Heteken belül kiírják az erdőtelepítési támogatást – Gyakorlatban mutatták be az ipari faültetvények jelentőségét Sárosdon (+KÉPEK)

Az ipari faültetvények telepítéséről és azok ápolásáról tartott gyakorlati szakmai bemutatót március 22-én a Magyar Biomassza Szövetség és a Vadex Mezőföldi Zrt. Sárosdon, ahol az állami erdőgazdaság ezekben a napokban is nemes nyarat valamint akácot ültet ipari célokra. Mint kiderült, az erdőtelepítési pályázat néhány héten belül megjelenhet.

TELJES KÉPGALÉRIA A GYAKORLATI BEMUTATÓRÓL >>> NAGY IMRE SZAKMAI CIKKE AZ IPARI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉRŐL ÉS ÁPOLÁSÁRÓL >>> A rendezvény a sárosdi régi erdészeti műhelynél kezdődött, ahol több tucat erdész és erdőgazdálkodó jelent meg. „Amikor szerveztük ezt a rendezvényt, pesszimista voltam a létszámmal kapcsolatban, de végül sokan eljöttek” - kezdte köszöntőjét Majoros Gábor. A Vadex Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a társaságnak két helyen, Mezőfalván és Balinkán működik fűrészüzeme, ám ezekhez nem tudják megtermelni a szükséges alapanyagot, a saját erdőkből mindössze az igény 35-40 százalékát tudják kielégíteni. Ez az oka annak, hogy Sárosdon elkezdtek ipari faültetvényekkel foglalkozni, hiszen a cél az, hogy 10-12 éven belül ezek termőre forduljanak, és alapanyaggal lássák el a Vadex Zrt. fűrészüzemeit.

A rendezvényen jelen volt Glattfelder Béla, aki ezúttal a Magyar Biomassza Szövegség elnökeként köszöntötte a megjelenteket. „Ezt az alkalmat arra is ki szeretnénk használni, hogy a hatóságokat meggyőzzük arról, hogy a fa előállítása nem csak erdőben, de ültetvényekben is lehetséges” – utalt arra, hogy az ültetvényszerű fatermesztést ésszerűtlen szabályozásokkal nehezítik. Emlékeztetett, hogy ha valaki gyümölcsöst akar telepíteni, csak a jegyzőnek kell bejelentenie a szándékát, míg egy ipari faültetvénynél bonyolult az engedélyezési eljárás.

Glattfelder Béla saját példáját is felhozta: „Ha lesz támogatás, és nem lesz ennyire bonyolult, akkor a 80 hektáros földterületemen is faültetvényt szeretnék létrehozni. 36 hektáron akácot, a maradékon pedig nemesnyarat telepítenék. De ha ez az engedélyezési eljárás marad, ami most is létezik, akkor inkább csak ugaroltatni fogom a földet. Sok barátom gondolkodik hasonlóan, akik attól félnek, hogy ha ipari faültetvényt telepítenek, akkor erdőművelési ágba helyezik majd át a területüket” – fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy ezeknek az ültetvényeknek a jogi háttere még nincsen tisztázva.

Ipari faültetvények a gyakorlatban A köszöntők után terepi bejárás következett a Vadex Zrt. egyik sárosdi területén, ahol egy nemesnyár és egy akác telepítést vehettek szemügyre az érdeklődők. Mint kiderült, az ipari faültetvények esetében az első és legfontosabb lépés a termőhely-feltárás, ami alapján szakvélemény formálható: milyen fafaj milyen technológiával termeszthető eredményesen. Ha ez elmarad, akkor lehet, hogy a költséges telepítés után kiderül, a terület nem is alkalmas az megfelelő minőségű ipari fa előállítására. A telepítést és az ápolást a rendezvényen a Magyar Biomassza Szövetségtől Magyari Csaba és Győri Tibor mutatta be.

A nemesnyár esetében a gyökér nélküli csúcsrügyes karódugványokat a területen mélyfúrásos technológiával, 2 méter mélyre helyezik el. Egy nap alatt két géppel akár 2-3 hektáron is elvégezhető a munka. A szakemberek szerint a 3X3 méteres hálózat a magyar körülmények között indokolt, hiszen - például a fagyok miatt - jobb, ha csak később ritkítjuk az állományunkat. Abból viszont minden másodikat ki kell majd vágni.

Hazánkban és Európában egyaránt olasz klónokat használnak ipari faültetvények létrehozására. „A világ nagyjából 50 évvel előttünk jár ebben a műfajban” – mondta Magyari Csaba. Az előadásokból többek között az is kiderült, hogy a hámozási rönköt nem minden területen lehet előállítani, de raklap alapanyagot vagy fűrészrönköt is gyárthatunk az ültetvényekről lekerült faanyagból. A rendezvényen többször is elhangzott az az alaptézis, miszerint az ipari faültetvények működtetése sokkal inkább hasonlít a szántóföldi növénytermesztéshez, mint az erdőgazdálkodáshoz.

