Magyar delegáció Törökországban: lehetőségek az erdészeti együttműködésben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 fős magyar erdészeti delegáció látogatott Törökországba 2025. november 4–6. között. Az utat a magyar fél által előzetesen javasolt szakmai programkeret mentén a Török Erdőmérnöki Kamara (OMO) készítette elő. A magyar delegáció számára a legfontosabb szakmai cél a klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló együttműködés lehetőségeinek feltárása és előkészítése volt.

A háromnapos program során Ankarában, Isztambulban és Demirköy-ben a magyar delegáció tárgyalt a Török Erdőmérnöki Kamarával, a Török Erdőgazdálkodási Főigazgatósággal (OGM), valamint több regionális és kutatóintézeti szervezet vezetőivel, kutatóival és szakembereivel. A magyar csapatot a NAK, a magán- és állami erdőgazdálkodás, az erdészeti kutatás és a vízügy szakemberei alkották, Luzsi József, a NAK alelnöke vezetésével.

A megbeszélések központi témája az volt, hogyan lehet a klímaváltozás jelentette kihívásokra közösen, összehangoltan reagálni, és milyen területeken érdemes szorosabb szakmai partnerséget kialakítani. A látogatás végére világossá vált, hogy a magyar és török erdőgazdálkodási gyakorlat egymást jól kiegészítő erősségeket kínál, amelyek kiváló alapot teremtenek a hosszú távú együttműködéshez.

Ankarában a magyar küldöttséget a Török Erdőmérnöki Kamara elnöke, Hasan Türkyılmaz fogadta. Az 1954-ben alapított, több mint 19 000 tagot tömörítő OMO Törökország egyik legfontosabb erdészeti szakmai szervezete, jelentős tudományos, szakmai és társadalmi szereppel. Türkyılmaz elnök hangsúlyozta, hogy Törökország 23 millió hektáros erdőterületén az OMO kulcsszerepet játszik az erdőgazdálkodás fejlesztésében. A tárgyaláson a NAK és az OMO között körvonalazódott a klímareziliens fafajokra és digitalizációra irányuló tudományos-technikai partnerség, a fiatal erdészeket célzó képzési és csereprogramok, valamint az erdőgazdálkodás társadalmi és vidékfejlesztési vonatkozásai terén történő együttműködés lehetősége. Türkyılmaz kiemelte, hogy az együttműködés emberi és fenntarthatósági értékeket is képvisel és utalt arra, hogy Magyarország részvétele a Türk Államok Szervezetében további regionális együttműködési lehetőségeket nyithat meg, különösen a biodiverzitás és a zöld diplomácia területén.

Ezt követően a magyar delegáció az Erdőgazdálkodási Főigazgatóságnál (OGM) tett látogatást. Az OGM több mint 42 000 munkatárssal és kiterjedt országos intézményhálózattal látja el az erdővédelmi, erdőgazdálkodási és kutatási feladatokat a török erdők 99%-ában. Kiemelt feladata az erdőtüzek elleni védekezés, az erdőtelepítés, a biodiverzitás-védelem és az erdei falvak („orman köyleri”) támogatása. A delegáció részletes tájékoztatást kapott a csemetetermelés gyakorlatáról, a regionális csemetekertek szerepéről, a Türk Tanács országai számára nyújtott szaporítóanyag-támogatásról, valamint a modern tárolókapacitásokról is.

Az együttműködés egyik legnagyobb potenciálja a klímaadaptációs törekvésekben rejlik. A magyar szakemberek számára különösen értékes a török tölgyfajok nagy genetikai diverzitása, amely fontos referencia- és kísérleti alapot kínál a hazai klímaalkalmazkodási programokhoz. Ezt megerősítette a Demirköy régióban tett terepi bejárás is, ahol a delegáció olyan tölgyfajokkal és állományaikkal ismerkedhetett meg, amelyek a Kárpát-medencénél szárazabb és melegebb klímát is jól tolerálnak. A török fél nyitott a szaporítóanyagok és genetikai kutatások terén, ami lehetővé teheti közös fafajvizsgálatok és alkalmazkodási projektek indítását Magyarországon.

