A vadgazdálkodás időszerű kérdései - Konferenciát tartottak a FeHoVa második napján

Az idei FeHoVa második napján gyűltek össze a vadgazdálkodásban érintett szakmák képviselői. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett, a vadgazdálkodás időszerű kérdéseit tárgyaló konferencián olyan aktualitások kerültek górcső alá, amelyek mellett nem szabad elmennünk. Az előadások egy része olyan kérdésekkel foglalkozott, olyan tanulságokat tárt a nagyérdemű elé, amelyeket régről ismerünk, csak következetesen, érdekből vagy nemtörődömségből egyszerűen nem veszünk tudomásul. De ne szaladjunk ennyire előre.

h i r d e t é s

---------------------------------------------------------- Beszámoló az erdőtörvény konferenciáról >>> Kisfilm a FeHoVa 2016 vadászati kiállítás első napjáról >>> FeHoVa 2016 képgaléria >>> Állami erdőgazdaságok a FeHoVa kiállításon >>> Tudósítás a 2016-os FeHoVa megnyitójáról >>> FeHoVa részletes program >>> Praktikus eszközök vadgazdálkodóknak és erdészeknek – Fliegl a FeHoVa kiállításon >>> ---------------------------------------------------------- Az előadók sorát Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyitotta, aki üdvözölte az új vadászati törvényt. Elmondása szerint mozgalmas időszak előtt állunk. A jövőben a szakmai munka nem áll meg, hiszen a törvény, bár elkészült, a végrehajtási rendeletek után tervezik a vadkárbecslési módszerek fejlesztését, vadkármonitoring rendszer kidolgozását és bevezetését. [caption id="attachment_26829" align="aligncenter" width="600"]

Győrffy Balázs[/caption] Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár kihangsúlyozta, hogy a 2015-ben elfogadott vadászati törvény az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) valamint a NAK közös munkájának köszönhető. Ennek sarokköve a tájegységi vadgazdálkodás. A vadászatra jogosult és a vadászati hatóság között ugyanis egy szakmai hiányosság nehezítette a tájléptékű, hatékony vadgazdálkodást. A gazdálkodó leírta, hogyan szeretne működni, a hatóság azt jóváhagyta, de a vadgazdálkodási egység határain átnyúló folyamatokat már nem tudta irányítása alatt tartani. Ebben vár előrelépést az államtitkár. [caption id="attachment_26832" align="aligncenter" width="600"]

Jámbor László és Bitay Márton Örs[/caption] Az Országos Vadgazdálkodási Adattár sok bírálatot kap, elsősorban az adatok megbízhatóságát illetően. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az Adattár csak azokkal az adatokkal tud dolgozni, amit a vadászatra jogosultak szolgáltatnak be a számukra. Bitay Márton Örs különválasztotta a vadgazdálkodást és a vadászatot, amely szerinte olyan szakmai különbség, aminek a szem előtt tartása bizonyos esetekben a gazdálkodás hatékonyságában lehet a szolgálatunkra. Ehhez hasonló, valódi változásokat hozó gondolat volt az, hogy a kerítés nem oldja meg a vadkár problémákat, vagy az, hogy az apróvad érdekében az élőhellyel kellene helyesen gazdálkodnunk. Természetesen hosszú ideje ismert gondolatok ezek, de most talán a cselekvés útjára lépünk. A következő üzemtervezési időszakra már minden törvény, rendelet és alapelv a rendelkezésre fog állni, így az államtitkár sok sikert kívánt a szakmai alapokon nyugvó gazdálkodáshoz.

Jámbor László, az OMVK elnöke megköszönte mindenkinek azt az közreműködést, amivel a 2011 óta tartó törvény-előkészítő munkát segítette. Elmondása szerint az új törvény működéséhez elengedhetetlen az érintett felek együttműködése. Ez csak kompromisszumkészséggel érhető el, mind a vadászatra jogosultak, mind a földtulajdonosok részéről. A jövőben olyan továbbképzéseket, konferenciákat terveznek, amelyek akár helyi szinten biztosítanak lehetőséget a szakmai fejlődésre és a kérdések megválaszolására. Ezt követően Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke azzal a gondolattal nyitotta meg a konferenciát, hogy a nemrég elfogadott vadászati törvény egy lehetőség a kezünkben, a megjelenő végrehajtási rendelet pedig a megvalósítás eszköze lesz. [caption id="attachment_26825" align="aligncenter" width="600"]

Jámbor László, Bitay Márton Örs, Jakab István, Pechtol János, Szabó Ferenc[/caption] A szakmai előadások sorát Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) és az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vezetője kezdte. A nagyvadállomány jelenlegi helyzete és a hasznosítás tervezés tekintetében átfogó képet kaptunk a hazai helyzetről. [caption id="attachment_26828" align="aligncenter" width="600"]

Prof. Dr. Csányi Sándor[/caption] Az 1960-as évekhez képest ma tíz, tizenötször több nagyvaddal gazdálkodunk, ami annak köszönhető, hogy a konzekvensen folytatott extenzív állományhasznosítással nem lehet megállítani az állománynövekedést. A tájegységi gazdálkodás és a 20 éves tervezési időszak lehet az eszköz a vadászatra jogosultak összefogására. A professzor felhívta a figyelmet a gímszarvas és a vaddisznó robbanásszerű terjedésére azokon a területeken, ahol korábban nem fordultak elő, és ahol az agráriummal komolyabb összetűzésekre számíthatunk. Különösen aggasztó, hogy a terjeszkedés peremterületein jellemzően alulhasznosítás történik.