A gyakorlati bemutatón azt is megtudtuk, hogy az ültetvények életében nagy gondot jelenthet a vadkár, ám a bemutatott terület nem lesz körbekerítve, legfeljebb a törzsekre helyeznek majd vadhálót. Az ipari célú nemesnyár termesztése során az egyik legfontosabb feladat a nyesés, amely alapfeltétele a minőségi faanyagnak. Ezt már az egy éves ültetvényekben is el kell végezni, később egészen 6 méteres magasságig kell megtisztítanunk a törzset. A túlmetszés azonban veszélyeket rejt magában, így optimális mértéket kell tartani a metszés során. A vastag oldalágak levágása február-április idején kiemelten fontos, hiszen azok meghagyása esetén akár villásodás is történhet.

A megjelent érdeklődők között felmerült a kérés, hogy vajon ez a folyamat mennyire betanítható, ám a válasz szerint nem bonyolultabb, mint a szőlő metszése, és azt is el lehet végeztetni a munkásokkal. „Ha a nyesés és a levegőztetés, vagyis a tárcsázás megoldott, akkor nagyon szép állományokat fogunk kapni” – hangsúlyozták többször is a szakemberek.

Az akácot a területen mélyforgatásos módszerrel telepítik, itt a legnagyobb problémát a villásodás jelentheti. Az ilyen fákat a szakemberek szerint 5 éves korukra ki kell vágni. Jön a támogatás! De lesz elég? A gyakorlati bemutató után az erdészek, erdőgazdálkodók átvonultak Soponyára, a Vadex Zrt. Ökoturisztikai Központjába, ahol egy rövid tanácskozáson beszélhették meg az eddigi tapasztalatokat. A Miniszterelnökségtől Dr. Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár számolt be az ipari faültetvények telepítésének támogatásáról. Mint azt elmondta, a telepítés és az elsődleges kivitel valamint később az ápolási és fenntartási költségek is támogathatóvá váltak.

Újdonság, hogy plusz forráshoz lehet jutni mikorrhizált csemeték ültetésénél, ami első sorban a szarvasgombát érinti. Az ipari faültetvények telepítése esetében fontos, hogy 12 évig járni fog a SAPS támogatás, ami mellett a kieső mezőgazdasági jövedelmet is pótolják. A támogatás feltétele, hogy a pályázó jogszerű földhasználó legyen, de az állami erdőgazdaságok nem vehetnek részt benne. A területeket várhatóan nem kell erdőművelési ágba átsorolni, illetve lényeges pont, hogy a megtermelt fa több mint 50 %-át ipari célra kell értékesíteni, méghozzá 20 éven belül. A támogatás két célállományt jelöl ki: az akácot és a nemesnyarat, de a klónok nincsenek megszabva. Mezei Dávid előadásában elmondta, hogy az erdőtelepítési, így a faültetvények telepítésének támogatása néhány héten belül megjelenik.

A rendezvényen résztvevő erdőgazdálkodók problémaként vetették fel, hogy a pontozás során a jelen állás szerint a természetes erdők telepítése előnyt fog élvezni, így aki ültetvénytelepítésre pályázik, az hátrányba kerülhet. Ha a forrás nem lesz elég, és versenyhelyzet alakul ki, akkor az ipari faültetvények kerülnek hátrányba. Mezei Dávid ezzel kapcsolatban elmondta, hogy külön nem lehet elbírálni a két csoportot a pályázaton belül, inkább abban rejlik lehetőség, hogy a pontozás során - például a munkaigényesség miatt – kiegyenlítsék a két terület lehetőségeit. Ugron Ákos Gábor, az FM helyettes államtitkára a szakmai beszélgetés során felhívta a figyelmet arra, hogy bár sokan szeretnék, hogy szabadon lehessen létrehozni ipari célú fás szárú ültetvényt, napjainkban egyre szigorúbban kell igazolni a faanyag származását, ezért egy logikus engedélyeztetés vélhetően lesz a jövőben is. "Ez nem olyan, mint a kukorica" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

A tanácskozás során kiderült, hogy a jelenlegi erdőtörvény az ipari faültetvények fogalmát még nem tudja kezelni, de a módosításra már nem kell sokat várni, aminek egyik fontos pontja éppen az lesz, hogy az ültetvényeket ne kelljen erdőművelési ágba vonni. Glattfelder Béla szerint „rendet kell vágni a szabályozásba”, véleménye szerint csak bejelentési kötelezettségre lenne szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szerencsés, hogy várhatóan előbb lesz kiírva a támogatás, mint ahogy a szabályozás átalakul. A Magyar Biomassza Szövetség elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a faültetvények ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a támogatások kapcsán, hiszen azok rövid időn belül tudják segíteni a gazdaság növekedését, a foglalkoztatottság emelkedését.

A szakemberek a rendezvény során felhívták a figyelmet az ipari faültetvények fontosságára, hiszen a prezentációkból kiderült: 10-20 év múlva a hazai üzemek egy része nem jut majd hazai alapanyaghoz, hiszen abból nem lesz elég – hacsak nem fejlesztjük az ipari célú fás szárú ültetvényeket! (Gribek Dániel – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)