtak, január végétől ugyanis a rengeteg eső miatt fel volt ázva a talaj, így nem lehetett elvégezni a szükséges munkákat, és március közepéig ebben vélhetően nem is lesz változás. „Kiesett másfél hónap, de ehhez még majdnem kettőt hozzá lehet adni, mivel a pangó víz még hetekig megakadályozza az erdőművelési munkálatokat is”. [caption id="attachment_26954" align="aligncenter" width="600"]

Áll a víz az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat területén - Fotó: Ágoston Gyula[/caption] A területen a tavaszi ültetéshez tízezernél is több gödör ki lett már fúrva, amelyeket most az áradás betemet, így rengeteg munka ment kárba, aminek újbóli elvégzése óriási költséget ró a magán-erdőgazdálkodóra. A megrendelt csemete is kárba veszhet, ha pedig a terület elgyomosodik, annak rendbetétele újból több tízezer forintos hektáronkénti többletköltséget hozhat magával. „Nem tehetünk semmit, az erdőgazdálkodónak tűrnie kell, hogy a Tisza kárt okoz számára. A legnagyobb probléma nem is ezzel van, hiszen ezt már megszoktuk, ezzel számolunk. Az igazi gond az, hogy napjainkban olyan térbeli és időbeli korlátozások sújtanak bennünket, ami miatt nem végezhetjük el más időpontban a most elmaradó munkákat” – hangsúlyozta Luzsi József, aki hozzátette, hogy az idei tervet ugyan ősztől még teljesíthetik, ám akkor nagyon rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű fát kell kitermelniük. Mivel pedig más is hasonló helyzetben van, így ez a fa árára is rányomhatja a bélyegét. [caption id="attachment_26956" align="aligncenter" width="600"]

Mennyi fát lehetett, annyit kimentettek a területről - Fotó: Ágoston Gyula[/caption] Arról viszont már inkább nem kérdeztük a szakembert, hogy mi lesz akkor, ha hasonlóan csapadékos lesz az időjárás ősszel is.. NEFAG: Ahol nincs árvíz, ott sem lehet dolgozni a sár miatt Szintén súlyos problémát jelent az árvíz az állami erdőkben is, ahol több fakitermelő brigád munka nélkül maradt az időjárás miatt. A NEFAG Zrt. erdeinek egy jelentős része közvetlenül a Tisza mentén fekszik, amelyek többsége ráadásul Kiskörétől Szolnokig védett terület. Ezekből az erdőkből a fakitermelők március 15-től szintén kiszorulnak, ám a folyó vízszintjének emelkedése miatt a favágás jóval előbb befejeződött. „Ez az áradás nagyon érzékenyen érint bennünket. Tiszapüspöki környékén, Besenyszög-Szórópuszta területen termeltünk, amit azonban már két hete be kellett fejeznünk. A múlt héten próbáltuk a fát menteni, de a sok eső miatt a saras utakon ez sem volt hatékony, így némi rönk bent maradt a területen” – mondta el az Erdő-Mező kérdésére Donkó Károly, a NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészetének erdészeti igazgatója. Hozzátette: az ártéren hagyott faanyagot összedrótozták, lekötözték, és mivel szerencsére nem lesz akkor a vízszint, mint amennyit előre jósoltak, így várhatóan a kitermelt fa épségben megússza ezt az időszakot. [caption id="attachment_26955" align="aligncenter" width="600"]

Árvíz és sár nehezíti a munkát a Tisza mentén - Fotó: Ágoston Gyula[/caption] A nagyobb kárt a NEFAG Zrt. esetében is az jelenti, hogy nem tudnak dolgozni. „Nagy lesz a veszteség, mert ezeken a területeken sok nyárfát termelünk, és negyedévente be voltak ütemezve, hogy a végére érjünk. Azt tudtuk, hogy március 15-ével a védett területekről kiszorulunk, de ennek az egy hónapnak az elvesztése súlyosan érint bennünket. A fűrészüzemek, hámozóüzemek várják az alapanyagot, amit ígértünk” – emelte ki Donkó Károly, aki hozzátette: a szükséges faanyag-mennyiséget le tudják majd szállítani, mert egy délebbi, cserkeszőlői területen lehet dolgozni, illetve a „homoki erdészeteik” is besegítenek, de több fakitermelő brigádon ez sem segít. „Januártól nagy erőkkel termeltünk a Szolnoki Erdészetnél, volt, hogy egyszerre 6 brigád dolgozott az erdőkben. Most viszont mindössze egynek tudunk munkát biztosítani” - hívta fel a figyelmet a Szolnoki Erdészet szakembere. A szigorú szabályoknak és az időjárásnak köszönhetően tehát öt brigád megélhetése került veszélybe, hiszen a tervezetthez képest is több mint egy hónappal rövidült meg a szezonjuk. A helyzetet súlyosbítja, hogy ahol nem az áradás jelenti a problémát, ott az elmúlt időszak heves esőzései miatt a talaj annyira fel van ázva, hogy azokon szintén képtelenség dolgozni. [caption id="attachment_26952" align="aligncenter" width="600"]

