Fehérfarkú szarvasokban is kimutatták a koronavírust, és gyorsan terjed

Amerikában fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak a kutatók, és kiderült, hogy a koronavírus terjedési sebessége rendkívül nagy volt - olvasható az Infostart.hu oldalon. Az eredmények kapcsán feltételezhető, hogy más fajokban is hasonlóan terjedhet a vírus, ami nehézzé teheti visszaszorítását nemcsak az állatok, hanem az emberek körében is, hiszen ha ott "menedéket talál", mutálódhat, és visszatérhet az emberek közé.

h i r d e t é s

Az Egyesült Államokban, Iowában vettek mintát fehérfarkú szarvasokból kilenc hónapon keresztül rendszeresen: az összes vizsgált állat mintegy egyharmada volt az aktív fertőzés státuszában. November és január közöt, a csúcson, a levett minták nyolcvan százaléka volt pozitív. A kutatást korábbi eredményekre alapozták: azok szerint más amerikai államokban a szarvasok egyharmada ki volt téve a vírusnak - írja a The Guardian. Az állatokat az emberek betegíthették meg, és valószínűleg ezt követően kezdett el terjedni a populációban. Az eddig is ismert tény volt, hogy a szavasok is elkaphatják a betegséget, de az, hogy volt olyan időszak, amikor ötből négy szarvas megfertőzödött, meglepő. Az is hasonlóan érdekes, hogy ennyire egyértelműen az emberre vezethető vissza az első megbetegedés. Vivek Kapur, a Penn State mikrobiológia professzora és a tanulmány társszerzője szerint, amennyiben a vadon élő populációkhoz jut el így a SARS-CoV-2, akkor az futótűzként fog terjedni a feltételezések szerint. Az Észak-Amerikában nagy számban előforduló fehérfarkú szarvasok, rendkívül fogékonyak a SARS-CoV-2-re, ami az állományba eldobott ételen keresztül vagy fertőzött szennyvíz megivásával juthat be. Tehát az állatok úgy is megfertőződhetnek, hogy az emberrel soha nem is találkoznak szemtől-szembe.

Fajról fajra jut tovább a vírus

Az eredmények kapcsán feltételezhető az is, hogy más fajokban is hasonlóan terjedhet a koronavírus, ami nehézzé teheti annak visszaszorítását. Világszerte jelentettek megbetegedéseket macskáknál, kutyáknál, menyéteknél, görényeknél, nyesteknél, oroszlánoknál, tigriseknél, pumáknál és gorilláknál. A denveri állatkertben nemrégiben pozitív lett több hiéna tesztje, ez volt az első megerősített eset ezeknél az állatoknál. Már a pandémia előtt is ismert volt, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat, Amerikában egyes állatokat oltanak is ellene. Egy másik, ma már csak enyhe megfázásos tüneteket okozó koronavírus lehetett az oka egy 1889-es, 1 millió életet követelő járványnak: ez valószínűleg szarvasmarhákból terjedt át emberekre. A szarvasmarhák koronavírusokat adtak át szarvasoknak is, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatosan, hogy a SARS-CoV-2 is hasonlóan terjedhet a szarvasok, a szarvasmarhák és az emberek között. feherfarku_szarvas_5

A kutatók szerint nem lehet igazán megszabadulni olyan vírustól, ami ilyen szabadon terjedhet és mutálódhat, miközben nem tudjuk, hogy a mutációk eredményeképp milyen tulajdonságok változnak meg. Mindez indokolja, hogy legalább a vírus terjedését próbáljuk a rendelkezésünkre álló eszközökkel megfékezni. Az oltások ilyen lehetőséget jelentenek. Ezen túl pedig szükség van egy jobb megfigyelőrendszerre, ami jelezni képes a vírus megjelenését egy adott állatpopulációban, illetve igyekezni kell az emberre való átlépést megelőzni. "Ehhez pedig olyan igazán nehéz kihívásokkal kell szembenézni, mint a földhasználat változása, az erdőirtás, az éghajlatváltozás és az urbanizáció" - vélekedik Ellen Carlin, a Georgetown Egyetem Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának kutatóprofesszora. (Infostart.hu nyomán)