Szentpéteri Sándor: nőtt az erdőtelepítési kedv, egyre több pályázatot nyújtanak be a gazdák

Az újonnan kinevezett erdőkért felelős helyettes államtitkár, Szentpéteri Sándor mind az erdészeti igazgatás, mind az erdőgazdálkodás területén jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik, amit az Állami Erdészeti Szolgálatnál eltöltött csaknem két évtized alatt, majd a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőmérnökeként szerzett. A lapunknak adott interjúban elmondta, jelentős erdőterület-növekedéssel számolnak a jövőben az állami támogatások révén. A Magyar Hírlap interjúja.

h i r d e t é s

– A 2030-ig szóló erdőstratégia lényege, hogy huszonhét százalékra növeljék az erdők arányát Magyarországon. Milyen intézkedésekkel kívánják ezt elérni? – Nemcsak az erdőket, hanem általánosságban a fával borított területek nagyságát szeretnénk növelni. Ebből következik, hogy nemcsak az erdőtelepítést, hanem az akár belterületen vagy külterületen lévő fásításokat is támogatjuk. A Vidékfejlesztési Program keretében az erdőtelepítésre rendelkezésre állnak a források, ezeket továbbra is igénybe lehet venni. Tavaly indította útjára az agrártárca az Országfásítási Programot, amellyel ösztönözni szeretnénk a fásítási kedvet, és elindítani egy szemléletformálást is ezáltal. Az önkormányzatok közreműködésével országszerte ültettünk fákat közterületeken, közintézményekben, ezzel is felhívva a figyelmet a fák szerepére. Folytatjuk a tavaly elkezdett Országfásítási Programunkat, amelynek keretében az állami erdőgazdaságok is bekapcsolódtak az erdőtelepítési programba. Csak ez az egyetlen mintaprogram ötszázötven hektárnyi erdősterület-növelést jelent. – Említette a Vidékfejlesztési Programot, amelynek keretében tavaly nyolcvan–százharminc százalékkal növelték meg az erdősítésre igényelhető támogatási összegeket. Mi volt az emelés oka, és mi lett ennek az eredménye? – Az erdőtelepítések területe valamivel kisebb volt, mint amit terveztünk a Vidékfejlesztési Program indításakor, az erdőtelepítéshez szükséges talaj-előkészítés és csemeteültetés költségei azonban megnőttek. Ezért döntöttünk úgy, hogy az újból elvégzett költségkalkuláció alapján jelentősen megnöveljük a támogatásokat. A megemelt egységárakkal és hosszabb támogatási, illetve megvalósítási időszakkal már a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken is versenyképes az erdőtelepítés. Ennek köszönhetően tizenegyezer hektárra érkezett be támogatási igény, és hatezer-ötszáz hektárra már megítélte a támogatást az irányító hatóság. Az eddigi tapasztalatok alapján azt látjuk, hogy nőtt az erdőtelepítési kedv, egyre több pályázatot nyújtanak be a gazdák, és bízunk benne, hogy ez a jövőben is ilyen intenzitással folytatódik. – Az erdőtelepítési kedvhez hozzájárulhat Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőn elhangzott mondata, miszerint minden újszülött után tíz fát ültetnek. Hogyan néz majd ki ez a gyakorlatban? – A program megvalósításán közösen gondolkozunk az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. A tervek szerint ez legalább száz hektár fával borított területet fog jelenteni minden évben. Ezek az erdők hatékony választ adhatnak a klímaváltozás hatásaira. Olyan fafajokban gondolkodunk, amelyek több évtizeden keresztül, akár száz évet meghaladóan szolgálják a védelmi célok mellett a felnövő gyerekeket is. [caption id="attachment_61837" align="aligncenter" width="720"]

