Mi lesz veletek „szántóból lett” tölgyesek?
Az NVT-s tölgyesek befejezhetőségének vizsgálata országszerte megkezdődött - közölte honlapján a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. A MEGOSZ tájékoztatása szerint az eddigi, 2015. évi ellenőrzési eredmények rendkívül szomorú képet mutatnak, hiszen a 10. évükbe lépett tölgyesek jelentős része, több mint egyharmada „bukott meg” a szemlék során.
„Ezeken a területeken – a támogatási rendeletben szereplő feltételeknek megfelelően – az eddig felvett valamennyi támogatást, a jegybanki alapkamattal növelt összeggel együtt vissza kell fizetni és az adott gazdálkodó elveszíti minden további támogatási jogosultságát is az érintett terület vonatkozásában" - olvasható a MEGOSZ tájékoztatójában.
Mit kell, és mit lehet tenni a kialakult helyzetben azoknak az erdőtelepítőknek, akiknek a tölgyese rövidesen vizsgálat alá kerül?
Nagy Józsefnek, a NÉBIH osztályvezetőjének az alább olvasható cikke, amely a MEGOSZ honlapján jelent meg, pontosan megadja ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Mi lesz veletek „szántóból lett” tölgyesek?
Nagy József - osztályvezető, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében 2004 és 2007 között közel 40 000 hektár erdőtelepítés készült el az Európai Unió támogatásával. A telepítésbe bevont terület több mint egyharmadán az erdőgazdálkodók tölgy-bükk főfafajú célállományokat valósítottak meg. Sokszor felmerült már a kérdés, hogy ezt vajon a termőhelyi adottságok is indokolták-e? Támogatási oldalról azonban ennél sokkal konkrétabb problémákkal is szembe kell nézniük az idei évtől a gazdálkodóknak.
A NVT- Mezőgazdasági területek erdősítése volt az erdészeti ágazat számára közvetlenül elérhető, elsőként meghirdetett Uniós forrású támogatás. A támogatási kérelmek beadására már 2004 szeptemberétől lehetőség nyílt, az első kifizetési kérelmet pedig már 2005. március 29-én postára adták. Azóta eltelt tíz esztendő!
Ahogy arra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága már 2012 júliusában igyekezett felhívni a figyelmet (Nagy –Holl, 2012), a támogatási rendelet adta szűk keretek miatt ezek a telepítések folyamatos odafigyelést igényelnek az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok részéről. A 132/2004. (IX.11.) FVM rendelet (támogatási rendelet) megalkotásakor még a jogalkotó igen bátran vésett kőbe feltételeket a távolinak tűnő jövő tekintetében. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság a programokban rögzített szabályozást és így áttételesen az azon alapuló rendeleteket nem engedi módosítani egy támogatási időszak lezárását követően. Vagyis, - ahogy arról a korábbi cikk is beszámolt – nincs lehetőség a támogatási rendeletben meghatározott feltételrendszer egyszerűsítésére, életszerűbbé tételére.
Néhány fontosabb szabály a teljesség igénye nélkül:
- Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény IV. fejezetének, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet erdőtelepítésre, fásításra vonatkozó rendelkezéseinek teljesülése, -> ennek kell megfelelni támogatás szempontjából a befejezésnél
- A jóváhagyott telepítési tervben rögzített feltételektől való bárminemű eltérést a terv módosításának egyidejű benyújtásával az ügyfél előzetesen köteles írásban bejelenteni az illetékes erdészeti hatóságnak, mely a terv módosításának engedélyezéséről határozatban dönt. -> azt és annyit ültettünk az erdőbe, ami a tervben van? Célállomány egyezik? Ha nem, időben egyeztettem a hatósággal a tervezett eltérést? Jóváhagyták?
- A szakmai feltételek teljesítését az erdészeti hatóság a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele. -> nem csak az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőriz rendszeresen ezeken a területeken.
- A támogatási időszakot követően 5 éven belül (legfeljebb 20 + 5 év) az erdészeti hatóság helyszíni szemlét tarthat. Amennyiben ennek során azt tapasztalja, hogy a támogatási céltól eltértek, úgy erről értesíti az MVH-t.
