Erdőtelepítés - Szarvasgombával még jobb befektetés!

Szarvasgombás erdő telepítéséhez kaphatnak támogatást a magyar gazdák a Vidékfejlesztési Programban. Bár egy ilyen erdő csak tíz év alatt fordul termőre, onnantól kezdve a begyűjtött gomba a faanyag értékének sokszorosát hozhatja minden évben.

A szakma és az agrárkormányzat szerint is nagy lehetőségek rejlenek a szarvasgomba termesztésben. Ezek kiaknázását segíti a most futó uniós pénzügyi ciklushoz kapcsolódó Vidékfejlesztési Program. A gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy a hagyományos fatelepítés mellett szarvasgombát is termeszthessenek erdejükben. A pályázatot várhatóan csak márciusban írják ki, de azt már tudni lehet, hogy a faültetést segítő, hektáronkénti 2013 euró mellett kiegészítő támogatásként maximum 3225 euró igényelhető szarvasgomba fonalakkal kezelt csemeték ültetésére. Hosszú távú befektetés Ebből az összegből pontosan 532 ilyen szarvasgomba fonalakkal beoltott facsemete ültethető el hektáronként, de aki igazán bőséges szarvasgomba-termésben gondolkodik, annak "szarvasgomba spóraszuszpenzióval" kezelt makkokat is érdemes ültetnie – mondta el a Helyi Híradóknak a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke. Ulrich József szerint ennek költsége félmillió forint hektáronként, az eredménye viszont messze meghaladja a befektetést. Az egyetlen bökkenő csupán az idő. A frissen telepített szarvasgombás erdő ugyanis csak tíz év múlva fordul termőre, onnantól kezdve viszont 80-100 évig, nemzedékeken át biztos bevételi forrásként szolgál. Kétmilliós haszon hektáronként „A huszadik évtől a szarvasgomba hozama meghaladja a vágásra érett erdő értékét, így ezekben az ültetvényekben már nem a gomba lesz a ráadás, hanem a faanyag” – fogalmazott Ulrich József. Az egyesületi elnök szerint az éves haszon elérheti a kétmillió forintot hektáronként, ami messze felülmúlja a hagyományos mezőgazdasági kultúrák jövedelmezőségét.

Mindez a szarvasgomba közismerten magas árának köszönhető, ami a nyár folyamán egyre emelkedik. A gombaszezon június 15-én kezdődik, ekkor egy kiló szarvasgombáért nagyjából 20-40 eurót adnak. Nyár végére, ősz elejére érik el a termőtestek a legjobb minőséget, legfinomabb ízt. Ennek kilójáért akár 200-300 eurót is adnak a piacon. Főkét Olaszországba megy az export Az országos egyesületnek 27 tagja van, akik összesen nagyjából 100 hektáron gazdálkodnak. A természetes élőhelyekről országosan nagyjából 20 tonnát gyűjtenek évente. Ezt a mennyiséget szeretné az egyesület az erdészeti telepítésekkel megduplázni. A gombák 90-95 százalékát exportálják, főként Olaszországba, bár egyre több magyar étterem is vevő az ínyenc fogásra. A szarvasgombák családja igen népes, mindegyik faj a fák gyökereivel él szimbiózisban. Magyarországon leggyakoribb a nyári szarvasgomba, de megél a téli szarvasgomba is, és a globális felmelegedés miatt az egyik legdrágább fajta, az isztriai szarvasgomba is megjelent. Természetes élőhelyeiről – Vértes, Bakony, Jászság, Ormánság – lassan eltűnik, mivel igen sokan keresik, így a jövő az erre a célra telepített erdőké – emelte ki Ulrich József. A szarvasgombának árnyék kell és nedves, morzsalékos talaj, így a korszerű erdőgazdaságokban öntözőrendszereket is telepítenek a tökéletes termés érdekében. Disznó helyett kutyák szedik a termést A gombaszedésre korábban sertéseket alkalmaztak, de ez több szempontból is előnytelen, mivel a sertés hamar hatalmasra nő, nehezen szállítható, ráadásul szereti a gombát, így konkrétan a szájából kell kiszedni a termést. Ma már kizárólag kutyákat használnak erre a célra, leggyakrabban labradorokat, vizslákat, de keverékekkel is dolgoznak. Lényeg, hogy a kutya szeresse a munkát, örömet okozzon neki a kutatás – mondta el a szakember. (hirado.hu)