Gyomirtó szerrel küzdenek a bálványfa ellen
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. több mint 500 hektáron kezdte meg az agresszíven terjedő bálványfa irtását.
A társaság tavaly ősszel indította el a bálványfa visszaszorítását megcélzó projektjét, amelyre mintegy 134 millió forint európai uniós támogatást nyert el. Az érintett községhatárok egyikén, Bőny-Szőlőhegyen ismertette kedden a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. képviselete, hogy jelenleg hogyan állnak az irtással, de a rendezvényen résztvevők a gyakorlatban is láthatták azt, hogy a szakemberek hogyan és milyen eszközökkel küzdenek az invazív növénnyel szemben.
„Jelenleg 568 hektáron végeztük el az első kezelést. A teljes beavatkozási területünk valamivel több mint 680 hektár, azonban ez a számszerű összehasonlítás ebben a formában némileg félreérthető, hiszen a bálványfa egy nagyon vitális, sarjadó faj, vagyis mindenképpen többszöri kezelésre van szükség ahhoz, hogy végleges eredményt érjünk el” – mondta a Győr Plusznak Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság pályázati projektvezetője. „Figyelembe véve ezeket a tényezőket, azaz, hogy egyes szakaszon többször is végig kell mennünk, a halmozott munkaterület több mint 1700 hektár” – tette hozzá a szakember.
A bálványfa kártékony mivolta elsősorban abban áll, hogy agresszív térfoglalásával elveszi az élőhelyet az értékes, őshonos erdőtársulásoktól. A kialakuló, összefüggő bálványfa-foltok élővilága azonban szegényes, mind ökológiai, mind gazdasági, mind pedig turisztikai szempontból.
A keddi találkozón az is kiderült, hogy a növény mechanikai úton gyakorlatilag kiirthatatlan, hiszen a törzs kivágásával a gyökerekből sarjak fejlődnek újra. A Kisalföldi Erdőgazdaság számára mégis problémát jelentett a vegyszeres irtás elindítása, hiszen azt a zöld hatóság nem, vagy csak szigorú feltételek mellett engedélyezi. Természetesen végül minden kérvény zöld utat kapott. A hatóanyagot - az adott terület, fertőzési mértékétől függően – permetezéssel, ecsetes kenéssel illetve injektálással juttatják a szakemberek a növényekbe.
„A kenést és az injektálást is igyekeztünk őszre időzíteni, vagy legalábbis olyan időszakra, amikor a bálványfa a gyökerén keresztül felszívja ezeket a gyomirtó szereket, így a későbbiekben sem sarjadhat újra. Ezután gyorsan lebomlanak, kidőlnek a növények, és a mellettük lévő, egészséges fafajok átveszik majd a helyüket. Amennyiben a felszínt a lombkorona teljesen leárnyékolja a későbbiekben, várhatóan a bálványfa sem fog az érintett területen ismét megjelenni” – árulta el a regionális portálnak Kocsis Gábor István erdőgazdasági előadó.
Érdekesség, hogy a bálványfa Kínából és Koreából származik, Európába csak 1750-ben jutott el. Kezdetben csak pozitív tulajdonságait ismerték fel, így elsősorban tetszetős megjelenése miatt terjesztették el. Ma már azonban tény, hogy a növény gyakorlatilag semmire nem használható, tüzelése is körülményes.
(Csapucha Adrienn - gyorplusz.hu)
