A trehány termelő és erdőgazdálkodó is előidézheti a vadkárt - MEGOSZ és OEE a vadkár konferencián
Az I. Vadgazdálkodási és vadkár konferencián a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) és az Országos Erdészeti Egyesület is képviselteti magát. Luzsi József, a magánerdős szervezet elnöke gondolatébresztő beszédében a helyes gazdálkodásra hívta fel a figyelmet, míg az OEE képviselőjeként Csépányi Péter az összefogásra szólított fel.
Olvassa el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara I. Vadgazdálkodási és vadkár konferenciájának megnyitó beszédjeiből készült helyszíni cikkünket >>>
A Bugyiban zajló vadkár konferencia második szekciójának felvezetésében
Luzsi József, a MEGOSZ elnöke mondott gondolatébresztő beszédet. „A vadkárkérdés alapja a helyes gazdálkodás” - szögezte le a szakember előadása elején, majd hozzátette; ugyancsak fontos a megfelelő létszámú vadállomány is.
Luzsi József a konferencián elmondta, ő maga a magántulajdon szempontjából nézi a vadkárt mind vadász mind pedig erdőgazdálkodó szemmel. Kifejtette; az erdei vadkár sokkal összetettebb, bonyolultabb, mint a mezőgazdasági vadkár, hiszen míg a szántóföldön évente jelentkezik ez a hatás, addig az erdőgazdálkodás tekintetében a következő 30-50-100 évre is hatással lehet.
[caption id="attachment_5736" align="aligncenter" width="600"]
Luzsi József[/caption]
A MEGOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az erdő a legkorlátozottabb tulajdoni jog, és ebben a korlátozott helyzetben nagyon nehéz eredményesen gazdálkodni. Az erdőtulajdonost például megbüntethetik, ha nem végzi el időben az erdészeti munkálatokat (például erdőfelújítás), hiába rágta le például a csemetét a területen jelenlévő vad. „Akinek a területén a vad kárt okoz, annak azt meg kell téríteni” - mondta Luzsi, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a követeléseknek soha nem szabad túlzottnak lenniük. Mint mondta, ő maga eddig mindig meg tudott egyezni vadkár ügyben akár erdőtulajdonosként, akár vadászként. Kivételként egy esetet említett meg, ahol a követelés túl nagy volt.
Luzsi József kitért arra is, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló fajok okozta károkat is meg kell térítenie valakinek.
A szakember felhívta a figyelmet a vadlétszám-becslés problémáira is. Véleménye szerint a kilövési terveket megalapozó adatok ugyanis nem mindig pontosak. Példaként említette, hogy megtörténhet az is, hogy egy területen megszámolják a vadat, de egy másik területen okoz majd kárt, ahol nem jelent meg a becslésben.
Luzsi József a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók felelősségét is hangsúlyozta; aki nem gazdálkodik helyesen, az búvóhelyet teremt a vadnak, ahonnan később kiindulhat a vadkár. Ha a gazdálkodó trehány, akkor nem a vadászatra jogosult volt a hibás.
A szakember elmondta; nagyon örül, hogy megindult a párbeszéd a témában, és szorgalmazná, ha helyi fórumokat is rendeznének, ahol a jó példákat oszthatnák meg egymással a gazdálkodók, vadászok, erdőgazdálkodók. „A helyi szintű problémák helyi szintű megoldása a legfontosabb” - fogalmazott.
Az Országos Erdészeti Egyesületet a tervek szerint Zambó Péter elnök képviselte volna, ám családi okok miatt
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi és termelési főmérnöke, az egyesület képviselője mondta el a szervezet köszöntőjét. Ebben az egyesület köszönetet mondott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy megvalósította a vadkár konferenciát, hiszen a megoldáshoz elengedhetetlen a problémák pontos és részletes feltárása. Csépányi Péter elmondta; a vadkár kérdésköre sokszereplős, és pozitív, hogy ezen a rendezvényen megjelenik a legtöbb érintett – talán csak a jogi oldal hiányzik.
[caption id="attachment_5737" align="aligncenter" width="600"]
Csépányi Péter[/caption]
A szakember az új, megoldandó feladatokra hívta fel a figyelmet. Ilyen a természetközeli erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás kedvező kapcsolatának megteremtése vagy éppen a belterületi károk problémaköre. Ezeknek a megoldásához az érintett ágazatok összefogására van szükség – szögezte le a szakember.
(Gribek Dániel - Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)