Taposástól a rágásig – Vadkár napraforgóban (+KÉPEK)

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2021.01.18.
• Kategória: Kiemelt, Növénytermesztés
• Forrás: 63682

Az elmúlt hónapokban, néhány évben számos változás történt a vadkárok és azok rendezése kapcsán. Nem véletlen, hiszen a probléma a legnagyobb konfliktusforrás a mezőgazdasági termelők és a vadászatra jogosultak között. Bár a változó törvényi szabályozás, a vadkár-felmérési útmutató összeállítása jelentős lépés a vitás kérdések feloldásában, a legfontosabb mégis a helyben munkálkodók kétoldalú kommunikációjának erősítése, annak hatékony gyakorlása lenne. Szerencsére sok helyen mindez működik, a vadkár elleni védekezés az esetek többségében hatékony vagy legalábbis gyakorta eredményes, a kompromisszumokra pedig mindkét fél képes. Azonban időről időre találkozni lehet perekig, komoly konfliktusokig mélyülő helyzetekkel. Prencsok János vadkárszakértő, az Agrofórum alábbi fotóösszeállításának készítője ezeket az ügyeket próbálja feloldani, munkája során pedig számos, sőt gyakorlatilag az összes hazánkban előforduló kárképpel találkozott már. A vad természetesen a napraforgót sem kíméli, a mezei nyúl, a fácán, a galambok kifejezetten kedvelik az olajos növényünket, amit a nagyvad fajaink is előszeretettel látogatnak, taposnak, rágnak - az apró növényektől a tányérokig. A napraforgó-betakarítás végeztével az összeállítás segítségével végigtekintünk a fejlődési folyamatokon, és a következő néhány oldalon lépésről lépésre haladva mutatunk látványos, ám kevésbé kellemes, sokszor extrémnek is mondható kárképet a fácántól a gímszarvasig, a taposási kártól a rágásig. A csírázó, kikelt napraforgót szívesen károsítja a fácán, a galamb, a nyúl, a hörcsög, a drótféreg lárvája, de az őz is. A gyakorlati védekezést tehát már a vetést követően el kell kezdeni, míg a felkészülést, a tervezést és a kétoldali kommunikációt azt megelőzően is. A termelőnek tájékoztatnia kell a vadászatra jogosultat, hogy hova, mikor és mit szeretne vetni, hogy annak megvédésében a vadgazdálkodó hatékonyan tudjon részt venni. Ha nincsen elegendő személyes tapasztalat, akkor adott esetben érdemes meghallgatni a vadászatra jogosult tanácsait is, és a vetésszerkezet összeállításakor azokra is figyelni. 7 Nem vadászható faj, mégis érdemes néhány szót szentelni a hörcsög károkozására is, ami az utóbbi időkben sokszor szinte egy teljes táblát is érinthet. Volt már rá példa, hogy egy gazdálkodó hörcsögkárt akart vadkárként megfizettetni. Mivel a rágcsáló által okozott kárkép egyértelmű, az ügy vége természetesen megegyezés lett, a vitát elsimították. A hörcsög károsításának jellemzője, hogy az állatok a lyuk körül egyre növekvő körben rágják le a napraforgót a kelést követő időszakban. A magyar agrártáj egyik meghatározó növénye a napraforgó, virágzása idején az egyik legszebb kultúrnövényünk. Amennyiben azonban nem figyelünk oda, a bimbókat leharaphatja a vad – jellemzően a szarvas. Az eredmény pedig jól látszik a fotókon, amelyeken ezúttal elmaradt a „sárgába borulás”. A rágáskár mellett komoly problémát jelenthet a taposási kár is. Baloldali képünkön erre mutatunk látványos példát. A vad a tábla jelentős részét képes letarolni, ha a megfelelő intézkedések elmaradnak. Jobboldali fotónkon korán lerágott napraforgó látszik. A vad gyakran nem jár egyedül, és erre tapasztalat, konkrét példa is akad. Az alábbi fotónkon a vadtiprás mellett a szárfoltosság okozta dőlések is súlyosbították a kialakult helyzetet, ami aztán extrém kárt okozott az állományban. Korai rágáskárról már voltak fotóink, de annak esetleges következményeit is bemutatjuk. A növény ugyanis a kezdeti fejlődésnél bekövetkezett csonkítást sokszor kompenzálni próbálja, aminek következtében több szárat növeszthet. Hasonló a helyzet a tányérokkal is, hiszen a rágott tő miatt a napraforgó gyakran több apró vagy éppen több nagyobb virágzatot fejleszt. Szintén látványos, ám annál kellemetlenebb jelenség a tányér-rágáskár. A szarvasok előszeretettel látogatják a napraforgó táblákat a betakarítást megelőző hetekben is, ezzel pedig jelentős gazdasági károkat okozhatnak. Korai és későbbi tányér- és szárrágás vadkárok. Amennyiben a kommunikáció kétoldalú és hatékony, a védekezés pedig folyamatos és a megbeszéltek szerint történik, ilyen területtel nemigen találkozhat a termelő és a vadászatra jogosult. A teljesen lerágott és teljesen letiport napraforgó tábla kiváló példa arra, hogy mi a tét, és milyen kockázatot jelenthet a vadkár egy kultúrnövény számára. Ettől még a vad az erdők és az agrártájak szerves része, a mezei nyúllal, fácánnal, vaddisznóval, szarvassal együtt kell és lehet élni, ezt a látványt viszont közös munkával kell elkerülni, mert egyik fél számára sem jó. Prencsok János (Agrofórum Online)

• Cimkék: Volkswagen, Hajdúhadházi Nagyerdő Erdőbirtokossági Társulat, Erdőgépker Kft., pelletáló, Vajai László, fakötöző, Magánerdő-gazdálkodási Szakosztály, LIFE Nature