Szabina napja
Október 24-én, pénteken ismét Ausztrália csapata nyerte meg a STIHL Timbersports Világbajnokságot. Az aranyérmesekkel a magyar válogatott is megküzdhetett Milánóban, ami hatalmas élményt jelentett az Andráska Zoltán, Bozsó Zoltán, Strúbel Bence és Urbán Ádám alkotta négyesnek. Az országos rekord megdöntése ugyan nem sikerült, de ettől a magyar favágók még nem csalódottak, sőt rengeteg energiát gyűjtöttek a téli felkészülésre.
Az október 24-i Világbajnokság pénteken késő délután rajtolt el a hivatalos időmérőkkel, ahol a magyar csapat eredménye elsőre kiválónak tűnt. A cél ugyanis az volt, hogy ne a vigaszból jussanak a főtáblára. Ehhez a 18 csapatból négy gárdát kellett volna megelőzniük, ami az időmérő megállításakor még akár reálisnak is tűnt. Az 1:16.88-as idővel az íreket, a romániai csapatot és a hollandokat is beelőzték, és még volt más párharc is a folytatásban. A futam során viszont két hiba is becsúszott a feladatok teljesítésébe, így végül 15-15 másodperces büntetéssel csak 1:46.88 lett a hivatalos eredmény.
Ez azt jelentette, hogy a péntek esti élő adásban a főtáblára jutáshoz az írekkel csaptak össze Bozsó Zoltánék.
„A kvalifikációs időnk tényleg jó lett volna, ha nincsen ez a hibánk. De egy verseny egyszer ilyen, máskor olyan. Az viszont a csapategységet mutatja, hogy senki nem hibáztatott senkit. Együtt küzdünk, együtt győzünk, így együtt is hibázunk. Csapat vagyunk, tehát mindenből kivesszük a részünket. Napközben megbeszéltük, hogy a jó időre megyünk, és nem a biztonságot választjuk. Minél jobb ugyanis a selejtezős teljesítményünk, papíron annál könnyebb ellenfelet kapunk, így nőhet az esélyünk a továbbjutásra. Ez a stratégia most a hibázáshoz vezetett”
– hangsúlyozta Bozsó Zoltán.
„Nagyon komoly tapasztalatot szereztünk az időmérő futamban, és egy olyan szabállyal szembesültünk, amivel ebben a formában még nem találkoztunk. Az tehát biztos, hogy többé ilyet nem rontunk”
– fogalmazott Strúbel Bence.
Az időmérő során ugyanis Urbán Ádám korongja eltörött a Single Buck versenyszám közben, ám ekkor Andráska Zoltán már nekikezdett a Standing Block Chopnak. Ezért még „csak” 15 másodperces büntetés járt volna. A teljes kizárástól tartva Ádám azonban még levágta a rönkön maradt darabot a fűrészével, ami újabb szabálytalanságot jelentett – ezért jött a második 15 másodperces időtöbblet.
„Én egyből érzékeltem, hogy Ádám nem tudja levágni a teljes korongot, ezért rögtön nekikezdtem a fejszézésnek. Sajnálom, hogy így alakult, de nem hibáztatunk érte senkit”
– emlékezett vissza Andráska Zoltán, aki hétfő reggel már ismét az LKT-ban ülve végezte fakitermelési munkáit.
„Bárki hibázhat, egy csapat vagyunk. Most én rontottam az első futamban, legközelebb lehet, hogy más fog. A lényeg, hogy tanuljunk abból, amit elrontottunk. Az történt, hogy túl vékony korongot akartam vágni, mert úgy könnyebben csúszik a fűrész. De túlzásba estem, és tényleg túl vékony lett, ami miatt eltört. Egyébként a kanadaiak ugyanezért estek ki később. Az időmérő után leültünk, és átbeszéltük a dolgokat. Bozsó Zoli elmondta, mit kellett volna másképpen, és utána már egy kicsit vastagabb korongokra készültem. Nem is lett több hiba a vágásaimban”
– mondta a mezőny legfiatalabb versenyzője. Urbán Ádám tehetségére egyébként az élő adás közben is többször felhívták a figyelmet a műsorvezetők.
„Bevallom, hogy volt bennem drukk. Ekkora színpadon még sosem álltam. Feszült voltam, és közben némi nyomást is helyezett rám, hogy sokan beszéltek rólam, a tehetségemről. Ezt követően hibáztam, ami még nehezebb helyzetet jelentett, hiszen egyszerre azt éreztem: dicsérnek, és erre eltöröm a korongot. De túllendültem rajta, és az előnyömre fordítottam ezt a kiemelt figyelmet. Végül összeszedtem magam, és onnantól kezdve élveztem, hogy ennyiszer elhangzik a nevem. Nekem ez hatalmas siker. Ráadásul annyira feltöltött, hogy ezt magammal vihetem a téli felkészülésre is. Hatalmas lendületet kaptam.”
