Semjén Zsolt: a legszélesebb egyeztetéssel született meg a vadászati törvény

A legszélesebb egyeztetéssel és konszenzussal, a leginkább szakmai alapokra helyezve született meg a vadászati törvény tervezete, amelyet a jogi kontroll után a következő hetekben hoznak nyilvánosságra - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az országos vadásznapon és megyei horgásztalálkozón szombaton a Nógrád megyei Szécsényben.

h i r d e t é s

Semjén Zsolt, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke hozzátette: a magyar vadgazdálkodást a következő húsz évre meghatározó új vadászati törvény olyan minőségű lesz, hogy nemcsak a vadászat történetében, hanem a magyar jogtörténetben is kiemelt helyet kaphat. Kifejtette: a rendszerváltáskor eldőlt kérdésekről már nem érdemes vitát nyitni, így arról, hogy a vad állami tulajdon vagy hogy a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik. A törvénytervezet fontos részének nevezte az élőhelyek fejlesztését, és mint elmondta, keresztülvitték a horgászok legfontosabb kérését is, így minden természetes víz horgászati kezelésbe kerül. [caption id="attachment_21973" align="aligncenter" width="600"]

Kitömött hiúz a vadászati kiállításon Szécsényben, a Krúdy Gyula Városi Művelődési Központban az országos vadásznapon.[/caption] Semjén Zsolt kitért többek között arra is, az új törvény értelmében minden földtulajdonosnak jogában áll rendelkeznie saját területe vadászati hasznosításáról vagy megbízhat valakit, hogy ő rendelkezzen, de ha egyiket sem teszi, akkor - a korábbi gyakorlattal ellentétben - helyettük sem bizottság, sem jegyző nem rendelkezhet. Az agrárgazdálkodónak és a vadászatra jogosultnak együtt kell működnie a vadkárelhárításban, így például egyeztetniük kell, hogy a gazdálkodó mit vet a vadkárral különösen veszélyeztetett területen és legalább öt méteres sávot kell hagynia az erdő és a kultúrterület között. A haszonbérlet tíz helyett húsz év lesz az új törvény tervezet szerint - sorolt példákat Semjén Zsolt. Közölte, hogy mintegy ötven vadgazdálkodási körzetet alakítanak ki, ezek élén az állam által fizetett tájegységi fővadászok állnak majd. A vadászatra jogosultak ezzel szakmai segítséget, a hivatásos vadászok pedig egyfajta védelmet kapnak. A törvénytervezet eleme az is, hogy megkezdett négyezer hektáronként hivatásos vadászt kell alkalmazni. Semjén Zsolt Szécsényben elmondta azt is, hogy 2021-ben, az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján nagyszabású vadászkiállítást rendeznek, ami bemutatja a magyar vadászatot, vadgazdálkodást, a vadászati kultúrát, a lovassportot, a kutyás világot, a solymászatot, a gasztronómiát, borászatot, művészetet, valamint a horgászatot is. [caption id="attachment_21972" align="aligncenter" width="600"]

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke (b2), Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára (b3), Stayer László polgármester (b4) és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke (b5) az országos vadásznap megnyitó ünnepségén Szécsényben.[/caption] Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke arra emlékeztette a résztvevőket, hogy 310 évvel ezelőtt, 1705. szeptember 12-én a szomszédos Borjúpáston kezdődött meg a II. Rákóczi Ferenc által összehívott szécsényi országgyűlés. Ennek az évfordulónak köszönhető, hogy Nógrád megye először rendezhetett országos vadásznapot. A megyei elnök a vadászok és horgászok feladatának nevezte, hogy megmutassák a természettől egyre inkább elszakadó új nemzedéknek, hogy a számítógépes világ nem egyenlő a valósággal. Íjász- és solymászbemutató, vadászkürtös térzene, trófea- és természetfotó-kiállítás is színesítette a vadász- és horgásznap szécsényi programját. Fogadalmat tettek a szombaton felavatott ifjú Nimródok és Dianák, a vendégeket gasztronómiai bemutatóval, bor- és pálinkakóstolóval is várták. (MTI)