Ugyanakkor Törökország részéről jelentős érdeklődés mutatkozik a gyorsnövésű fafajok – elsősorban az akác és a nemesnyár – termesztési technológiái iránt. Magyarország ezen a területen jelentős tapasztalattal rendelkezik, így a technológia exportképes, lehetőséget nyitva törökországi mintaprojektekre, technológiai transzferekre és közös csemetetermelési fejlesztésekre. A felek egyetértettek abban, hogy az akác- és nyárgazdálkodás olyan terület, ahol rövid időn belül gazdasági együttműködések indulhatnak.

Az isztambuli Erdészeti Regionális Igazgatóságon a megbeszélések fókusza a digitalizáció és az erdőtűz-megelőzés volt. Törökország az elmúlt évtizedben jelentős fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen, amelyeket a magyar delegáció első kézből ismerhetett meg: a drónos és műholdas tűzfigyeléstől az ORBIS 2.0 digitális erdőgazdálkodási rendszerig. A Bayraktar UAV-okkal végzett nagyléptékű monitoring különösen nagy érdeklődést váltott ki a magyar szakemberekből, míg a török fél a magyar természetvédelmi alapú tervezési módszerek és a térinformatikai adatkezelés tapasztalataira volt kíváncsi. A digitalizációs eszközök és monitoringrendszerek összehangolt fejlesztése közös kutatási és fejlesztési projektté is válhat.

A Marmarai Erdészeti Kutatóintézetben a magyar szakemberek részletes tájékoztatást kaptak a Marmara régió erdőinek aktuális vizsgálatával, a természetvédelmi és klímaadaptációs kérdések tudományos megalapozásával, valamint a gyakorlati erdőgazdálkodás támogatásával kapcsolatos kutatásokról. A kutatók országos eloszlási modellezéssel és modern térinformatikai módszerekkel előrejelzik a klímaváltozás hatásait, segítve ezzel a fajválasztást és az erdőtelepítési stratégiákat.

Az intézet Törökország egyik leginnovatívabb erdészeti kutatóhelye, ahol a klímaváltozás hatásainak feltárása és az alkalmazkodási megoldások kidolgozása áll a középpontban. Több nemzeti és nemzetközi projektben, köztük a Horizon Europe programban is részt vesznek, különös tekintettel a digitális eszközök és távérzékelés erdőgazdálkodásba való integrálására, valamint a biológiai sokféleség és az élőhelyváltozások monitorozására. Emellett kutatások folynak az erdei kártevők és betegségek biológiai visszaszorításával, a városi és rekreációs erdők ökológiai értékelésével, valamint a fás szaporítóanyagok minőségének javításával kapcsolatban is.

A látogatás zárásaként az OMO isztambuli kirendeltségén és az Atatürk Arborétumban szakmai eszmecserére került sor, ahol a delegáció és a török szakemberek a három szakmai nap tapasztalatai alapján a jövőbeni együttműködési lehetőségeket vitatták meg az erdőgazdálkodás és klímaadaptáció területén.

A magyar–török erdészeti együttműködés most olyan szakmai alapokon indulhat el, amelyek mindkét ország számára kézzelfogható értékeket kínálnak. A klímaadaptáció, a genetikai kutatás, a szaporítóanyag-gazdálkodás, a gyorsnövésű fafajok technológiája, a digitalizáció és az erdőtűz-megelőzés mind olyan területek, ahol a közös gondolkodás és tudásmegosztás a következő években stratégiai jelentőségű fejlesztésekhez vezethet. A delegáció tapasztalatai alapján a két ország együttműködése nem csupán válasz a klímaváltozás kihívásaira, hanem egy új, hosszú távú szakmai partnerség kezdete is lehet az erdészeti ágazatban.

Ez a fajta erdészeti diplomácia hosszú távon nemcsak szakmai, hanem gazdasági és innovációs előnyöket is biztosíthat mindkét ország számára.