Magyar erdőmérnök hallgatók beszámolója a szlovéniai Winter Meetingről (+KÉPEK)

Az Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetsége (IFSA: International Forestry Students’ Association) ezúttal Szlovéniában látta vendégül az Európa számos országából érkező hallgatókat. Hazánkat Pintér Tamás és Deák István képviselte, akik az Erdő-Mezőnek egy részletes és érdekességekkel teli beszámolót küldtek. Írásukat természetesen szívesen közzé is tesszük!

h i r d e t é s

Winter Meeting 2016 Idén az Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetségének (IFSA: International Forestry Students’ Association) ljubljanai szervezete rendezte meg a már-már hagyománnyá vált VII. Winter Meetinget. A találkozón főleg közép- és dél-Európából érkeztek erdészdiákok, de Finnország és Törökország is képviseltette magát az összejövetelen, ezzel is növelve annak nemzetközi jellegét. A nyitóeseményen a szervezők ismertették a hétre tervezett programot, majd Janice Burns az IUFRO (International Union of Forest Research Organizations) bécsi kirendeltségének képviselője tartott előadást, amelyen hasznos ismeretekre tettünk szert a szervezet működésével, céljaival, rendezvényeivel kapcsolatban. Az 1892-ben alapított IUFRO a világ legnagyobb és legrégebbi erdészeti kutatóhálózata. Napjainkban 110 országban van jelen, több mint 15 ezer kutató a tagja, és 700 szervezettel áll kapcsolatban. A következő prezentációt Miha Krofla az egyetem nemzetközi szinten ismert és elismert munkatársa tartotta, amelyben bemutatta a szlovéniai ragadozógazdálkodás múltját, jelenét. Beszámolt a legmodernebb GPS-nyomkövető rendszerek működéséről, amelyet európai barna medvéknél alkalmaznak, és ebből kiderült, hogy a nőstény ivarú egyedek a horvát határ mentén, míg a hímek az ország középső területeit népesítik be, és csak szaporodás idején keresik fel a nőstényeket. Előadásából megtudtuk, hogy Szlovéniában a becslések szerint 500 európai barnamedve él. Ez a mennyiség túltartottnak számít, folyamatos a konfliktus a juhtenyésztők, és a természetvédők között. Utóbbi időkben a medvék már a falvakba is bemerészkedtek élelem után kutatva, ezért a hatóságok évente 75-80 kilövést engedélyeznek. Miha nemcsak a barna medve kutatásával foglalkozik, hanem a szürke farkas állományának alakulásával, a faj etológiájával is. A farkas-kutatás eredményei kimutatták, hogy minden falkát az alfa hím és alfa nőstény vezet, a falka többi tagja ezek leszármazottja. A múltban 15 db hiúzt telepítettek be Szlovéniába, az állomány nagysága manapság is hasonló érték körül ingadozik. Ezen a napon a délutáni programon Bled középkori várát látogattuk meg, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a festői szépségű tóra. Másnap Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a Triglav Nemzeti Parkba tettünk látogatást egy vezetett túrán. Kalauzunk a park munkatársa volt, akitől nagyon sok hasznos információt tudtunk meg a védett terület geológiájáról, flórájáról, faunájáról. [caption id="attachment_29590" align="aligncenter" width="600"]

A Triglav Nemzeti Park[/caption] A nap végén nemzetközi estre hívtak meg bennünket, amelyen megismerhettük egymás kultúráját, szokásait, ételeit. Mi a Selmeci hagyományokról, a waldenről meséltünk, amellyel nagy sikert arattunk a résztvevők között. Szerdán a Szlovén Erdészeti Szolgálat látta vendégül a konferencia résztvevőit. Először Szlovénia erdősültségéről, erdőgazdálkodásáról tartottak előadást. A terület 60%-át erdő borítja, ez mintegy 2 millió hektárt jelent. Az állomány 47%-a tűlevelű, míg a maradék 53%-ot lombhullató fák alkotják. Az élő fakészlet 289 m3/ha, az éves növedék 7,1 m3/ha. Az erdőknek több mint 300 ezer tulajdonosa van, 75% magán, 23% állami, és 2% közösségi tulajdon. Az átlagos területnagyság 2,6 ha. A következő előadásban a LIFE 2014-2020 program eddig elért céljairól, és további terveiről számoltak be, a harmadik előadás pedig a távérzékelési módszerek használatáról szólt. Ezen módszerrel egy drónra szerelt műszerrel lehet a faállomány magasságát, köbtartalmát, záródását felmérni. Az előadások után kiscsoportos problémamegoldó foglalkozáson, úgynevezett workshopon vettünk részt, amely során parkerdő-fejlesztéssel, erdei iskolák programjának összeállításával foglalkoztunk. Csütörtök a terepi programok napja volt, amely során a 2014-ben jégkár által érintett erdőket néztünk meg. [caption id="attachment_29594" align="aligncenter" width="600"]

Jégkár utáni erdőkép[/caption] A jég hasonló károkat okozott az ottani fenyőelegyes bükkösökben, mint hazánkban. Szinte alig-alig lehetett látni ép lucfenyőt (Picea abies). A láncfűrészes fakitermelési módról hirtelen kellett átállniuk a helyi erdészeknek a harveszteres kitermelésre, hogy a még épen maradt, illetve károsodott faanyagot időben ki tudják közelíteni, hogy a lehetséges szú gradációt elkerüljék. [caption id="attachment_29591" align="aligncenter" width="600"]

Szúkár a jégtörés után (Betűzőszú - Ips typographus)[/caption] Az erdőterületek 70%-a NATURA 2000-es terület, így csak hazai fajokkal történő felújítás jöhet szóba. A magas vadlétszám ellen 3-4 hektárt kerítenek be, ahol eredményesen fel tudják hozni a jegenyefenyőt is. Miután a fák kinőttek a vad szája alól, a kerítést természetesen elbontják. A délután folyamán Szlovénia legnagyobb tavához, a Cerknica-tóhoz tettünk lovaskocsis látogatást, amelynek érdekessége, hogy időszakosan kiszárad, ekkor a víz a földalatti karsztjáratokba húzódik vissza. Az utolsó napon Predjama várát néztük meg, amelynek különlegessége, hogy félig a hegybe épült. (4. kép) [caption id="attachment_29592" align="aligncenter" width="600"]

A Winter Meeting résztvevők Predjama váránál[/caption] Ezután az UNESCO listáján is szereplő Skocjan cseppkőbarlangot néztük meg. A találkozó végére nagyon sok hasznos terepi/gyakorlati, és elméleti ismerettel lettünk gazdagabbak, és új barátságok köttettek. Nemcsak az előadóktól, erdészektől, terepen dolgozó szakemberektől tanultunk sokat, hanem egymástól is. A svájci diákoktól például megtudtuk, hogy az országukban elsődlegesen nem a fa eladásából származó bevétel miatt erdősítenek, hanem a lavinaveszély elleni védekezés miatt, és az ebből közvetlenül származó értékek védelme a cél. Reméljük, hogy jövőre is tudjuk képviselni az országunkat, egyetemünket a következő Winter Meetingen, illetve az ehhez hasonló rendezvényeken. (5.kép) [caption id="attachment_29593" align="aligncenter" width="600"]

Az IFSA LC Hungary két magyar képviselője[/caption] Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak, akik nélkül nem lett volna lehetséges a részvétel! Köszönettel tartozunk: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. NEFAG Zrt. Zalaerdő Zrt. Nimród Vadászújság Pintér Tamás, Deák István, IFSA LC Hungary (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)