Szálalás egy bakonyi magánerdészeti társaságnál
A szálaló üzemmód az erdőben folytatott gazdálkodásnak olyan módja, amelynek alkalmazásával az állandó erdőborítást fenntartva, biztosítható az erdőklíma megőrzése, a talaj védelme, valamint az erdő folyamatos megújulása és az állandó vastagfa hozam.
Bodor Dezső Károly, az Ihartü-2000 Kft vezetője elmondta, hogy a szálalás segítségével sok erdőtulajdonos folyamatos igényét lehet kiszolgálni, másrészt biztosítható a folyamatos erdőborítás, ami össztársadalmi elvárást elégít ki, a tájkép alapvető megváltoztatása nélkül. Az ügyvezető felhívta a figyelmet, hogy Szentgál térségében mintegy 859 hektáron, más községhatárokban 235 hektáron kezdték meg a szálaló üzemmódra való áttérést. így nőtt a térség népességmegtartó képessége a kézimunka igényes munkák megjelenése, a nagy szakértelmet igénylő új eljárások, technológiák bevezetése miatt. Mindezekkel együtt az új erdőkezelési eljárás növeli az erdőállományok diverzitását is.
Az átalakító, illetve a szálaló üzemmód bevezetésére a környék természetszerű erdei, bükkösei, cseresei, tölgyesei alkalmasak.
A szálaló üzemmód védelmi, gazdasági, közjóléti és oktatás-kutatás rendeltetésű erdőkben egyaránt alkalmazható. Elsősorban a hosszú, életciklusú fafajokból álló erdőtársulásokban, de más típusú állományokban is eredményes gazdálkodási mód lehet. Az üzemmód váltás egyben szemléletváltást igényel, kellő odafigyeléssel bármilyen korú és állapotú erdőben elkezdhető az átalakítás.
A tervezett terület megfelelő szintű feltárására van szükség, de ez az átalakítás kezdetén általában nem haladja meg a vágásos üzemmódnál elvárt mértéket.
Magas szintű szakmai ismeretekkel és megfelelő gyakorlattal rendelkező, elkötelezett szakember foglalkoztatását igényli az üzemmód bevezetése. A működés csak a természeteshez közeli vadsűrűség mellett biztosítható! Az átalakítás idején az átalakító üzemmódba sorolt erdőrészletekben a szálaló üzemmód csak elkötelezett távlati célt jelent, ezért ebben az időszakban az erdőborítást megbontó, a természetes bolygatást imitáló mikro vágásterületet eredményező fahasználati módok is alkalmazhatók, de csak olyan módon, hogy minden beavatkozás a szálaló szerkezet kialakítása érdekében történhet.
Az átalakító üzemmód hosszú távon a korosztály viszonyok széthúzására törekszik, amely révén az őserdők képét - azaz a sokféle fafaj csemetétől a matuzsálemig tartó korosztályait - igyekszik megjeleníteni.
A módszer a természetes erdő működésére alapoz, annak folyamatait utánozza. Például a természetes bolygatást mintázva az erdőben kb. 10-30 m átmérőjű lékeket nyitnak, melyekben majd a behulló magok kedvező feltételeket találva facsemetékké fejlődhetnek. A lékek közti állományrészekben pedig speciális az adott állományszerkezetnek megfelelően megválasztott, a természetes kiválogatódást utánzó fahasználati módszerek alkalmazásával (pl. minőségi csoportos gyérítés) vegyes korú változatos fafaj összetételű erdőkép alakul ki. A különféle korú erdőfoltok az eltérő igényű növényeknek élőhelyet, az erdő állatvilágának változatos táplálkozó és búvóhelyet biztosítanak. A kialakuló több korona szintű vegyes korú erdő képe gyakorlatilag változatlan. Legfontosabb ismérve, hogy folyamatosan borítja a talajt, s nagyobb területen nem kerül levágásra sohasem. A természetes állapotot mintázó erdőállomány megvalósulása mindannyiunk érdeke: erdészeké, természetvédőké, kirándulóké - nem beszélve a füvekről, fákról, gombákról, madarakról és egyéb élőlényekről. A tulajdonos számára pedig a szakaszos jövedelem helyett folyamatosabban elérhető bevételt biztosíthat.
SOMOGYVÁRI VILMOS
(NAKlap - Forestpress.hu)
