Vadkárbecslési segédletek 2017-2018

Az Erdészeti Tudományos Intézet ezúttal is megjelentette összefoglalóját az erdei vadkárbecslés általános szabályairól és az alkalmazható pénzügyi értékeiről. Az erdőgazdálkodók, vadászatra jogosultak és kárszakértők számára is rendkívül hasznos anyag nagy segítséget nyújthat a szakmai munkában.

A mellékletben megadott táblázatok (2-9.sz.melléklet) mindösszesen 35 technológiai megoldás elemzéséből születettek. Az egyszerűsítésre törekedtünk a közeli értékek összevonásával és a kis tételű megvalósulások kiejtésével. Az adatok a 2017/2018. évre átdolgozásra kerültek. A korábbi szakanyagot kiegészítettük az akác és a nemesnyár ipari célú faültetvényeinek értékeivel is. A számsorok országos átlagadatok, amitől a helyi sajátosságok függvényében a szakértők eltérhetnek. A CI.kiv érték a mennyiségi károk értékeléséhez használható mutató. Tartalmazza a valamilyen formában megismételendő talaj-előkészítés, a szaporítóanyag (makk, csemete, mag, dugvány, stb.) és az erdősítés költségét. Az egyéves értékkel ellentétben azonban nem kamatosítottunk, mert a kár – értékelés - térítés rövid időintervalluma miatt azt nem tartjuk indokoltnak. Az állományokhoz tartozó számsorokat addig az időpontig adtuk meg, amíg a módszer alkalmazása szakmailag indokolható. Egy-két évvel, de legfeljebb a következő erdőnevelési beavatkozásig a kamatos kamatszámítás szabályai szerint az értékek extrapolálhatók. erdeivadkar

A szükséges tőszámok és a befejezés lehetséges legkorábbi időpontjának tekintetében az Evt-Vhr.-re támaszkodtunk. A normál fejlődésű és kárt nem szenvedett faállományok „elvárható” befejezési időpontját a táblázatokban külön kiemeltük (dőlt betűvel és piros színnel). Az elvárt első kiviteli tőszámok tekintetében (sikeres első erdősítés) továbbra is a jelenlegi értékeket tekintjük a szakmai protokoll alapjának. A gyakorló kárbecslők munkáját elősegítendő a becslés általános irányelveit is rögzítettük(1.sz.melléklet).

A kárbecslés módszertana, alapelvek:

a fiatal erdő legalább akkora értéket képvisel, mint a normatív létrehozás költségértéke.
a módszer addig a korfokig alkalmazható (maximum a tervezett vágásforduló 1/3-a), amíg az erdőben az első pozitív eredményű fahasználatot nem végezzük el (A, NNY, FÜ fafajoknál az első tisztítás, a többi fafajnál az első törzskiválasztó gyérítés).
az erdei kár = a megsemmisült erdő értékével (mennyiségi kár), vagy a bekövetkező értékcsökkenéssel(minőségi kár), azt megnövelve a kárcsökkentési (pl. metszés, tőrevágás) vagy felszámolási költségekkel. Az időtényezőt (folyónövedéket) az alkalmazott kamatláb jeleníti meg.
a minőségi kár értékelésénél az erdő tényleges és a szakértő által becsült gazdasági korának értékkülönbözetét kell alapul venni.
a kamatláb két évtizedes szakmai konszenzus alapján fafajtól függetlenül az erdősítésben 4 %. A magas értékű és rövid vágásfordulójú kultúráknál 10 % (karácsonyfa, akác és nemesnyár ipari célú faültetvény).
az általános (üzemirányítási) költségeket a szűkített önköltség 30 %-nyi mértékében határoztuk meg.
a kárértékelésnél mellőztük a minőségi károk hosszú távú kihatásainak beépítését, mivel az állomány szintjén ez nem bizonyított, kutatásokkal nem alátámasztott elméleti megközelítés.
a kár naturáliákban történő megállapítása (módszertan, gazdasági kor) szakértői feladat, annak mikéntjére nem tettünk javaslatot.
több visszajelzés alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a kéreg hántási és rágási károk a befejezett tartományt meghaladó korfokokban a hatályos vadászati jogszabályok szerint az egyszerűsített, jegyzői közreműködéssel lefolytatott eljárásban nem becsülhetők. Tipikus, hosszú távra kiható minőségi kárformáról van szó. Jellege, változatossága és következményei miatt a kártérítési eljárás csak erdőrészlet szintjén végrehajtott és megfelelő mélységű szakértői felmérés nyomán a felek egyezségével zárulhat, vagy károsult a kárát közvetlenül a bírósági úton érvényesítheti. Utóbbi esetben az igazságügyi szakértő kirendelése bizonyosan megtörténik.

Erdősítésekben a költségértékek számítási képlete szűkített önköltségen:

ÁK_Én= c_1*1,0p^k+c_2*1,0p^(k-1)+....+c_n*1,0p^(k-n)

ahol: ÁK_Én: állomány költség szerinti értéke az n. évben, p: fafajra jellemző belső kamatláb, a képletben az erdőérték-számításban alkalmazott írásmóddal, fiatalosokban egységesen 4 %, magas értékű kultúrákban 10 %. k: a vizsgált állomány kora évben, c₁..c_n: az erdősítés költségeinek különböző években felmerült elemei.

Az üzemirányítási költségeket 1,3-as szorzó alkalmazásával érvényesíthetjük. Az esetlegesen felmerülő, adott korfokig elérhető hozamokat egyedi jellegűk és csekély előfordulásuk miatt a képletekből kiejtettük (pl. LF, EF, FF, ZDF karácsonyfa, vagy zöldgally). Köszönetüket fejezzük ki az adatszolgáltatásban résztvevő erdőgazdálkodóknak és szakirányítóknak. Kámon, 2017. november 14. Nagy Imre tudományos munkatárs NAIK-ERTI