Belvízzel borított erdő Nagykanizsa határában - MTI Fotó: Varga György[/caption] Donkó Károly az időjárás kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a faanyagot ebben a sárban, fagy nélkül elő kell közelíteni, ami köbméterenként 1180 Ft-os többletköltséget jelent, ráadásul a talajnak sem tesz jót, hogy a kamionok nem tudnak bejutni a vágástér közvetlen közelébe. Az árvízzel sújtott területekre a NEFAG Zrt. szakemberei és vállalkozói hivatalosan csak szeptember 1-jétől térhetnek vissza, ám az erdészeti igazgató bízik abban, hogy ha nem lesz a területen kiemelt védett érték, akkor 2-3 héttel előbb is megkapják a zöldhatóság engedélyeit, és már augusztusban újra megindulhat a termelés. KAEG: A Szigetköz élővilága hozzászokott az árvizekhez Nem csak a Tisza áradása okoz problémát az országban, hiszen az Erdő-Mező több olvasója is a legkülönbözőbb helyszínekről jelezte, hogy az elmúlt napokban a víz elől mentették a fát. Szintén sok helyen áll a fakitermelés a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. több erdészeténél is. A KAEG-nál azonban a legtöbb esetben nem az árvíz, hanem a sok eső, és az utána megmaradó sár a hátráltató tényező. „Mind a négy erdészetünk esetében elmondható, hogy komoly a kár, hiszen sok esetben nem tudunk az erdőkben dolgozni, több fakitermelő brigádunk is munka nélkül maradt már március 15. előtt is” – mondta el az Erdő-Mező kérdésére Szilágyi Annamária közönségkapcsolati megbízott. [caption id="attachment_26947" align="aligncenter" width="600"]

A korábbi árvizek egyike a KAEG Zrt. területén[/caption] Az állami erdőgazdaság területén, a Szigetközben egyébként az árvíz természetes jelenségnek számít – mindaddig, amíg az a töltéseken belül marad. Az élővilág ehhez nagyrészt alkalmazkodott, sőt tulajdonképpen szüksége is van rá, hiszen e nélkül az élőhely átalakulna. „Természetesen egy-egy rendkívüli árvíz az utakban, kerítésekben, egyéb erdei létesítményeinkben és a fiatal erdősítésekben is jelentős károkat okozhat” – mondta el Szilágyi Annamária. Bár a Szigetköz állatvilága nagyrészt hozzászokott az árvizekhez és azok ilyenkor magasabb fekvésű területeken vészelik át az áradást, az első árvízi hírek hallatán a KAEG Zrt. szakemberei azonnal fokozott etetésbe kezdenek, hogy a vadállomány egy jelentős részét átszoktassák a biztonságosabb részekre. [caption id="attachment_26949" align="aligncenter" width="600"]

A korábbi árvizek egyike a KAEG Zrt. területén[/caption] „A károk tekintetében mindig nyitott kérdés, hogy a lefolyástalan területekről mennyi idő alatt fog elszivárogni, elpárologni a visszamaradt víz. Ez azért lényeges, mert ezen múlik, hogy a faállományban és általában az erdő növényvilágában mekkora lesz a pusztulás” – tette hozzá Szilágyi Annamária, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a vad védelme szempontjából a legfontosabb tanács, hogy egy-egy árvíz alkalmával a lakosság ne próbáljon meg segíteni az állatoknak, mert azzal sok esetben csak rontanak a helyzeten. A legjobb, ha eltávolodunk a helyszíntől, és elbújunk, hogy vad ki merjen jönni a partra. (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)