Zéno napja
Az Erdészeti Tudományos Intézet honlapján Hirka Anikó szerkesztésében megjelent "A 2015. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2016-ban várható károsítások " című kiadvány, mely szokás szerint kiválóan foglalja össze az elmúlt esztendőben tapasztaltakat és felhívja a figyelmet az idei kihívásokra is.Tovább >>>
Az eurázsiai hód a ’90-es években bukkant fel hazánkban. Először a Szigetközben találkoztak a nyomaival az erdész szakemberek. Mára a teljes szigetközi szakaszon megtalálható. Olyannyira általánossá vált a jelenléte, hogy Győr belvárosában, a Radó-szigeten, de az M1-es autópályát szegélyező kis kavicsbánya tavaknál is megszokott, ahogy az ország más részein is különböző vízfolyásaink, csatornáink mentén. De hogyan lett ilyen rövid idő alatt ennyire sikeres ez a faj?Tovább >>>
A nemesnyár-faállományok megítélése, gazdasági szerepük számos szakmai vitát generál. A hagyományos módon végzett gazdálkodás ugyan mutat némi ültetvényes jelleget (talaj-előkészítés és a korai időszak ápolásai), de a magas tervezett vágáskorok (területtel súlyozott átlag 28,1 év), a talajművelés idő előtti felhagyása, a műtrágyázás és a módszeres növényvédelem hiánya, valamint a minőségi nyesések elmaradása inkább a gazdálkodás extenzív jellegére utal.Tovább >>>
Az elmúlt két évet elemezve elmondható, hogy tavaly csökkent a súlyos vadkárok száma, ennek ellenére sokkal több esetben panaszkodtak, elégedetlenkedtek a gazdák – tájékoztatott érdeklődésünkre Berde Lajos, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal munkatársa. Azt is elárulta, hogy az előfordulások száma nagyobb, mint amit ők feljegyeztek, ám a gazdák gyakran nem jelentik a károkat a bürokratikus eljárások miatt.Tovább >>>
Az előző cikkben igyekeztem rávilágítani azokra a tényezőkre, amik a vadgazdálkodási célokat befolyásolják. A jelenlegi nagyvadgazdálkodási gyakorlat eszköztára nagyjából kimerül az állományapasztás lehetőségében, amivel vagy akar élni a gazdálkodó, vagy nem (HAJDU 2015/a). Meggyőződésem, hogy ha megoldást szeretnénk találni a kialakult, vélt vagy valós problémáinkra, akkor nem a meglévő módszereink között kell kutakodnunk. Ezért kezdjünk tiszta lappal, vizsgáljuk azokat a tényezőket, melyek az erdő-, mint élőhely együttes esetében a vadgazdálkodást meghatározhatják.Tovább >>>
Az új vadgazdálkodási törvény új alapokra helyezi és szigorúbban szabályozza a vadkár viselését és megtérítését - hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pénteken Budapesten egy sajtótájékoztatóval egybekötött díjátadó ünnepségen.Tovább >>>
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) november 28-ig kérdőíves felmérést végez a Vadgazdálkodási törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdőív kitöltői között értékes nyereményeket sorsolunk ki.Tovább >>>
Az új vadászati törvény - amelynek általános vitája már lezajlott az Országgyűlésben - egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.Tovább >>>
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) kérdőíves felmérést végez a Vadgazdálkodási törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdőív kitöltői között értékes nyereményeket sorsolunk ki.Tovább >>>
Cikksorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy miért nem kér szaktanácsot a vadászatra jogosult. Ennek a jelenségnek részben következménye a mostani témánk. Bizonyos vadgazdálkodási célok eléréséhez vagy lőni kell(ene) vagy éppen nem kell(ene), de valahogy mégsem vagyunk cselekedeteinkben következetesek, a kitűzött vagy hangoztatott céljainkhoz képest legalábbis biztosan nem. Ezúttal ilyen helyzetekre fogunk példákat nézni.Tovább >>>
Az október elején megrendezett MEGOSZ Nagyrendezvényen a szervezet elnökével, Luzsi Józseffel a készülő vadgazdálkodási törvényről és a módosuló erdőtörvényről is beszélgettünk. Mindezek mellett szóba került a közfoglalkoztatási program is, amelyből a jelenlegi állás szerint a magánerdők kikerülnek. A szakember szerint ugyanakkor egy magán-erdőgazdálkodó soha nem lehet pesszimista.Tovább >>>
Az előzetes várakozásokhoz képest is komoly érdeklődés övezte a MERD - Magánerdőkért Egyesület nyíregyházi konferenciáját, ahol a megjelent több mint 100 erdőgazdálkodó az ipari faültetvényekről, az erdészeti támogatásokról és az erdészeti termelői csoportokról hallhattak előadásokat. Összességében elmondható, hogy ritka az olyan konstruktív, előremutató és a magánerdősök számára gyakorlati szempontból tényleg hasznos rendezvény, mint amilyet szeptember 30-ra sikerült megszervezni. Tovább >>>
A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének kollégái a közelmúltban juttatták el szerkesztőségünkhöz "Ökológiai ismeretek jelentősége az erdei vadkárral kapcsolatos szakértésben" című írásukat. Az Erdő-Mező a téma fontossága miatt vitaindítónak természetesen közzé is teszi a cikket, amelyre várjuk a szakmai véleményeket, reakciókat is, amelyeket szintén publikálunk.Tovább >>>
Dr. Koltay András szerkesztésében az Erdészeti Tudományos Intézet közzétette "ERDEINK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2014-ben" című jelentését, amely a 16x16 km-es EVH hálózat alapján készült el. Az anyagból kiderül, hogy a magyar erdők egészségi állapota 2012 óta folyamatosan romlik, amely romlás üteme 2014-ben jelentősen felgyorsulni látszik.Tovább >>>
Érezhetően fokozódik a konfliktus a medvék és a lakosság között Hargita megyében, a vadkárok száma is megtöbbszöröződött az elmúlt időszakban. A medvék élelemkeresési útjaik során gyakran merészkednek lakott övezetbe, és nemcsak anyagi károkat okoznak, hanem egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberekre is. A vadkárok száma mellett az emberéletet veszélyeztető támadások száma is növekedett.Tovább >>>