A rontott időmérőt követően az élő adásban is látható vigaszági összecsapást a magyar fiúk magabiztosan nyerték meg, ám nem éppen a legjobb idejükkel: 1:27.83-mal.
„Tudtuk, hogy a vigaszágon az íreket kapjuk, így magabiztosan álltunk oda, nem volt kérdés bennünk, hogy őket le fogjuk győzni. Viszont az tény, hogy nem jó idővel teljesítettük a feladatokat. Ez annak is köszönhető, hogy érezhetően rosszabbak voltak a fák”
– mesélte Andráska Zoltán.
„Lehet, hogy csúnyán hangzik, de számunkra kifejezetten jól jött ki, hogy nem jutottunk azonnal a főtáblára. Ha az megtörténik, nyilván valamivel könnyebb ellenfelet kapunk, de nálunk akkor is sokkal erősebbet, és a papírforma szerint ki is esünk. Így viszont kétszer vághattuk a fát az élő műsor során, ráadásul egy győzelmet is átélhettünk a szurkolóinkkal együtt, akik szenzációsak voltak. Végig hallani lehetett a magyar drukkolást, félelmetesen jó hangulatot teremtettek”
– dicsérte a kiutazott rajongókat Strúbel Bence.
A magyar csapat a főtáblán a későbbi VB-győztes, az elmúlt hat évben veretlen, tízszeres Világbajnok ausztrálokkal csaphatott össze. A papírforma bejött: nem született olyan meglepetés, mint néhány éve, amikor a szintén éllovas új-zélandiakat sikerült legyőznie az akkori válogatottunknak. Az ausztrálok magabiztos, 52.33-as idővel fölényesen zárták a párharcot, de a magyar csapat ekkor hibázás nélkül a nap legjobb eredményét hozta össze 1:19.89-es idővel.
Ausztrália ezt követően rendíthetetlenül menetelt a világbajnoki cím felé, és a döntőben egészen elképesztő, 47.45-ös favágással mintegy tíz másodperces előnnyel utasította maga mögé a svédeket. Nem mellesleg a bronzért folytatott összecsapáson sem ment senki 50 másodperc alá (Lengyelország 53.55; Új-Zéland 59.58).
Ezzel Ausztrália sorozatban a hatodik világbajnoki címét szerezte meg, összesítésben pedig elképesztő módon a tizedik aranyérmét hozta el csapatban. Nem véletlen, hogy a magyar sportfavágóknak a vereség ellenére is hatalmas élményt jelentett a zöld-sárga „Chopperoosokkal” egy színpadon fejszézni.
„Egészen elképesztő érzés volt ilyen világsztárok mellett fűrészt fogni. Én például a másnapi ezüstérmes Brayden Meyerrel húztam egyszerre a Single Buckot. Ezt Bencének is köszönhetem, mert olyan Underhandet vágott, amivel még abszolút versenyben voltunk a felénél, és nem hagytak le minket olyan könnyen az ausztrálok. Amikor egyszerre fordultak Bencével, az nagyon lelkesítő volt, még ha utána fölénybe is kerültek”
– mesélte élményeit Urbán Ádám. Strúbel Bence hozzátette: amikor mentek fel a színpadra, csapattársainak azt mondta; élvezzék ki a helyzetet, ne izguljanak, ez hatalmas élmény lesz.
„Tényleg nagyon élveztük, és minden apróságnak örültünk. Én például pozitívumként könyvelem el, hogy úgy tudtam Standinget vágni, hogy amikor elkezdtem, az ausztráloknak is volt még néhány sújtása. Tehát szégyent nem vallottunk”
– nyilatkozta Andráska Zoltán.
Bozsó Zoltán kérdésünkre elmondta, neki is hatalmas élményt jelentett az ausztrálok elleni favágás, de számára nem ez a legszebb emlék a STIHL Világbajnokságok sorából. Zoka ugyanis akkor szintén válogatott oszlopos tagja volt, amikor Új-Zélandot le tudták győzni, és bekerültek a legjobb nyolc csapat közé.
Az ópusztaszeri favágó már a verseny előtt elmondta, mennyire jó az összhang a csapatban, és 51 évesen is kiválóan érzi magát a megfiatalodott válogatottban.