„Az új erdők hatékony választ adhatnak a klímaváltozás hatásaira”
Fotó: MH/Purger Tamás[/caption] – Mindezekre külön állami támogatásokat is igénybe vehetnek az érintettek? – Igen, és ezen felül van még egy ötszázmillió forintos fásítási keret is, amely a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat közreműködésével valósul meg. Erre egyesületek, közösségek, civil szervezetek és tízezer fő alatti települések pályázhatnak majd. Azt gondolom, hogy ez még a tavasszal el tud indulni, és az őszi telepítési időszakra a pályázatok elbírálása és az ültetés is megtörténhet. – Milyen fafajtákat részesítenek előnyben a fásítások során? – A Kárpát-medence nagyon változatos élőhely, évezredek alatt kialakult erdőtársulásokkal, őshonos fafajokkal, amelyek a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva továbbra is telepíthetők. Olyan lombos fajokat javaslunk, és olyanokat is ültetnek a szakemberek, amelyek a Kárpát-medencében jelenleg is előfordulnak, alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz. Előtérbe kerülnek a tölgy fajaink, a hazánkban megtalálható juharok, kőrisek, hársak, erdei gyümölcsfák és berkenyék is. Ezek kiválóan alkalmazkodnak a folyamatos klímaváltozáshoz. Igaz az is, hogy egyes termőhelyek hasznosításához, degradációjának megakadályozásához bizonyos keretek között a termesztésbe vonható idegen honos fajokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például a jövőben is várhatóan fontos szerepe lesz az akácnak. – Mennyire érdemes a lombfák mellett például lucfenyőket telepíteni hazánkban? – A lucfenyőt nem javasoljuk, hiszen a hazai klíma nem megfelelő a fafaj számára. A soproni és kőszegi fenyvesek is sorra pusztulnak ki, szúkárosítottak, ugyanúgy, mint Európa többi lucfenyőerdeje, amelyek nagyrészt telepített erdők, például Csehországban, Lengyelországban, Németországban. Általában a többi fenyőfajt sem részesítjük előnyben a telepítés tekintetében, hiszen a borókán kívül jellemzően nem őshonosak Magyarországon. Természetesen vannak olyan fenyők, például a feketefenyő és az erdeifenyő, amelyeknek megvolt és megvan a maguk szerepe a kopárok és a homok fásításában, ahol elődeink a fenyők segítségével a csupasz sziklát és a mozgó homokot tették termővé, hogy az újonnan képződött talajon előbb-utóbb ismét őshonos erdők állhassanak. – Említette a klímaváltozást, amelynek kapcsán folyamatosan azt látjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint az Agrárminisztérium közösen tart sajtótájékoztatókat. Ez a téma a két tárcát együttműködésre sarkallja, vagy vannak olyan témák a klímavédelmen belül, amelyek csak átjárások minisztériumok között? – Azt gondolom, hogy az erdőtelepítés és a fásítás mindenkinek közös ügye, ugyanúgy a kormánynak és ezen belül az ITM-nek és az agrártárcának is. Az ITM-nél nagyobb szerepet kapnak a fásítások, például az út- és barnamezős fásítások, de fogunk közösen telepíteni erdőket állami területeken a támogatásukkal. A cél egy és ugyanaz, egy közös érdek megvalósítása, amit mindenki a saját szakterületén fog elvégezni, ez az ország erdővel és fával borított területének növelése. Az Agrárminisztérium zöldít, ahol tud, hiszen ebben érdekelt. Természetesen nagyon sok feladatot jelent a zöldítésen felül az állami és magán erdőgazdaságoknál az illegális hulladék erdőben való elhelyezésének visszaszorítása, de ehhez környezettudatos szemlélet kell, amelyet a fiatalok környezeti nevelésén, szemléletformáló kampányokon keresztül kívánunk elérni. Ezen felül fontos, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjunk, kevesebb hulladék képződjön, és az újrahasznosítás nagyobb szerepet kapjon. Ezen feladatok megoldására a két minisztérium folyamatos együttműködés mellett dolgoz ki programokat, amelyek sikeres megvalósításán keresztül érhetjük el a kitűzött céljainkat. (Magyar Hírlap)