Amerikai szakember segíti majd tapasztalataival az Erdőmérnöki Kart
A klímaváltozás megítélésében jelentkező különbségek javarészt politikaiak – mondta az USA Környezetvédelmi Ügynökségének igazgatóhelyettese egy a napokban rendezett magyarországi konferencián.
Nap mint nap új tudományos eredmények látnak napvilágot a klímaváltozás különféle hatásairól. Legutóbb például a viharos szelek erősödésének és az enyhébbek gyengülésének esélyeiről, valamint az elfogyó gleccserek megszűnő nyomása alól felszabaduló föld trambulinszerű „visszapattanásáról” érkeztek hírek.
Az éghajlatváltozásnak az erdőkre kifejtett hatásáról már kevesebb szó esik. Andrew Gillespie, az USA Környezetvédelmi Ügynökségének egyik igazgatóhelyettese hétfőn erről tartott előadást a Közép-európai Egyetemen. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az ENSZ által létrehozott IPCC tavalyi jelentése külön fejezetet szentelt a klíma és a mezőgazdasági földhasználat, valamint az erdők kérdésének.
– Az erdők jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban a kibocsátott szénmennyiség 12 százalékát az erdők nyelik el, ami jelentős hozzájárulás az üvegházhatás gyengítéséhez. Kétségtelen, hogy a tundrákon a felengedő örök fagyból kiszabaduló metán vagy az óceánok savasodása nagyobb kockázatot jelent, míg az erdők inkább a kárenyhítés tényezői, s talán – a trópusi esőerdők kivételével – ezért kapnak kevesebb figyelmet – mondja az amerikai szakember. Pedig a felmelegedés hatására a mérsékelt övi erdőkben is sok káros folyamat indul: megváltozik a fafajok összetétele, egyes fajok északabbra terjeszkednek, a szárazság és a téli fagy elmaradása miatt több, akár inváziószerűen szaporodó kártevő jelenik meg, gyorsul a fák pusztulása, csökken az erdők biológiai sokfélesége. Gillespie szerint a mérsékelt égövi erdők védelme egyfajta stresszkezelést jelent, amibe éppúgy beletartozik a fák kellő sűrűségének megtartása, de az is, hogy bizonyos társulásokban, amelyek képesek ehhez alkalmazkodni, akár mesterséges erdőtüzekkel tartsák fenn az ökológiai egyensúlyt. Ez a meglepőnek ható módszer az utóbbi évtizedben nyert polgárjogot Amerikában.
Az Egyesült Államokban az elmúlt évtized, Barack Obama elnöksége jelentős változást hozott a környezethez és a klímaváltozáshoz való kormányzati hozzáállásban. Ennek következtében némi pozitív elmozdulás tapasztalható a közvélemény éghajlatváltozással kapcsolatos viszonyában. Gillespie is hangsúlyozza, hogy ebben zömmel nem a kutatóknak volt szerepük, hiszen nem a tudósok feladata, hogy meggyőzzék az embereket valamiről, nekik csak a kutatásaikat kell átláthatóan és bizonyíthatóan elvégezniük. Az amerikaiak véleményének, meggyőződésének megváltozása egyébként visszatükröződik az éghajlatváltozással kapcsolatos kongresszusi szavazások alakulásában.
Jóllehet még mindig vannak olyan vélemények, melyek elutasítják a klímaváltozás tényét és annak emberi okait, de a konszenzushoz hosszabb idő kell. Különösen a vidéki, republikánus szavazók hajlanak arra, hogy nincs szükség gyors intézkedésekre,mivel ezek károsak lehetnek a gazdaságra. A liberálisabb, jórészt városlakó demokrata szavazók készek az azonnali klímavédő intézkedések elfogadására. A különbségek az amerikai szakember szerint tehát politikaiak.
Soproni vizit
Andrew Gillespie, az USA Környezetvédelmi Ügynökségén (legfelsőbb szintű szakmai állami intézményén) belül létrehozott olyan laboratórium helyettes vezetője, mely elsősorban a környezeti tényezők egészségre kifejtett hatását vizsgálja az egyes ökoszisztémákban bekövetkezett változásokon keresztül. A laboratórium rendelkezik talán a világ legjobb, levegőminőséget vizsgáló számítógépes modelljeivel. Andrew Gillespie az amerikai nagykövetség ösztöndíjával egy hónapot tölt majd a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Erdőmérnöki Karán, majd ugyanennyi időre Szlovákiába és Macedóniába utazik, hogy tapasztalataival segítse a helyi erdészeti karok kutatóit és hallgatóit, valamint a szaktárcák klímavédelemmel és erdészettel foglalkozó szakembereit.
(
nol.hu)
