Súlyos fagykárok az akácosokban - Sanyarú esztendő elé néznek a magyar méhészek
Az akácosok kétharmada károsodott a fagy miatt, miközben a tavalyi akácméz fele a termelőkön ragadt az uniót elárasztó, kétes eredetű ázsiai készítmények miatt.
Kapcsolódó cikkünk:
Hatalmas a fagykár az erdőkben és az erdészeti csemetetermelőknél is – Erdő-Mező Körkép
Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott a minapi fagyok miatt. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter a Magyar Hírlapnak elmondta: Somogy megyében az akácvirágok nyolcvan-kilencven százaléka odaveszett, de súlyos károk keletkeztek Zala, Veszprém megye völgyeiben is, Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény. Egy átlagos évben tízezer tonna akácméz terem, de 2014-ben a rossz időjárás miatt csak két-háromezer tonna lett a termés a 450 ezer hektárnyi akácosból. A növénynek egyébként Magyarországon a legnagyobb a területe Európában. Bross jelezte: három hét múlva becsülhető meg, milyen lesz az idei akácméztermés. Másfél év alatt az akácméz kilónkénti kétezer forintos felvásárlási ára a felére esett, ezért a jelenlegi nyomott világpiaci árszint mellett drasztikus drágulás nem, de némi árkorrekció várható a rossz időjárás miatt.
Az elnök szerint az idén folytatódik a méhészeti ágazatban az elmúlt öt esztendő sanyarú tendenciája, különösen az akác esetében, amelynek nem kedvez a jelenlegi hideg, esős időjárás. Esőben a méhek nem repülnek, nektáradáshoz melegebb, húsz fok feletti hőmérsékletre lenne szüksége a növénynek. Bross hozzáfűzte: korán jött a tavasz, a repce már április elején virágzott, holott normális esetben csak a hónap második felében indul be ez a folyamat, így a méhcsaládok nem tudtak felfejlődni. A méhészek döntő hányada még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már négy-hatezer tonna repce- és tavaszi virágméztermés gyűlik össze. A szakember hangsúlyozta: a méhészeknek a fő bevételi forrásuk a fogyasztók által kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban.
Az unióban a negyedik-ötödik helyen állunk a méztermelésben. A méhészeti egyesület elnöke úgy látja, a magyar mézexport jelenleg vegetál, a tavalyi akácméztermés fele a termelőkön ragadt. Az ok az uniót elárasztó kétes eredetű ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnami, thaiföldi készítmények. Az Európai Unió 150-160 ezer tonnányi mézimportjának a kétharmada Ázsiából, egyharmada főleg Dél- és Észak-Amerikából származik. Az ázsiai behozatal aránya tíz éve még az egyharmadot sem érte el. Bross utalt arra: az Ázsiából az antwerpeni, a hamburgi vagy a spanyol kikötőkbe érkező árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódtak meg. Az EU illetékes hatósága emiatt átfogó vizsgálatot rendelt el tavaly nyáron. A kiszivárgott, előzetes laboratóriumi eredmények szerint az Ázsiából mézként behozott termékek egyharmada hamis, azaz iparilag előállított, mézhez hasonló édes készítmény. A laboratóriumi vizsgálat hivatalos eredményét várhatóan szeptemberben publikálják.
Négyzetkilométerenként tizenkét méhcsalád
Húszezer méhész egy jó évben csaknem harmincezer tonna mézet állít elő 1,2 millió méhcsalád segítségével. Méhsűrűségét tekintve Magyarország az első Európában, egy négyzetkilométerre tizenkét méhcsalád esik. Itthon hét-nyolcezer tonna méz fogy el évente. Szakértők szerint a méz gyógyír a szívbetegségre, megfázásra, gyomorbántalomra, fogfájásra, ízületi gyulladásra, de csökkenti a koleszterinszintet is.
(Magyar Hírlap)
