Hogyan értelmezzük a "felgyorsulni látszik" kifejezést egy szakmai jelentésben?
A NAIK ERTI nemrég megjelent, erdeink egészségi állapotát bemutató jelentéséből több fórumon egy félmondatot kiragadva, félreérthető módon a hazai erdők egészségi állapotának komoly problémáját vizionálták. Igen, az elmúlt évekhez képest romlottak az egészségi állapotot felmérő mutatók, a klímaváltozás valóban komoly kihívásokat támaszt az erdőkkel szemben – de mit is jelentenek az adatok és a tények a szakember számára? Ezt a képet szeretnék árnyalni Dr. Csóka György az OEE Erdővédelmi Szakosztály elnökének néhány gondolatával. Hogy a trendek helyett ne lássunk többet egy vagy néhány év adataiba, mint amit jelentenek, de ne is menjünk el olyan feladatok mellett, amelyet a szakembereknek az erdők fenntartása érdekében meg kell oldaniuk.
Az erdők - akárcsak az emberek - egészségi állapotát számos tényező befolyásolja. Közülük kiemelkedő jelentőséggel bírnak a termőhelyi tényezők. Ezeket hajlamosak vagyunk állandónak tekinteni, holott egyik meghatározó összetevőjük, az időjárás ugyancsak változékony lehet.
Ráadásul az emberektől eltérően az erdők nemigen képesek a kedvezőtlen időjárás hatásait klímaberendezéssel, napernyővel, elutazással, vagy hideg itallal kompenzálni. Ha hosszabb ideig kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodnak, azt bizony az erdők megsínylik. Ilyenkor romlik az egészségi állapotuk, míg kedvezőbb viszonyok esetén javul.
Azt sem túl nehéz körülírni, hogy az erdők számára mi a kedvezőtlen és mi a kedvező időjárás. Az aszályos, száraz, forró évek rontják, a hűvösebb, csapadékos évek pedig javítják az egészségi állapotukat. Különösen akkor (ez a romlásra és a javulásra egyaránt igaz), ha több ilyen év követi egymást.
Ezt az egyszerűnek tűnő szabályt egyébként több évtizedes monitoring adatok is egyértelműen megerősítik. Kétségtelenül igaz, hogy az új évezred eddigi éveinek legalább felében az időjárás kedvezőtlen, aszályos volt. Ez egyértelműen visszatükröződik erdeink egészségi állapotában. A szélsőségesen csapadékos 2010-et követő 3 év (2011-2013) erősen aszályos volt. Ezt alapul véve sajnos tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy ezek összegződő hatásaként 2014-ben jelentősen romlott erdeink egészségi állapota, még akkor is, ha 2014 már viszonylag csapadékos volt.
Nagyjából ezt vártuk, várakozásaink igazolódtak is. Nem árt tudni azt sem, hogy az ilyen mértékű romló trend egyáltalán nem példanélküli. Hasonló helyzettel találkozhattunk az új évezred első éveiben is. Soha nem látott mértékű bükkpusztulás Zala megyében, nagy kiterjedésű tarrágások, hogy csak az emlékezetesebbeket idézzük fel. Ilyenkor nyilván gyakoribbá válnak média megnyilvánulások is, amik szakszerűségnek és a tárgyilagosságnak meglehetősen különböző szintjét érik el… Talán elég emlékeztetni arra, hogy a gyapjaslepke 2003-2006 közötti tömegszaporodásának „élő közvetítése” során mennyi téves információ, álhír, badarság látott napvilágot a nyomtatott és elektronikus médiában.
A folytatás nagyban függ attól, hogy 2015-ben, illetve a következő években milyen időjárás lesz. Ezt pedig sajnos sem megjósolni, sem befolyásolni nemigen tudjuk. Jó tudni azt is, hogy a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásaira, a negatív hatások mérséklésére vonatkozóan jelentős kutatási programok zajlanak Magyarországon. Ezeknek számottevő, nemzetközi színtéren is érdeklődést keltő eredményei is vannak. Van esély tehát arra, hogy némi (szak)emberi segítséggel erdeink képesek lesznek megfelelni a klímaváltozás támasztotta nem jelentéktelen kihívásoknak.
Csóka György
elnök, OEE Erdővédelmi Szakosztály
(Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)