„Le a kalappal a fiúk előtt. Nagyon keményen versenyeztek. Teljesen más korosztály vagyunk, de nagyon jól együtt tudtunk dolgozni”
– fogalmazott Bozsó Zoltán, aki szintén kiemelte a magyar közönség hangerejét. Többen egyébként Ópusztaszerről kísérték el Milánóba a válogatottat.
Zoka büszke az első Stock Saw korongvágásra is, a második fordulóban viszont akadtak nehézségei.
„Amikor elkezdtem vágni a motorfűrésszel, egyből éreztem, hogy túl szoros a lánc. Ahogy egyre jobban a fához nyomtam a gépet, a motor hangján hallottam, hogy az erőlködik. Ezért vissza kellett fognom a fűrészt, és kicsit finomabban vágnom, ami meglátszott az időeredményen. A nézők talán láthatták is a felvételeken, hogy próbálom felhúzni a láncot, de az nem emelkedik el a vezetőlemeztől. Ilyen viszont előfordul, a fűrészt sorsolják, ezzel együtt kell élni.”
Ami pedig szintén pozitív az alföldi sportolónak, hogy Európa némiképp erőre kapott a tengerentúli országokhoz képest. Ezt bizonyítja, hogy Svédország és Lengyelország is felfért a dobogóra. Ráadásul egyéniben is jól teljesítettek a térség versenyzői.
„Sok idő kellett hozzá, de azt látjuk, hogy ezekben az országokban is fejlődik a sportág, egyre jobb a technika, egyre ügyesebbek a versenytársak. Nagyon örülök, hogy Európa erősödik.”
Andráska Zoltán egyáltalán nem csalódott, bár hiányérzet természetesen van a csapatban. A VB előtti céljuk ugyanis az volt, hogy megdöntsék a nemzeti rekordot, ami nagyjából 1 perc 10 másodperc. Ettől azonban most távol voltak.
„Fiatal csapatként jó lett volna rekordokat dönteni. Nem tudom, hogy miért alakult úgy, ahogy. Talán a tapasztalatlanság miatt vágtuk lassabban a fát, vagy más volt az ok? Jó kérdés. De most van egy évünk arra, hogy még jobbak legyünk”
– tekintett a jövőbe a kétszeres magyar válogatott Andráska Zoltán. Mint mondta, 2026-ban a tervek szerint a legprofibb tengerentúli versenyzők közül is vendégül látnának sportfavágót a magyarországi edzőtáborban, hogy még jobb legyen a technikájuk.
Az elért 15. helyet és a gárda teljesítményét Strúbel Bence is pozitívan értékelte.
„A csapatban nagyon jó hangulat uralkodott, egységesen álltunk ki a színpadra, jó élmény volt ott lenni. A versenyhangulat is inspirált minket, és ezúttal is sokat tanultunk. Ami a saját versenyszámomat illeti, érzem, hogy van még bennem tartalék, de stabilan hoztam a 20 másodperc körüli Underhandet, egyszer még az alá is mentem. Tehát ezzel nagyjából meg vagyok elégedve. Lesz ez jobb is, most ez jött ki belőlem. Ádámmal megbeszéltük, hogy innentől kezdve jobban ráállunk az edzésekre, mert ez a VB nagy löketet adott ahhoz, hogy még jobb formába kerüljünk technikailag és fizikailag is.”
Egészen elképesztő, hogy Urbán Ádám 17 évesen, a mezőny legfiatalabb versenyzőjeként ragadhatott fűrészt Milánóban, és végül nem is vallott szégyent. Sőt!
„Az elején tényleg hullámvölgybe kerültem, az önbizalmam lecsökkent, de most nagyon jó érzések vannak bennem. Keményen felpörgetett ez a Világbajnokság, és most beleállunk a téli felkészülésbe. Fiatalok vagyunk, tehát nem elégszünk meg ezzel a 15. hellyel”
– üzente Urbán Ádám.
Fordulatos versenyt hozott a szombati egyéni STIHL Timbersports Világbajnokság is, amit végül – egy jó Hot Saw-nak is köszönhetően – az új-zélandi Jack Jordan nyert meg. Az ausztrál Brayden Meyer mindössze egy pont hátrányban volt az utolsó versenyszám előtt, de végül a későbbi aranyérmes nem hibázott. Harmadik a lengyel sportfavágó, Szymon Groenwald lett.
Sajnos magyar érdekeltség ezúttal sem volt a szombati versenynapon, de reméljük, hogy hamarosan a magyar szurkolás Strúbel Bencének is szólni fog – akár már 2026. október 30–31-én, Stuttgartban.