- Az erdőgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a szakmai ellenőrzésekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak. -> nagyon fontos, hogy a származási igazolásokat a 2007. évi XVII-es törvényben előírt 8 éves időszakon túl is megőrizzék a saját érdekükben
- A tölgy-bükk, egyéb kemény lombos, és egyéb lágy lombos célállománytípusok (természetszerű elegyes erdők) támogatásának feltétele, a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a és az elegyfajok minimum 20, maximum 30%-os arányának megléte. Indokolt esetben
- a természetvédelmi, illetve az erdészeti hatóság előírásai alapján - az előző feltételektől el lehet térni, de ebben az esetben az alacsonyabb támogatási értékű célállománytípusba kell sorolni az erdősítést. -> fő szabály szerint elegyetlen állomány nem támogatható. Tölgy-bükk főfafajú sem.
- Az elegyfafajokat az erdőrészlet területén egyenletes eloszlásban kell elhelyezni. -> fő szabály szerint tehát tömbös elegyítés nem lehet a területünkön. A támogatási rendelet 23. §-ban foglaltak miatt ezekre az erdőtelepítésekre a befejezés tekintetében
– kizárólag támogatási szempontból – nagyon egyedi szabályozás került kialakításra. Közérthetően arról van szó, hogy az 1996. évi erdőtörvény előírásait alapul véve a tölgy-bükk főfafajú erdősítéseket legkésőbb (az első kifizetési kérelem benyújtásának éve már az első év) követő 10. évben be kell fejezni, minden más célállományt pedig már a 6. évben.
A befejezhetőség tényét a területileg illetékes erdőfelügyelőnek kell megállapítania. A nem befejezhető erdőrészletekről külön szemlejegyzőkönyv készül, melyek további ügyintézését a MVH végzi. Ennek oka, hogy a nem befejezhető részletek után a korábban támogatásra jogosultnak kötelessége az első kivitelhez, az ápoláshoz korábban már felvett támogatást a jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetni, egyúttal minden további támogatási jogosultságát elveszti. Ez a jövedelempótló támogatási jogosultság megszűnését is jelenti.
A visszafizetési kötelezettség ilyen hosszú idő távlatából roppant nagy terhet ró azokra, akik nem figyelték kellő éberséggel a telepítéseik állapotát, esetlegesen magával a feltételrendszerrel sincsenek tisztában.
Az 1. számú ábra szemlélteti, hogy a jövőben milyen ütemben várható ezeknek a területeknek a befejezése. Ebből az is látszik, hogy a 2015-ös esztendő még csak a probléma előszobája.
1. számú ábra A tölgy-bükk főfafajú telepítések várható befejezése (Készítette: Nagy József)
A hatósági ellenőrzések 2015-ben nagyságrendileg 2000 hektár befejezési kötelezettséggel terhelt tízedik éves, jellemzően tölgy főfafajú telepítést érintettek. Ebből 755,09 hektáron állított ki
szemlejegyzőkönyvet a hatóság a „nem befejezhetőségről”. Ez több mint az ellenőrzött terület egyharmada.
A nem befejezhető erdőrészletek elhelyezkedését a 2. számú ábra szemlélteti.
2. számú ábra Nem befejezhető 10. éves tölgy telepítések (Készítette: Nagy József)
A helyzetet árnyalja, hogy sok esetben a „nem befejezhetőség” mögött valamikori vis maior esemény bekövetkezése áll. Ebben az esetben a támogatási rendelet azt mondja, hogy a vis maior káresemény bejelentésének elfogadásáról szóló MVH helyt adó, vagy részben helyt adó határozat jogerőre emelkedésétől számítva kell a befejezhetőséget teljesítenie a gazdálkodónak.
Ez azt jelenti, hogy az 1. számú ábrán jelzett befejezési görbe a valóságban nem ilyen lefutású lesz. A kezdődő csökkenő tendenciát majd egy újabb emelkedés követi 2019 után. Az érvényes vis maior kérelemmel rendelkező, egyszer már vizsgált területek az idő múlásával ismételten bekerülnek a látómezőbe és a hatóság ismételten vizsgálni kénytelen a befejezhetőséget. Ebből a körforgásból csak azok a területek kerülnek ki, ahol az ügyfél a káresemény bekövetkezése után jelezte az MVH felé, hogy nem kívánja folytatni a telepítést.
Itt a kínálkozó remek alkalom minden erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos számára, hogy a régi-új ismeretek birtokában szemügyre vegye erdejét!
(MEGOSZ)