Sajnos, a vadgazdálkodók az állományhasznosítás mellett az adatszolgáltatás terén sem tesznek meg mindent a közösen kitűzött szakmai célok elérése érdekében. A hasznosítási arányok, a borjú és tehén lelövések adatai hiteltelenek. A gímszarvas biológiai sajátosságait ismerve képtelenség, hogy a jelentett hasznosítási arány mellett évről-évre a jelentett terítéket meg lehessen lőni. További elgondolkodtató adat, hogy a vadászatra jogosultak 95 %-a rendelkezik vaddisznó elejtéssel, ez ráadásul folyamatos alulhasznosítással párosul. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. munkatársa ismertette a Somogy megyei vadállomány-hasznosítás helyzetét. A tájegységi kezelés fontosságát sokadik előadóként is kiemelte, hiszen az ország vadkártérítéseinek 25 %-a Somogy megyéhez köthető. Továbbgondolásra lenne érdemes az a gondolat, miszerint a problémákat nem lehet megoldani csupán állományapasztással, rendszerben kell vizsgálni a körülményeket. Elsődleges feladatunk így az élőhelyek szakszerű kezelése. A vadászati törvény lehetőséget ad egy olyan nagyvadállomány-kezelési koncepcióra, amely tájegységenként és vadfajonként eltérő szempontrendszer alapján tervezi a beavatkozásokat. [caption id="attachment_26826" align="aligncenter" width="530"]

Varga Gyula[/caption] Szemethy László, a VMI kutatója az apróvad-gazdálkodás kihívásait és az elérhető megoldásokat ismertette. A legfontosabb tanulság az volt, hogy a szakszerű és eredményes apróvad-gazdálkodáshoz szükséges ismereteink már hosszú ideje elérhetőek, csak nem alkalmazzuk azokat. A témával pedig már csak azért is foglalkoznunk kell, mert jelenleg az apróvad sokkal nagyobb bajban van, mint a nagyvad, a helyzet kezelése is sokkal nehezebb, mégsem foglalkozunk vele kellő mértékben. [caption id="attachment_26833" align="aligncenter" width="600"]

Dr. Szemethy László[/caption] Megtudtuk, hogy a mezei nyúlnál 9-13 évente jelentkező, nagy mértékű állományszint változás, és az évek közötti nagy különbségek, az egyre szélsőségesebb környezeti viszonyok okozta elhullások nem teszik lehetővé a rövidtávú tervezést. A beavatkozásokat hosszú távra kell tervezni, de helyileg és évente, akár év közben alkalmazkodva lehetne igazán szakszerűen gazdálkodni. Az őszi állománybecslés mutatja meg, hogy a tavasszal becsült állományból mennyi hasznosítható még azon az őszön a törzsállomány sérülése nélkül. A helytelen időben és mennyiségben végzett hasznosítás, az elhanyagolt élőhelyek és a ragadozógazdálkodás mellőzése együttesen járulnak hozzá a mezei nyúl, a fácán és a fogoly mai helyzetéhez.

A ragadozógyérítéssel kapcsolatban Szemethy László kiemelte, hogy a vadgazdálkodó saját hatáskörében el tudna járni, ha akarna. A legnagyobb kárt okozó fajok ugyanis vadászhatóak, így ez a gazdálkodók felelőssége. Megismerhettük az Intézet jelenleg folyó kutatásának eredményét, miszerint a mezei nyúl a szegélyeket használja, ott is a gyomnövényeket és a fásszárú fajokat fogyasztja. Ennek megfelelően kellene az élőhelyekkel gazdálkodni, és ezt be kellene építeni a támogatások feltételrendszerébe is. Palakovics Szilvia, a NAK képviseletében tartott beszámolót a zöldítés tapasztalatairól és a távlati tervekről. A vadgazdálkodás számára sajnos egyelőre kevéssé értékelhető a program. A gazdák ugyanis a választható zöld elemek közül azokat választják, amikkel már eddig is rendelkeztek, anyagi érdekük fűződik hozzá (pillangósok) vagy más programokban is el tudják számolni (parlag). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján nemsokára elérhető lesz az átdolgozott és aktualizált Zöldítés Kézikönyv. [caption id="attachment_26824" align="aligncenter" width="600"]

Palakovics Szilvia[/caption] Somogyvári Vilmos az agrárerdészeti rendszerekhez kapcsolódó pályázati lehetőségeket ismertette. Márciusban várható annak a pályázatnak a megjelenése, amely támogatja a fás legelők, gyepgazdálkodással kombinált rendszerek, mezővédő erdősávok létesítését. [caption id="attachment_26827" align="aligncenter" width="600"]

Csányi Sándor és Somogyvári Vilmos[/caption] Kérdés, hogy a konferencián elhangzottak mikor és milyen mértékben valósulnak majd meg a gyakorlatban. Minden érintett téma kiemelt jelentőségű a szakszerű vadgazdálkodás eléréséhez, ezért rendre napirendre kerül. A jogalkotók véleménye szerint az új törvény ennek szabad utat és megfelelő keretet biztosít. Reméljük, nemsokára eljutunk oda, hogy komolyan vesszük az apróvad számára végzett élőhely-gazdálkodást, elfelejtjük, hogy a kerítés a megoldás a vadkárra, vagy felmérjük, milyen hatással van az erdőtelepítés azokra az élőhelyegyüttesekre, amikkel azután gazdálkodni szeretnénk. (Hajdu Márk - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu; Fotó: Gribek Dániel)