Így termeszthető szakszerűen csodálatos erdei növényünk, a húsos som (+Videó)

A som egy ősi növényünk, a magyar tájkultúra része, amit számos hazai településnév is bizonyít - többek között a festői szépségű Somogy megyében. Az utóbbi években ráadásul egyre népszerűbb a gyümölcse és az abból készített termékek is hódítanak a piacon.
Így termeszthető szakszerűen csodálatos erdei növényünk, a húsos som (+Videó)
Többek között ezért döntött úgy négy éve Simon Attila csányi gyümölcstermesztő, hogy 3,7 hektáron somültetvényt telepít a hagyományos kertészeti kultúrái mellé. „Kerestünk egy olyan alternatív növényt, ami a piacon jól értékesíthető, magas áron eladható, mindezek mellett pedig a mai kor kihívásainak, például a klímaváltozásnak is megfelel, összességében tehát biztosan termeszthető” – fogalmazott beszélgetésünk elején a Heves megyei szakember.

Nagy kárt okozott a fagy - de nem a somültetvényben

A döntést nem véletlenül hozták meg, a számos gyümölcsnek helyet adó ültetvényben ugyanis rengeteg költséget termel a kockázatok kivédése, legyen szó aszályról, jégesőről, fagyról vagy éppen a lopásról. Van fagyvédelmi rendszer, öntözőrendszer, és még így is akadnak nehéz esztendők, ahogy 2020-ban is, hiszen idén nagyon komoly károkat okozott a fagy. A szakember szerint a hátunk mögött hagyott tél folyamán kis túlzással egyszer sem volt olyan hideg, mint április első napjaiban, amit a húsvéti időszak drasztikus lehűlései követtek. Ezt pedig nagyon megsínylették a magyarországi ültetvények, a kétszeres fagykár jelentős terméskiesést eredményez országszerte, és ez alól Csány se kivétel. [caption id="attachment_62149" align="aligncenter" width="1000"]Simon Attila a szilvaültetvényben jelentkező fagykárt szemlézi - ilyet a somnál nem találni Simon Attila a szilvaültetvényben jelentkező fagykárt szemlézi - ilyet a somnál nem találni[/caption] „Még a fejlett, modern fagyvédelemmel rendelkező gazdáknak is sok problémája van idén, hiszen a mínusz 10 Celsius-fokos hideg ellen gyakorlatilag képtelenség tökéletesen megóvni a gyümölcsfákat. A termés kapcsán az egyetlen pozitívum, hogy ami megmaradt, azt várhatóan kiváló minőségű lesz" - tette hozzá Simon Attila. Mindez igaz például a szilvára, a kajszira, de a somra nem, az ugyanis fagytűrő, akár az említett mínusz 10 Celsius-fokot is elviseli, amit idén bizonyított. A húsos som ugyanis hetekkel ezelőtt még sárgán virágzott, májusra pedig már látszott, hogy milyen szépen bekötött. A faj alapvetően kiváló képességű, bár lassan fordul termőre a hagyományos gyümölcsökhöz képest, ez akár 4-5 évet jelenthet. „Ez a negyedik évünk, és most kezd látszódni, hogy beérik a munkánk” - hangzott el a büszke mondat.

Nem mindegy, hogyan szedik

A som esetében az általános kockázatok, így azok költsége tehát minimalizálható, miközben a piaci igény hatalmas, ugyanis egyre népszerűbbek a vegyszermentes gyümölcsök. A somban rendkívül sok a C-vitamin, íze pedig különleges, lekvárhoz, pálinkához egyre többen alkalmazzák. „Fontos szabály, hogy nem szabad kézzel szedni. Az érés előtt hálót húzunk ki a lomb alá, amibe majd belepotyoghat a termés. Ha ugyanis az a földre esik, akkor a megrohad, ha viszont idő előtt leszedjük, akkor nagyon keserű lesz az íze. Van egy pillanat, amikor a bogyó magától lehullik, és ezt kell kivárni. A leesett szemeket aztán a hálóból minimális munkaerőt felhasználva kétnaponta összeszedhetjük. Költsége persze van a háló miatt, de összességében így kell megoldanunk a szüretet” – magyarázta Simon Attila. Míg a szedés a technológiát betartva viszonylag egyszerű, addig a som termesztése összességében nem könnyű. Van néhány olyan tulajdonsága, ami miatt másképpen kell gondozni, mint a meggyet, a szilvát vagy éppen a kajszit. A faj alapvetően egy erdei, erdőszéli növény, amit a telepítésekor nem szabad elfelejteni. [caption id="attachment_62148" align="aligncenter" width="1000"]3,7 hektáros somültetvény Csányon 3,7 hektáros somültetvény Csányon[/caption]

Több fajta, hosszabb szüret

Természetesen a húsos somból is számos fajta érhető már el, amelyek megválasztásakor az értékesítési lehetőségeket is érdemes figyelembe venni. „Ezen a területen Kazanlak fajtát telepítettünk, ami augusztus végén hoz gyümölcsöt, illetve Joliko fajtát, ami mellett sárga színű, muskotályos ízvilágú Luteát is találunk. Ezzel széjjelebb húztuk a szedést, így az értékesítést is, aminek köszönhetően majdnem egy hónapon keresztül garantálhatjuk a friss termékeink piaci jelenlétét" - magyarázta a fajtaválasztás stratégiáját Simon Attila. A frissáru mellett természetesen a feldolgozás sem maradhat el a Simon Gyümölcsnél, a tervek szerint lekvárok is készülnek majd a csányi határban érő somból. (Gribek Dániel - Agrofórum)